Az elveszett fajok titkai

Rene Noorbergen
Az elveszett fajok titkai

AZ ELVESZETT FAJOK TITKAI

J. R. JOCHMANS KUTATASAI ALAPJAN
JOSIAS



I. Fejezet
A kezdet vege ............................................................................................ 6
II. Fejezet
A besorolhatatlan termekek - el nem ismert tudas .............................. 40
III. Fejezet
Az .si felfedez.k labnyoman................................................................. 60
IV. Fejezet
Fejlett repules a tortenelem el.tti id.ben.............................................. 93
V. Fejezet
Atomhaboru a kezdetleges emberek kozott ....................................... 103
VI. Fejezet
A barlanglako .sember talanyanak megfejtese.................................. 144
VII. Fejezet
Az epit.k titokzatos emlekm.vei........................................................ 187
Vegszo ......................................................................................................... 169
Konyvek jegyzeke ...................................................................................... 172
4
BEVEZETES
Egyetemi hallgato lepett tanari szobamba, hona alatt a tudomanyos
szinezet. regenyek tekintelyes csomoja, alig nehany perccel azutan,
hogy befejeztem okkult jelensegekr.l szolo el.adasomat. Teljes tanacstalansag
ritt le rola, amikor konyvgy.jtemenyere mutatott,
.Hisz-e abban, hogy latogatok jartak nalunk a vilag.rb.l?h
Hatrad.lt szekeben es turelmetlenul varta a valaszt. Nyilvanvalo,
hogy nem vallasos vagy bolcseleti feleletet vart, sem olyat, amely ellentmondana
annak, amit . mar tenynek fogadott el.
Jovahagyast vart t.lem.
En azonban nem tudtam meger.siteni a hiteben. Szemlatomast
megzavarta a magatartasom. Moho hiszekenysege ravitte, hogy magaba
szivja a targyrol szolo osszes rendelkezesere allo ismeretet, megsem tartotta
megengedhet.nek, hogy vilagga kurtolje ujdonsult meggy.z.deset,
mig nem tudja bizonyitekokkal alatamasztani. De hol a bizonyitek? Es
ami meg fontosabb, fellelhet.-e egyaltalan?
Emlekezetemben mas, hasonlo alkalmak otlottek fel, amikor ugyanilyen
helyzetek el.tt alltam es mindig ugyanazt a feleletet adtam.
Ketsegtelen, hogy kerdesei jellemz.ek voltak a milliok gondolkodasaban
bizonytalankodo nezetekre, mivel a vilag osszes f.bb nyelven b.ven
akadnak olyan konyvek, melyek a tejut-kozi utasoknak Foldunkon
tett latogatasairol irnak.
Hatartalan a lelkesedes a leg.ri utazasok korszakanak e mellektermeke
irant. Az alapvet. kerdesekre azonban nincs felelet:
- Valoban jartak volna latogatok nalunk az .si id.kben?
- A m.szaki tudasunk annak arnyeka lenne csupan, amire ezek a
csillagkozi latogatok tanitottak minket?
- Erintkezest tartanak-e fenn a tarsadalmunkkal mind a mai napig,
vagy pedig magunkra hagytak minket - talan orokre?
- Lehetseges lenne, hogy az ismeretlen .si megmunkalt targyak, melyek
rendkivul fejlett m.szaki tudassal rendelkez. tarsadalomra mutatnak,
a mi tortenelmi fejl.desunkhoz tartoznak?
- Igaz lenne, hogy fejl.des helyett visszafejl.dtunk? Tobbet vesztettunk
volna, mint amennyit nyertunk?
- Talan a fejlettsegnek es bonyolult kifinomultsagnak ahhoz a fokahoz
kozeledunk ujra, amely egyszer mar az emberi faj bukasahoz vezetett?
5
Ez a konyv kiserlet arra, hogy meltanyos valaszt adjon e kerdesekre
- szamos olyan felfedezes alapjan, melyek mindeddig megmagyarazatlanul
hevertek a meltosagteljes muzeumok es dohos konyvtarak melyen.
A kovetkeztetesek meglep.ek, s.t ijeszt.ek lesznek, mert nagyon
sok minden, ami tortenelmunk hajnalan tortent, elveszve nyugszik multunk
romhalmaza alatt.
Igazan mas vilagok lakoi latogattak volna minket, vagy a magunk
fajanak vivmanyaihoz kell fordulnunk valaszert?
Remelem, hogy az itt felsorolt tenyek kozelebb vezetnek korunk
megfejtetlen kerdeseinek megoldasahoz.
Rene Noorbergen
1977. februar
6
Els. fejezet
A KEZDET VEGE
Bar jelent.s eredmenyeket ertunk el abban, hogy uj dolgokat teremtsunk
es kiszelesitsuk tudomanyos ismereteinket, megis a huszadik szazadot
nemcsak a fejl.des, hanem a z.rzavar korava is tettuk.
Es senki sem tudja, hogy hogyan fog vegz.dni. Elveszitettunk valamit
es az a valami - konnyen lehetseges . oroksegunk sorsdont. resze.
A mi id.rovatkank - a feljegyzessel nem rendelkez. id. rettent.en
hosszu szakaszai kozt . igazan az elferditett ertesulesek kora lett. Manapsag
egyre novekv. sebesseggel uj elmeleteket, felteveseket vesznek
vizsgalat ala es a bevett tudomanyos elmeleteket egyre gyakrabban modositjak.
Uj kepleteket alakitanak ki, de mindezt azzal a kizarolagos cellal,
hogy a mar el.z.leg elfogadott elmeleteket bizonyitsak be. Kozben
semmibe veszik azokat az ertesules toredekeket, melyek ujra meg ujra
atutik a tudomanyos onelegultseg falait.
Mind a tudomanyos kutatasunk, mind az emlekezetunk teljesen
egyoldaluva valt es pontosan ez a bajunk.
Mai tarsadalmunkban mindennek megvan a maga neve, es minden
ujonnan felfedezett ertesulest belokunk a maga kis rovatkajaba abban a
remenyben, hogy majd beillik valahova a fejl.d.felben lev. tarsadalmunkban.
Ugy latszik elerkeztunk arra a pontra, amikor azt kepzeljuk,
hogy mi emberek vagyunk az osszes el.z.leg felfedezett tudas letetemenyesei.
Ez, hajtogatjuk, a vizont. kora, a felvilagosodas kora. Anelkul,
hogy kimondanank, a fele a nezet fele hajlunk, hogy jelen nemzedekunkben
testesul meg az osszes eddigi osszegy.jtott tudas es nelkulunk
nagyon kilatastalan lenne a jov..
De igazan olyan eszesek lennenk?
Evek ota egyutt elunk a fejl.deselmelettel, a relativitas elmeletevel
es mas tudomanyos felfogasokkal es bar a relativitas elmelete ervenyes
tudomanyos elveken alapul, allitolagos fejl.desunk - a sejtallomanytol a
majmokon at az emberig - meg mindig tenyekkel ala nem tamasztott vita
targya. Kovetkezeskeppen az ember csokonyosen uj es uj modokon
igyekszik megmagyarazni azt, ami mindeddig megmagyarazhatatlan
maradt. Friss szemmel kell szemugyre vennunk a korulottunk lev. vilagot,
mert bar a tudomany elvezetett minket a nyersolajlampastol az
atomer.m.vekig, folytonosan olyan leletek felfedezesevel talaljuk szem7
ben magunkat, melyek akarmennyire is probalgatjuk, sehogyan sem illenek
bele fejl.desunk elfogadott elmeleteibe.
A maradi torteneszek tobb mint szaz eve a tortenelmi tenyek egyetlen
csoportjaval foglalkoznak erdemlegesen - azokkal a tenyekkel, melyek
beleillenek el.re kialakitott el.iteleteik keretebe. Azokkal a tenyekkel,
melyek azt bizonygatjak, hogy a ma embere olyan fokozatos fejl.des
eredmenye, amely mind szellemileg, mind testileg az alacsonyabb rend.
lenyek kozul emelt fel minket. A tortenelemnek ezen az elmeleten alapulo
nezete evmilliokat olel fel es bar a torteneszek keptelenek hatezer evnel
tavolabbra gorditeni vissza a fuggonyt, csokonyosen ragaszkodnak
veg nelkuli korszakokhoz, mivel el.itelett.l atitatott agyuk egyszer.en
nem hajlando mas magyarazatot befogadni az ember m.szaki es a m.vel.des
teren elert eredmenyeire.
Egyoldalu a nezetuk e sokoldalu kerdesr.l, mivel ahhoz, hogy tokeletesen
megertsuk a tortenelmet, a tenyek ket masik tomeget is szamitasba
kell vennunk - a sehova be nem ill. leleteket es a Biblia tortenelmet.
Mik is ezek az elhelyezhetetlen leletek? - kerded. Az elmult harminc
ev folyaman a vilag kulonboz. pontjain egyre gyakrabban bukkannak
olyan tortenelmi es asatasok soran napvilagra kerul. felfedezesekre, melyeket
- nagyon is vitathato es titokzatos jelleguk miatt - rossz, oda nem
ill. targyaknak soroltak be. Innen a nev: elhelyezhetetlen leletek.
Az adja nekik e nevet, hogy olyan geologiai retegekben bukkannak
rajuk, ahol nem szabadna ott lenniuk. Es az .si foldretegekben valo varatlan
el.bukkanasuk zavarba ejtett szamos kepzett tudomanyos megfigyel.t.
A nagyra becsult mult olyan maradvanyai kozul bukkannak el.,
melyekb.l teljesen hianyzik a m.vel.des es a m.szaki fejl.des el.bbi
korszaka. Az elhelyezhetetlen leletek m.szaki kifinomultsaga gyakran
messze tulszarnyalja azoknak az .si nepeknek a lelemenyesseget, akiknek
a maradvanyai kozt rajuk talaltak.
Semmi ketseg sem fer ahhoz, hogy ezek a megmunkalt targyak elmeletben
sem illenek oda, mert semmikeppen sem egyeztethet.k ossze
azzal, amit az emberi faj fejl.desenek fogadtak el. Egyszer.en nincs
olyan id.rovatka, ahova be lehetne dugni .ket. Lehetseges lenne, hogy
ezek a leletek arrol tanuskodnak, hogy a tortenelem egyik regmult id.pontjan
emberi eredet. es emberek altal kifejlesztett, fels.bbrend. m.szaki
es szellemi m.vel.des jott letre?
Valoszin.tlennek t.nik, ugye? Megis: - mekkora annak a valoszin.sege,
hogy ez az allitas a valosagnak felel meg? Elkepzelhet., hogy az
emberiseg tortenelmenek valamely szakaszan civilizacio(k) letezett vagy
8
leteztek, mely(ek) ugyanolyan fejlett(ek) vagy fejlettebb(ek) volt(ak),
mint a huszadik szazad tarsadalma?
A konyvkereskedesek ma zsufolva vannak olyan szerz.k konyveivel,
akik mas vilagbol itt jart lenyekkel kapcsoljak ossze ezeket az elhelyezhetetlen
leleteket. E latogatok allitolag tobb mint tizezer eve jartak
bolygonkon, akkor hagytak hatra a bolygokozi utazas e bizonyitekait.
Ezeknek az elmeleteknek az a legnagyobb bokken.je, hogy ezen leletek
egyike sem keszult ismeretlen anyagokbol es m.szaki felepitesuk is a mi
korszer. civilizacionk fejl.desenek felel meg. E megmagyarazhatatlan
megmunkalt targyak kozelebbi vizsgalata arra mutat, hogy az ismert tortenelmet
megel.z. emberi civilizaciobol erednek, amely a fejl.des magas
fokat erte el, de amelyet valamilyen pusztito veszedelem oly alaposan
soport el, hogy tudomanyanak es m.szaki fejlettsegenek alig nehany darabja
elte tul a fejlett tarsadalmat kovet. alacsonyabb rend. civilizaciokat.
Az a kerdes, hol talalunk utalasokat arra, hogyan tortent effele hallatlan
meret. szerencsetlenseg?
Letezik szamba vehet. magyarazat a maradekok felbukkanasara, de
ez azt kovetelne meg t.lunk, hogy fogadjuk el az ozonviz bibliai tortenetet.
Az ozonvizet, mely a feljegyzesek szerint oly pusztito, oly teljes szerencsetlenseggel
torolte el az emberi fajt a Fold sziner.l, hogy borzadunk,
ha ragondolunk.
Az ember tortenelmenek e harmadik oldala - talan ez tartalmazza a
tenyeket, melyekre ez elhelyezhetetlen leletek megmagyarazasahoz, titkanak
megfejtesehez szuksegunk van. Ha a Bibliahoz fordulunk, mint
tortenelem tudasunk harmadik forrasahoz, azt talaljuk, hogy Mozes els.
konyve hezagmentesen szamol be a tarsadalom olyan hatalmas ozonvizben
tortent teljes pusztulasarol, amelyet sohasem latott a vilag. Ez a civilizacio
akkor letezett, amit ozonviz el.tti kornak hivunk. A Bibliaban
feljegyzett legkorabbi tortenelem es a vilagmeret. szerencsetlenseg kozti
id.ben.
A Biblia els. konyvenek feljegyzese szerint az ozonviz el.tti emberek
igen tanulekonyak voltak. Els.nek hoztak letre a foldm.velest, az
allattenyesztest, az epiteszetet, az allami szervezetet, a femmunkalast, az
elvont m.veszeteket, a szamtan tudomanyt, az id.szamitast es a csillagaszatot.
S.t mi tobb, bar Mozes els. konyve csak tiz nemzedeket emlit
az ozonviz el.tt, megis mar a hatodik nemzedek idejere letrehoztak a civilizacio
alapvet. elemeinek, ha nem is valamennyi, de tulnyomo reszet.
Marmost, ha az ozonviz el.ttiek a nyers folddel kezdve, hatodik nemzedekuk
idejere meg tudtak teremteni a tarsadalom m.veszeteit, elkepzel9
hetjuk, hogy menynyire fejl.dtek tovabb, es mennyire finomitottak ki e
m.vel.desuket az ozonviz el.tt elt tovabbi negy nemzedek idejeben.
A maradi torteneszek persze gyakran semmibe veszik az oszovetseg
tortenelmi konyveinek jelenteset es ezzel egyutt az ozonviz es az ozonviz
el.tti tarsadalom tortenetet. Pedig a Biblianak az ozonvizr.l szolo beszamoloja
talan az egyetlen forras, mely valaszolni tud a leletek titkara.
E tortenelem szerint az ozonviz semmisitette meg az ozonviz el.tti
emberek fejlett tarsadalmat. Mozes els. konyvenek hetedik fejezeteben
irja le a hallatlan szerencsetlenseget.
.Felfakadtak ezen a napon a nagy melyseg minden forrasaic Azutan
a vizek felette igen nagy er.t vettek a Foldon, es a legmagasabb hegyeket
is mind elboritotta, melyek az egesz eg alatt voltakc mindenki
eltoroltetett a Foldr.l; es csak Noe maradt meg, es azok a kik vele voltak
a barkaban.h A termeszet vonaglasa nemcsak az ozonviz el.tti embereket
temette el, hanem teljesen elpusztitotta m.szaki vivmanyaikat is, mivel
ez a rettent. felfordulas ketsegkivul eleg nagy volt ahhoz, hogy az
osszes m.szaki berendezeseket es epitmenyeket megsemmisitse.
.Ezt mondja a Bibliah halljuk gyakran a megjegyzest, .mi azonban
tudjuk, hogy nem volt a Foldon vilagmeret. aradash. Azok alatt az evek
alatt, melyeket az egyetemes arviz kutatasanak szenteltem, amikor megkisereltem
felfedni az ozonviz Biblian kivuli bizonyitasat, gyakran utkoztem
e velekedesbe es legtobbnyire azert, mert az emberek nem ismertek
az osszes bizonyitekokat.
1947-ben ismerkedtem ossze azzal a csoporttal, mely Kelet-
Torokorszagba, az Ararat hegyere keszul.dott, hogy kutassanak Noe legendas
barkaja utan. Az utan a hajo utan, mely allitolag magaban hordozta
az ozonviz el.tti emberek kozul az egyetlen menekul. csaladot.
Ha a Biblia feljegyzesen kivul nem lettek volna e szerencsetlensegr.l szolo
mas beszamolok is, akkor a barka megtalalasara tett kiserletek nem
lobbantottak volna langra a hitetlen emberek kepzeletet. A vilagi, nem
vallasos forrasokbol szarmazo ertesulesek, melyek meger.sitettek a mindent
pusztito ozonviz gondolatat, ezek lobbantottak langra az erdekl.desuket.
VILAGMERET. ARVIZ HAGYOMANYAI
Az id.k folyaman kb. 80.000 ozonvizr.l szolo konyv latott napvilagot,
nem kevesebb, mint 72 nyelven. Es ezek azok a konyvek, melyeknek
a nyomara lehet bukkanni a vilag nagy konyvtarainak targymutatoin.
10
Ketsegkivul szamos olyan konyv jelent meg, melyek sohasem keszultek
e targymutatokra, e konyvek tobbsege az ozonviz asatasi es foldrajzi oldalaval
foglalkozik, nem pedig a szajhagyomanyokkal es nepkolteszettel,
melyek az .si tarsadalmak tortenelmet tamogatjak. Ennek ellenere e
hagyomanyok roppant fontosak, mert ha az ozonviz valoban mindent
elsopr. volt, akkor joggal elvarhatjuk, hogy a fold kulonboz. reszein el.
nepek kozt fennmaradtak ilyen hagyomanyok.
Dr. Johannes Reim, a hires nemet kutato jelentette ki az ozonviz
szajhagyomanyairol szolo jelent.s konyvenek bevezeteseben (Die
Sintflut in Sage und Wissenschaft): .Az osszes hagyomanyok kozott
egyetlen sem altalanosan elterjedt, egyetlen sem oly szeleskor. a Foldon,
es egyik sem mutatja oly szemleltet.en, hogy mive fejl.dhet ugyanaz az
anyag az emberek mas-mas lelki beallitottsaga mellett. A dr. Kunnikevel
folytatott hosszas es alapos megbeszelesek allaspontjanak nyilvanvalo
helyesseger.l, hogy az ozonviz tenyet megalapozottnak tekinthetjuk,
mivel az osszes hagyomanyok melyen ott a teny, a valosagos teny. A kovetkez.
korokban azonban az emberek az adott anyagra raepitettek jelenlegi
monda jelleget es alakjatch/1/
Ezt a nezetet visszhangozza sok mas kutato is. Hugh Miller, a neves
19. szazadi skot geologus, a vilag leggyakrabban visszater. regejenek
lelkes gy.jt.je irja: .Akad egy kulonleges hagyomany, mely a jelek szerint
melyebben beves.dott az emberek gondolatvilagaba es elterjedtebb,
mint barmely mas hagyomany. Az emberiseg tortenelmenek korai szakaszan
tortent, csaknem az egesz emberi fajt elpusztito hatalmas vizozon
mely benyomast tett a nehany menekultre es ezert tovabbadtak azt
gyermekeiknek. Meghozza olyan remulet szulte, megrazo modon, hogy
meg a ma el. kes.i utodok sem feledtek el teljesen. Ott talalhatjuk azt
minden regevilagban, a legtavolabb es. orszagokban, a legm.veletlenebb
torzsek kozottch/2/ Meg az emberi csalad legelfeledettebb fajai
kozott is (Orinoko rezb.r. nepe) az ozonviz meg mindig friss es felismerhet.
hagyomanyara bukkant. Es nemcsak egyetlen torzsre korlatozodik,
hanem mindenfele megtalalhato az ezen az oriasi teruleten szetszorodott
nemzetecskek kozt oly furcsa hagyomanyokkal osszefonodottan,
melyek az ovilag okori gorog-latin regevilaganak gazdag kepzelet.
kitalalasaira emlekeztetnek.
Dr. Riem konyve tovabbi fontos vonassal rendelkezik: vilagterkeppel,
mely feltunteti a kulonboz. teruleteket, ahol ozonvizhagyomanyra
bukkantak. Azsiaban es Eszak-Amerikaban talaltak a legtobb hagyomanyt,
de Ausztralianak, Europanak, Afrikanak es a Deltenger szigeteinek
is megvannak a maguk regei.
11
Az a kerdes: elegend.ek-e a kozos vonasok e hagyomanyokban ahhoz,
hogy ugyanazon esemeny kulonfele valtozatainak tekinthessuk
.ket.
Azsia, kulonosen Kina a legmegrazobb ozonvizhagyomanyok otthona.
Azt mondjak peldaul, hogy Kr.e. kb. 2300-ban hallatlan meret.
ozonviz pusztitott. E beszamolo szerint a folyok aradasa okozta az arvizet,
amit aztan a tenger fejezett be, mikor vegul az is tularadt. A rege h.se
azonban felesegevel, harom fiaval es harom lanyaval egyutt kerulte el
a pusztulast. De ez meg nem minden. Mas kinai hagyomanyok azt allitjak,
hogy az osszes kinaiak egyetlen Nu-wah nev. .s kozvetlen leszarmazottai.
Ez a Nu-wah arrol volt hires, hogy hatalmas arvizet elt tul.
A kinai vizozontortenet egyik leny.goz. vonasa az, hogy az .si kinai
iras oly szavakat tartalmaz, melyek csak Nu-wah-ig es az ozonvizig
nyulnak vissza. Peldaul a kinai .becsuletessegh szot a .magamerth szo
fele fektetett .baranyh kepjele alkotja. A teologusok azzal magyaraztak
meg ezt nekem, hogy a jelek szerint ez onnan van, hogy Noe a barkabol
valo kikoltozese utan el. aldozat bemutatasaval igyekezett igaznak bizonyitani
magat Istene el.tt.
Dr. E.W. Thwing kutato, aki a Noerol szolo beszamolok utani nyomozasa
soran hosszu evekig elt Kinaban, megjegyzi: .A kinaiaknak nagy
arvizr.l szolo feljegyzeseik es hagyomanyaik vannak. Es erdekes teny,
hogy a mai kinai .hajoh szo, az nagyon regi kepszo es a .csonakh es a
.nyolc szajh jeleib.l tev.dik ossze, ami arra utal, hogy az els. hajon
nyolcan utaztak.h
.Amikor az .si tortenetekr.l es hagyomanyokrol beszamolo konyveket
olvasgattam,h folytatja, .feljegyzeseket talaltam az .sel.dr.l, Nuwah-
rol. Erdekes, hogy .nuh asszonyt jelent, .wahh pedig viragosat./3/
Ugy latszott n.nek tartottak ezt az .st. A kepiras alaposabb vizsgalatabol
azonban az derult ki, hogy ket kis jegyet tettek a szo melle, ami azt jelenti,
hogy a szo hangzasa es nem a jelentese a fontos, ami ferfi .sre mutat,
aki hajon menekult meg az istenek haragjatol.
Az .si kinai tortenetiras is tamogatja a Kina letrejottenek Noeval valo
kapcsolatat. Megemliti, hogy Jung-hu volt az oka annak, hogy a vilag
ozonviz altal pusztult el, de Nu-wah volt az, aki az ujjaepitest vegezte.
Harom regealak, harom ferfi kovette Nu-wah-t es bar kulonboz. feljegyzesek
h.soknek vagy uralkodoknak irjak le .ket, megis kitoltik az .rt az
.s es az els. kinai uralkodo csaladok: a Hsia, Shang es a Chou haz kozt.
Feltetelezhetjuk-e hat, hogy a kinaiak Nu-wah-ja es a Biblia Noeja egy es
ugyanaz a ferfi?
12
A tortenetek sokasagaban a Noe nev tulelte az evezredeket, bar a bet.jelekt.l
fugg.en gyakran kisse eltorzult a kiejtese. Ez a helyzet a hawaii
regevel, mely Nu-u-r.l, az igaz emberr.l szol. A szigetlakok hite
szerint joval a vilag teremtese utan az els. emberek annyira elvetemedtek,
hogy Kane, az istenuk, elhatarozta, hogy elpusztitja .ket is, a Foldet
is. De mert belefaradt a teremtesbe ugy dontott, hogy megengedi egyetlen
igaz embernek, Nu-u-nak es csaladjanak, hogy megmenekuljenek a
haragjatol - olyan hatalmas csonakot epitsenek, melyen haz all. Aztan
megparancsolta Nu-u-nak, hogy vegye feleseget, gyermekeit es a tetszesenek
megfelel. osszes allatokat a hajoba es ott varjak be a nagy arvizet.
Amikor megjott az es. es a viz szine emelkedett, az oceanok pedig
egybefolytak, a Waa-Halau napokig hanykolodott a vizen, mikozben az
emberiseg kipusztult. Vegul is Kane, miutan orok bocsanata jeleul szivarvanyt
hagyott hatra, leapasztotta a vizet es utasitotta Nu-u-t es harom
fiat, hogy ujra nepesitsek be a Foldet.
A Tavol-Keleten tobb mint harminc ozonviz-reget talaltak es az indonezeke
a legerdekesebbek kozul valo.
"A szumatrai batakok azt tartjak, hogy amikor a Fold megoregedett
es beszennyez.dott, a teremt., akit .k Debatanak neveznek, arvizet kuldott
minden el.leny elpusztitasara. Debata haragudott. Az utolso emberpar
nem barkaba, hanem a legmagasabb hegyre menekult. Az ozonviz
mar a terduket mosta, mikor Debata, a mindenek ura, megbanta donteset,
hogy elpusztitja az egesz emberiseget."
Nagyszer. kepes legendak teremtek a Szumatratol nyugatra fekv.
Engano-sziget bennszulottei kozott es a borneoi Sarawak-tengeri dajak
nepei kozt is. A Celebesz (indonezul: Sulawesi) kozeptajan el. bugi
nyelv. toradjasok olyan aradasrol beszelnek, mely befedte a legmagasabb
hegyeket is, kiveve a Wawom Pebato csucsat. Ezuttal nem volt
szerencses emberpar, aki megmenekult volna. Ehelyett egyetlen terhes
asszony es terhes eger elte tul az ozonvizet.
Eszak-Amerikanak is megvan a maga ozonviz regeadagja. Ezek kozul
negyvenhat szol az egesz vilagra kiterjed. aradasrol. Az arapago
torzsb.l szarmazo Coolidge Sherman mondta el a kovetkez. tortenetet,
melyet egesz torzse tiszteletben tart: "Reges-regen, miel.tt meg allatok
eltek volna a Foldon, viz boritotta el bolygonk egesz feluletet, kiveve
egyetlen magas csucsot. Ezen a csucson ult egy maganyos arapago elarvultan
sirva, elkeseredetten. A nagy szellemnek megesett rajta a szive,
harom kacsat kuldott a szegeny rezb.r.nek. Az arapago megparancsolta
a kacsaknak, hogy hozzanak fel a cs.rukben foldet. Az els. kett. probat
tett, de bar sokaig a viz alatt maradtak, megis ures cs.rrel tertek vissza.
13
A harmadik is lebukott es oly sokaig maradt a viz alatt, hogy ahol lebukott
a viz elsimult, a hullamgy.r. elult. Az arapago azt hitte mar, hogy
vizbe fulladt a kacsaja, amikor az hirtelen felbukkant es foldet hozott a
cs.reben. Amikor odaadta a foldet az arapagonak, a viz apadni kezdett.
Rovidesen annyira leapadt, hogy mar nem is latszott a hegytet.r.l.
De ez az arapago, akinek termeszetfeletti volt az ereje es a bolcsessege
tudta, hogy viz oleli korul a szarazfoldet ugyanugy, mint ma. Az az
arapago, akit a kacsak mentettek meg, lett a Fold egyeduli ura. . alkotta
meg a folyokat, novesztette a fakat, majd bolenyeket, szarvasokat tenyesztett
es az osszes fakat, bokrokat es mindent, ami magrol n..h
Az Egyesult Allamok nyugati reszen, az atapaszka indianok egyik
.si regeje arrol szol, hogy az istenek ki akartak javitani az eget, mert mar
csaknem leszakadt. A dolog vege az lett, hogy felh.szakadasok zudultak
a Foldre.
"Esett minden nap es ejjel is zuhogott az es.. Mindenki aludt. Az eg
lehullt, a fold elt.nt. Nagyon nagyon messzire sehol sem latszott szarazfold.
Az oceanok vize egybefolyt. Valamennyi allat belefulladt a vizbe.
Amerre a viz jart, nem volt tobbe erd.. Szarazfold sem maradt. Jott a viz,
igy mondjak. Teljesen beboritott mindent. Nem voltak allatok, sem halak,
sem madarak. A viz elsodorta az embereket meg az allatokat is. Nem
fujt szel a fold tajairol, nem volt se ho, se fagy, se es.. Nem dorgott es
nem is villamlott. Mivel nem volt fa, amibe belevagjon, ezert nem is
mennydorgott. Nem volt felh., se kod es Nap se sutott. Nagyon sotet
volt.
Akkor tortent, hogy ez a hosszuszarvu fold felkelt es eszakrol erre
lejott. Amikor a melyebb helyekre ert vallaig ert a viz. Mikor sekelyes
teruletre erkezett felpillantott. Hullamtor. sziklasort latott fenn eszakon.
Mikor e fold kozepehez ert keleten a kel. Nap alatt, akkor ujra felnezett.
Es hol felnezett, nagy foldresz keletkezett a parthoz kozel. Messze delre
folytatta utjat es meg mindig felfele nezett. A fold alatt haladt tovabb.
Mivel eszakrol jott, messze delre utazott es ott lefekudt. Nagaitse, mivel
a fold fejen allt, messze delre kerult. Ahol az lefekudt, Nagaitse lefektette
a fejet, ahogy kell a szurke agyagot terjesztett szeme koze mindket szarvon,
az agyagra helyezte a nadreteget, majd megint reteg agyagot. Ebbe
helyezte allva a kek fuvet, bokrot es fakat. Befejeztem, mondta, legyenek
hegycsucsok itt a fejen. Hadd csapdossak azokat a tenger hullamai.h/6/
Es a Fold ujja lett.
A vilag csaknem valamennyi sarkaban talalunk szamtalan es kulonfele
ozonviz reget, a legjelent.segteljesebb azonban az a teny, hogy alapjaban
veve egy es ugyanazon esemenyr.l szolnak.
14
.A korszakok folyaman e hagyomanyok valtozasokon estek ath
jegyzi meg Alfred Rehwinkel az Ozonvizben, az aradasrol szolo egyik
forrasmunkaban. .Hatottak rajuk a kulonfele nepek szokasai es kornyezete.
Helyi szineket vettek fel, olykor meg rendkivuli es kepzeletbeli
mereteket oltottek. Olyannyira, hogy csaknem teljesen eltakartak a bennuk
lev. igazsag magjat. De megis, ha letisztogatjuk roluk a lerakodasokat,
melyek akkor gy.ltek rajtuk, amikor aparol fiura szalltak, konnyen
felismerhetjuk a nagy szerencsetlenseg lenyeges tenyeit. E harom fontos
ponton csaknem teljesen egyetertenek:
1. Vilagmeret. pusztulas erte vizozon kepeben az emberi fajt es az
osszes el.lenyeket.
2. Barkat vagy hajot szerepeltetnek a menekules celjara.
3. Az emberiseg magja megmarad, hogy a faj fennmaradjon. Ezekhez
adhatjuk meg a negyediket is, amelyik bar nagyon gyakran
szerepel, megsem fordul el. az osszes hagyomanyokban, megpedig
az hogy a pusztulas oka az emberek gonoszsaga volt.h
PATRIARKAK, ISTENEK ES KIRALYOK
Mas, az ozonviz szajhagyomanyaival es regeivel feler. fontos ertesulesek
rejlenek Mozes els. konyvenek az ozonviz el.tti patriarkak csaladfajanak
a felsorolasaba rejtve. Gyakran kigunyoljak e nevsort, mert a
Biblia nagyon hosszu eletkort tulajdonit ezeknek az ozonviz el.tti oriasoknak.
Matuzsalem, a legoregebb, allitolag 969 evig elt. Es a tobbi patriarka
is sokkal oregebb koraban halt meg, mint mai nemzedekunk emberei.
A biralok keszek ketsegbe vonni a Teremtes konyvenek ezt az egesz
szakaszat, mert szerintuk e hosszu elet nem tartozik a valosag birodalmahoz.
Egyel.re azonban a patriarkak hosszu eletenel jobban erdekel
minket a nevuk es a szamuk. Esszer. felteteleznunk, hogy ha a Biblia
tortenelme pontos, akkor Noe es fiai magukkal hoztak az ozonviz el.tti
tortenelem es m.szaki tudas alapvet. ismeretet es ez a tortenelem ketsegkivul
magaban foglalja az ozonviz el.tti "kiralyok" szamat - azoket a
vezereket, akik a kezdetet.l a pusztulas perceig uralkodtak. Az is magatol
ertet.d., hogy e nevek, akar az ozonviz tortenete, nyelvi valtozasokon
estek at, amikor szetagaztak a vilag mas.mas reszein kialakult kulonfele
nyelvekbe. Tovabbi szempontot is figyelembe kell vennunk attol
fugg.en, hogy e fejl.d. nemzetek menynyire tartottak becsben a vallasos,
politikai es tarsadalmi rangokat; e korai patriarkakra a kiralyok vagy
15
az istenek rangjat ruhaztak. Ha elfogadhato feltetelezesnek tekintjuk ezt,
akkor ra kell bukkannunk tiz patriarka mas felsorolasara - talan mas
megnevezesek alatt.
Nem kell sokaig kutatnunk e nevsorok utan, mivel mind az egyiptomiaknal,
mind a babiloniaiaknal ott talaljuk a tiz ozonviz el.tti vezer
nevsorat.
bibliai
patriarkak
egyiptomi
istenek
kaldeus
kiralyok
Adam Ptah Alorus
Seth Re Aloparus
Enos Su Almelon
Kenan Seb Ammenon
Mahalalel Osiris Amegalarus
Jared Seth Daonus
Enokh Hor Aedorachus
Methuselah Tut Amempsinus
Lamekh Ma Otiartes
Noe Hor Xisuthrus
Amig a Bibliaban Noe az ozonviz tortenetenek a h.se, a kaldeus tortenelemben
Xisuthrus a nevezetes menekult. Ha osszevetjuk a tortenelem
el.tti kaldeus kiralyok nevsorat az ozonviz el.tti patriarkak nevsoraval,
akkor roppant erdekes parhuzamra bukkanunk, mely ugyancsak
alatamasztja alapvet. feltetelezesunket. A harmadik kiraly (Almelon)
ember; a harmadik patriarka neve (Enos) pedig gyonge emberiseget jelent.
A kaldeus nevsor negyedik neve (Ammenon) mesterembert jelent
es ugyancsak mesterember a negyedik patriarka nevenek a jelentese is
(Kenan). A hetedik kaldeus kiraly neve az isteni kijelentesek hordozojat
jelenti, azt, akinek tudtara adtak a Menny es a Fold titkait; Enokh, a bibliai
megfelel.jenek a neve, csaknem pontosan ugyanazt jelenti. A nyolcadik
kiraly, Amempsinus eseteben, akit az eredeti sumer nevsor
Sukarlamnak nevez, reszben maga a nev azonos a kilencedik patriarka,
Lamek nevevel. Vegul a tizedik nev Xisuthrus, a babiloni Bel-Marduk
templom f.papja, Berosus szerint annak az embernek a neve, aki megmentette
az emberiseget a borzalmas pusztulastol. A sumer kiralyok
nevsoraban Xisuthrost Utnapistimnek nevezi es azt irtak a neve melle,
16
hogy ezutan ozonviz ontotte el a Foldet. A hires Gilgames h.skoltemeny
alapjaban veve ugyanezt a tortenetet mondja el, de mivel ezeket az
agyagtablakat parezer evvel Mozes el.tt irtak, a ketelked.k gyakran azt
hangoztatjak, hogy Mozes onnet kolcsonozte a tenyeit a Teremtes konyvenek
Noerol szolo reszeihez, es igy csak ugyanannak a szomoru tortenetnek
egyik valtozatat irta meg.
A babiloniai es a bibliai tortenet gondos osszevetese utan Merril F.
Unger az Asatasok es az Oszovetseg cim. konyv szerz.je a kovetkez.kre
mutat ra:
a) Mindket beszamolo megallapitja, hogy az ozonviz isteni eredet.
volt.
b) Mindkett. megegyezik abban, hogy az ozonviz h.senek Isten
jelentette ki a kuszobon allo veszelyt.
c) Mindkett. az emberi faj gonoszsagaval indokolja az ozonvizet.
d) Mindkett. megallapitja, hogy Isten utasitotta az ozonviz f.alakjat,
hogy epitsen hatalmas hajot a menekuleshez.
e) Mindkett. leirja a f.alak es csaladjanak menekuleset.
f) Mindkett. jelzi, az ozonviz termeszetes okait.
g) Mindkett. megemliti az ozonviz id.tartamat, bar az emlitett id.
kulonboz..
h) Mindkett. megnevezi a hajo kikotesenek a helyet.
i) Mindkett. leirja, hogy bizonyos id.kozonkent madarat bocsatottak
ki a viz apadasanak megallapitasara.
j) Mindkett. emliti a menekules utan tartott istentiszteletet.
k) Mindkett. emliti a kulonleges aldasokat, melyeket a szerepl.k
kaptak a szerencsetlenseg utan.
Rehwinkel irja Az ozonviz cim. konyvben:
.Mindketten azt irjak, hogy azert tamadt az ozonviz, mert a Fold
megtelt er.szakkalc Mindketten feljegyzik a hajo mereteit, bar maguk a
mertekek kulonboznek. Mindkett.ben ott vannak a barkaban az allatvilag
kepvisel.i. A babiloniai beszamoloban het napig tart az ozonviz. A
Bibliaban a beszallas tart el het napig. Mindkett.ben hollot es galambot
bocsatanak ki a barkabol. A babiloniai tortenet fecsket is tesz hozza. A
Teremtes konyve szivarvanyanak Istar ekkove felel meg. Isten mindkett.ben
szavatolja, hogy soha tobbe arvizzel el nem pusztitja a Foldet.h
/8/
Az osszegy.lt ozonviz szajhagyomanyok es regek rettent. szerencsetlensegekr.l
beszelnek, hirtelen felh.szakadasokrol, pusztito szok.arakrol
s a vizbefulo emberek es allatok ketsegbeesett kialtasairol. Felelmetes
viharokat, vilagrenget. foldrengeseket emlegetnek, meg az embe17
rek es allatok remult rohanasat, hogy elerjek a hajo biztonsagat. Az orvenyl.
viznek konyortelen aramlasa azonban lesodorja .ket a melysegbe.
A nagy hajon kivul megsz.nt az elet. A repul. hull.k, a toronymagas
dinoszaurusz, az ozonviz el.tti vilag elb.vol. szepsege elt.nt a Fold
sziner.l. A pusztulas teljes volt es hirtelen. Ma a paleontologia (.slenytan)
kutatoi meg mindig ertetlenul allnak a teny el.tt, hogy a korai elet
maradvanyainak milliardjai vannak beagyazva az ozonviz utani vilag
sziklaiba, es lehetetlenseg massal magyarazni .ket, mint az ozonviz tortenetevel.
A teljes tarsadalmak es a kulonfele allatok es novenyek sokasagainak
pelda nelkul allo elt.nese ketsegkivul nyomokat hagyott maga utan,
melyek a kutato esz felfedezeset varjak.
De hol vannak ezek a maradvanyok? Ha osszef.zzuk a lenyeges tenyeket,
arra a kovetkeztetesre jutunk, hogy az ozonvizet ketsegkivul er.s
szelek kisertek, melyek el.szor az alfoldekre hajtottak a vizet, majd felfele
orvenylettek, mig csak a legmagasabb hegyek csucsa is viz alatt nem
allt. A szerencsetlenseg megreszkettette es megrazta a Foldet. Soha azel.tt
es soha azota ilyen meret. es ilyen komoly veszedelem nem erte
Foldunket. Oly hallatlanul nagy volt a vilagfelfordulas, hogy a mai legnagyobb
hegyek - a Sziklas hegyseg, az Andok, a Himalaja es az Alpok -
meg mindig magukon viselik a tengeri kagylok es mas, evezredekkel ezel.tt
elt tengeri elet arulkodo jeleit. Csendes hangjuk sok-sok evvel megel.zi
az egyiptomi es babiloniai feljegyzeseket, de hogy pontosan hany
evvel, az tudomanyos vita targya. A fejl.deselmelet hivei szerint a szakadek
evmilliokra rug. Az ozonviz foldtorteneszei szerint alig nehany
evezredre. Barhogyan is all a helyzet, az ilyen hallatlan meret. arviz ketsegkivul
nagymennyiseg. lerakodast kepez az ujonnan alakult viztomegek
alatt es mivel az arvizet vilagmeret.nek tekintjuk, lehetsegesnek kell
lennie annak, hogy tobbfele rabukkanjunk e lerakodasok maradekaira.
Es pontosan igy is tortent! A tudosok felbecsulese szerint a Fold feluletenek
75 szazaleka lerakodas es nemely teruleteken tobb, mashol pedig
kevesebb rakodott le. A talajvizsgalatok kimutatjak, hogy az Egyesult
Allamok tunemenyes mennyiseggel rendelkezik. Kalifornia es a Kolorado
fennsik a gocpontjuk. De Indiaban talaltak idaig a legvastagabb leulepedett
reteget: csaknem 20 km vastag!
Az a fejl.deselmelet, mely szerint evmillios lassu szemcsesede, lemorzsolodas
okozta ez osszegy.lt retegeket, aligha allja meg itt a helyet.
Dr. H. G. Coffin geologus, a Michigan allambeli Berrien Springs foldtani
Kutatointezetenek tagja, a kovetkez.ket irja Teremtes cim. konyveben:
18
.Az affele folyamatok, mint peldaul a fokozatos sullyedes es szetmallassal
letrejott lerakodas fokozatos felgyulemlese elegtelennek t.nik
ahhoz, hogy megmagyarazzak a nagymennyiseg. viz es szel altal lerakott
anyagok letezeset, a kornyez. teruletek nem szolgaltatnak elegend.
anyagot az ilyen hallatlan mennyiseg. szetmallashoz. De olyan vilagmeret.
arviz, mely beboritja az egesz Foldet, meg heves vihar, mely felkavarja
a zavaros vizet es a puha iszapot - ezek nyujtanak kielegit. magyarazatot
arra, hogy mi szallitotta el nagy tavolsagokra a szetmallott anyag
oriasi mennyiseget, es toltotte fel a melyedeseket, tekintet nelkul arra,
hogy a kornyez. teruletek eleg magasak es eleg terjedelmesek voltak-e e
celra.h/9/
Ilyen biralatra - bar vonakodva - a tudosok hajlandok elismerni,
hogy akadnak talan kivetelek fokozatos lerakodas - elmeletuk alol. Az
eszak-amerikai Sziklas-hegyseg peldaul egyaltalan nem illik bele a tudosok
gyakran tarthatatlan allitasaiba. Ott a jol megmaradt hullamveres
nyomai, a szamtalan haromkarejos rak es mas torekeny, megkovesedett
.skori leletek, melyben az allatokon nyoma sincs a felbomlas tuneteinek
- ezek tobbek kozott azok az elkepeszt. vonasok, melyek er.sen arra
mutatnak, hogy nem lassan es fokozatosan kerultek oda, hanem inkabb
hirtelen, er.szakkal, mintha nagy es remes szerencsetlenseg tortent volna.
Vessuk el a helyt nem allo mondast, hogy a csondnek nincsen hangja.
Van bizony. Ezek az .si csontok felreerthetetlenul beszelnek es a tortenelem
el.tti allatok a muzeumok uvegketreceib.l mondjak el tortenetuket.
Meg az apro, megkovesedett kagyloknak es a sziklaba agyazottan
talalt kicsiny gerinceseknek is athato a hangja.
Immanuel Velikovsky kutato, aki onallo nezeteivel viharos vitakat
robbantott ki, megvizsgalta a szemcses sziklaban talalt halakat es kovetkeztetesei
a ketkedes arnyeka nelkul egyertelm.en tamogatjak a szerencsetlenseg
elmeletet:
.Amikor valamely hal elpusztul, teteme vagy a felszinre vet.dik,
vagy a melyre sullyed le es a tobbi halak gyorsan, alig nehany oran belul
felfaljak azokat. A szemcses sziklakban talalt halak azonban legtobbszor
teljesen epek. Egesz halrajokat talaltak nagy teruleteken, tobbmillios letszammal,
melyek kinok kozt multak ki es nincs rajtuk a dogev.k nyoma.h/
10/
Szamtalan felfedezes meger.siti ezt az allitast. Del-Afrikaban a
Karroo kepz.deseknel a becslesek szerint nyolcszazezer millio hal csontvazara
bukkantak.
19
Hugh Miller geologus, amikor a devon kori sziklakrol ir, melyek a
Brit szigetek nagyobb reszet fedik, megjegyzi, hogy .tortenelmuknek e
szakaszan valamely borzalmas szerencsetlenseg hirtelen elpusztitotta a
halakat, legalabb szazhatvan kilometer hosszusagu es szelesseg., de talan
sokkal nagyobb teruleten. Az Orkney (Orkadok) szigeteken es
Cromartynal e maradvanyok vastagon fedik a teruleteket. E halak mind
magukon viselik az er.szakos halal ketsegbevonhatatlan jeleit. Testuk
eltorzult, osszehuzodott, ivelt. Sok esetben a farkuk a fejuk fele kunkorodik.
Uszonyuk teljes meret.re feszult, mint a kinszenvedesben kimult
halake.h/11/ A dr. Miller altal emlitett terulet nem jelentektelen. Tobb
mint szazezer negyzetkilometernyi teruletet ir le, mely magan viseli annak
jeleit, hogy hatalmas pusztito er. tombolt rajta. Harry S. Ladd, az
Egyesult Allamok Foldtani Intezetenek tagja az Egyesult Allamok egyik
teruleter.l jelenti, hogy tobb mint ezermillio tizenot-husz centimeteres
hal mult ki - az obolfenek tizenharom negyzetkilometernyi teruleten./
12/
A dinoszaurusz elt.neser.l szolva Edwin H. Colbert jegyezte meg
egyszer: .A nagy pusztulas, mely a vilag minden reszen kiirtotta a nagy
es apro dinoszauruszokat es ugyanakkor veget vetett a hull.k fejl.dese
kulonboz. agazatainak, ez egyik kiemelked. esemeny volt az el.lenyek
es a Fold tortenelmebenc Oly esemeny volt ez, mely dacol barminem.
kielegit. magyarazat megkiserlesevel.h/13/
.Olyan volt ez, mintha hirtelen legorditettek volna a fuggonyt a
szinpadon, ahol az osszes f.szerepet a hull.k toltottek beh - mondja
Simpson Gay-lord George, az .sallattudomany egyik neves tagja - .kulonosen
a dinoszaurusz, mely nagyszamu volt es meghokkent.en sokfele
es azutan, de azonnal ujra felgorditettek volna, hogy feltarja ugyanazt a
diszletet, de teljesen mas szineszekkel, akik kozt a dinoszaurusz egyaltalan
nem szerepel, a tobbi hull.k is csak jelentektelen mellekszerepl.k es
az eml.sok jatsszak az osszes f.szerepet.h/14/
Sok eve kutatom az ozonviz tortenelmet es irattartoim duzzadnak az
erre a megmagyarazhatatlan esemenyre vonatkozo adatokkal. Meglep.
leletre bukkantak peldaul a Geiseltal lignitlerakodasokban, Nemetorszagban.
Itt a vilag valamennyi eghajlata alol vett novenyek, rovarok
es mas allatok kevereket talaltak meg egyetlen kozos sirban. Nehany
esetben frissen rakodott le es nehany level frissen meg is maradt. A klorofill
meg mindig zold; annyira, hogy az asatasok soran ezeket a zold retegeket
hasznaljak tajekozodasul.
A rovarok kozott gyonyor., szinpompas forro egovi bogarak vannak,
a testuk puha reszei, meg a belek tartalma is erintetlenul megma20
radt. Rendes korulmenyek kozt ilyen anyagok orakon belul rothadasnak
indulnak es szinuket valtoztatjak a halal utan. Tehat tartositasuknak - a
leveg. es fert.zesmentes kozegbe zarassal - hirtelen es teljesen kellett bekovetkeznie.
Ugyanezek a remit. esemenyek, melyek ezeket az artatlan
eletformakat pusztitottak el, kiirtottak a plesioszauruszt, mesoszauruszt
es a tobbi nagy tengeri hull.ket is. A kavargo tengerek tul vadak, tul ellensegesek
voltak ahhoz, hogy megmaradjanak bennuk. Nem tudtak
megmenekulni es igy osztoztak szarazfoldon elt testvereik sorsaban.
Ugyancsak ebbe a halalcsapdaba estek a hatalmas szarnyas hull.k, a
hetmeteres szarnyu pteroszaurusz; tehat az eg is meghozta az aldozat
raes. reszet. Csakis vilagmeret., mindent atfogo szerencsetlenseg kepes
magyarazatot nyujtani erre a jelensegre. Egyszer.en nincs mas mod arra,
hogy megmagyarazzuk ezen allatfajtak pusztulasat. A halal ragadta el
valamennyit . es temette el a Fold csaknem valamennyi szarazfoldjenek
mely uregeibe.
Oly vegveszedelem volt ez, amely magaba foglalt minden el.lenyt.
A tudosok azonban csak a kozelmultban kezdtek kikiserletezni, azokat a
gyors temetesi folyamatokat el.allitani, melyek az arulkodo maradvanyok
temetesen a jelek szerint jelen voltak. Ha ez lehetetlennek bizonyul,
legalabb azt szerettek volna felfedezni, mifele termeszetes folyamat tette
lehet.ve a pillanatok alatt lezajlott konzervalast.
Dr. Coffin irja le a hatasokat, melyekre Zangerl es Richardson tudosok
kiserletei vezettek. Megpedig a kovetkez.keppen: .Meg akartak magyarazni
a pennsylvaniai Indiana fekete palaiban vegbement kovesedes
sebesseget, ezert elpusztult halakat tettek ved.haloba es helyeztek nehany
louisianai mocsar feneken a fekete iszapba. Velemenyuk szerint ez
az iszap hasonlit azokhoz a lerakodasokhoz, amelyekb.l a fekete pala
kepz.dott. Nagy meglepetesukre azt tapasztaltak, hogy a negyedkilostol
a masfel-, ketkilos halakig hat es fel nap alatt a bels. reszek szetmallottak,
a csontok pedig teljesen izekre szakadtak. Ugy latszik, hogy a teljes
szeteses rohamosan kovetkezik be, meg a hat es fel napnal is hamarabb,
mert egyetlen drotketrecet sem neztek meg hamarabb. A kovesedesben
azonban azok a halak vannak tulnyomo tobbsegben, amelyeken minden
paranyi rovatka es csont a helyen van, ami azt jelenti, hogy kimulasuk
utan nehany oran belul oxigent es bakteriumot kizaro lerakodasba lettek
temetve - ha ez a kiserlet ervenyes merce.h/15/ A ma talalhato megkovesedett
maradvanyok csakis viharos es mindent elsopr. aradas gyumolcsei
lehetnek.
De ezek a kovesedesek tobb mindenr.l arulkodnak, nemcsak az oriasok
csontjairol es a halak finom felepiteser.l. A szenretegek lelkiismere21
tes tanulmanyozasaval is lelegzetelallito felfedezesekre bukkantak. E
szenretegek ott talalhatok a Fold feluletenek jelent.s hanyada alatt.
Amikor megkisereltek megmagyarazni a szenretegek alakulasahoz vezet.
kulonfele tenyez.ket, dr. Coffin nehany erdekes tenyre bukkant. A
banyaszhato szenretegekre korlatozva megjegyzeseit ramutat arra, hogy
a t.zegreteg megkivant vastagsaga ahhoz, hogy labnyi (30 centis) szenreteget
alkosson, tobb tenyez.t.l fugg. A t.zeg-fajtatol, a novenyi anyag
viztartalmatol es a szen min.seget.l. A szenr.l sz.l. szakirodalom nehany
labtol husz labig becsuli a szukseges t.zegreteget. Tetelezzuk fel,
hogy atlag tiz lab t.zeg kell egyetlen labnyi szen kepz.desehez. Ezen az
alapon a harminc lab (10 meter) vastag szenreteghez haromszaz lab vastag
t.zegreteg preselese szukseges. A negyszaz lab (112 m) vastag szenreteghez
az elkepeszt.en vastag negyezer lab t.zeg kell (1120 m). Alig
akad ma t.zegtelep, mocsar vagy mas vizeny.s terulet a vilagon, ahol a
t.zegreteg vastagsaga megkozelitene a szaz labat. Legtobbje ennek felenel
is kevesebb. Sokkal esszer.bb felteteleznunk, hogy valamely er. -
ketsegkivul viz - ezekre a teruletekre hordta ossze a novenyzetetc
E kerdesre az a legesszer.bb felelet, ha szamitasba vesszuk a vilagmeret.
aradast, mely elsodorta az ozonviz el.tti vilag erd.it es novenyzetet,
uszo szemetkupacokba gy.jtotte, vegul pedig lerakta a kialakulofelben
lev. foldreszekre vagy a tenger fenekere. Ez a magyarazat nyujtja
a legkielegit.bb feleletet a szenretegek vastagsaganak es nagy kiterjedesenek
a kerdesere.h/16/
A f. kerdes az: mikor is tortent mindez? A geologia kormeghatarozo
elmelete, mely hosszu ideig tarto felgyulemlesen alapul, nyilvan nem
felel meg a kerdesre. De ha nem tudunk megfelelni a kulonboz. jelensegekre
a geologia kormeghatarozo elmelete szerint - ahol evmilliokban
szamolnak, akkor feltetlenul talalnunk kell olyan iranyjelz.ket, melyek
esszer.bb es vilagosabb id.pontra mutatnak. Erre a kerdesre a regeszetnek
kell megfelelnie - vagy legalabb hihet. iranymutatasokkal szolgalnia
az elfogadhato felelet fele.
Bizonyos, hogy soha nem tudjuk meghatarozni e nagy pusztulas
id.pontjat, mivel nem talaltak meg feljegyzeseket, melyek 3500 evnel korabbi
tortenelmi id.pontot rogzitenenek. Minden mas id.meghatarozas -
nemelyek azt allitjak, hogy a Jeriko koruli tarsadalom id.pontja Kr.e.
5000 volt - meglehet.sen bizonytalannak t.nik, amikor tudomanyos biralatnak
tesszuk ki .ket, mert meg nincs biztos id.meghatarozo modszerunk.
Talan a vilag nagy .si m.vel.desi viragzasanak pontos meghatarozasaban
rejlik a felelet. A sumerok nyujtjak a legoregebb tortenelmi feljegyzeseket,
bar ezek Krisztus el.tt 3000-3500-ig vezetnek vissza minket,
22
szerz.ik eredete titok marad. Valahonnan jottek, de ennyi az egesz, amiben
a regeszek megegyeznek. Dr. Samuel Noah Kramer, a pennsylvaniai
egyetem asszirologuskutato tanara mondja: .Bizonytalansag veszi korul
a sumerok kezdeti tortenelmenek keletkezeseit es a radiokarbon nem ad
kielegit. feleletet. Akarhogyan is all e dolog, ugy latszik a sumerok csak
Krisztus el.tt 3000 korul erkeztek e teruletre.h/17/
Egyiptom tortenelme sem ad feleletet. .Az a velemenyunk, hogy az
els. kiralyi csalad csak Kr.e. 3400 korul kezdett uralkodni es nem kes.bb,
mint Kr. e. 3200-banh mondja R. H. Hall, a hires egyiptologus. A.
Scharff azonban egeszen 3000-ig szeretne lehozni a keltezest es el kell
ismernunk, hogy ervelesei megbizhatok. .Mindenkeppen valoszin.bbnek
latszik, hogy az els. uralkodohaz inkabb 3400 utanra, mint el.bbre
esik.h/18/
A kinaiak Kr.e. 2250-re teszik tortenelmuk kezdetet, ugyanakkor a
hagyomanyos bibliai id.szamitas Kr.e. 2448-ban kezd.dik; ekkor volt az
ozonviz. Az osszes keltezesek megkozelit.ek, mert kulonboz. hatter.
regeszek allapitottak meg .ket. Igaz, hogy a korszer. karbon id.meghatarozas
segit valamelyest amikor az id.k poraban kutatunk, de az ugynevezett
vegs. . vagyis legregibb - id.pontok meg mindig csak feltetelezesek
gyumolcsei, kulonosen ha a Kr. e. 3500-3000 evet kozelitjuk meg.
Az ennel regebbi tarsadalmak eredete meglehet.sen titokzatos. Egyiptologus
tanulmanyaimbol emlekszem, hogy homaly fedi meg az egyiptomi
Halottak konyvenek eredetet is. E. A. Wallis Budge jegyzi meg a
Halottak konyver.l, a Papyrus Ani-r.l:
.Az uj anyagok hallatlan tomegeb.l kivont bizonyitekok (melyet M.
Maspero - a mastaba sirok es piramisok felfedez.je . igen fontos felfedezeseinek,
a korai vallasos szovegi kiadasanak koszonhetunk) minden
ketseget kizaroan bizonyitjak, hogy a Halottak konyveben foglalt ossze
lenyeges szovegek - vagy igy, vagy maskepp - sokkal regebbiek, mint
Menesz (Mona), az els. egyiptomi farao korszaka. Bizonyos reszek valoban
az uralkodok el.tti korhoz latszanak tartozni.
A legkorabbi szovegekben bennuk a bizonyitek, hogy nemcsak hogy
atdolgoztak, hanem sokkal korabban irtak .ket, mint amikor az el.ttunk
ismert szovegek keszultek. Es az Unasz (az otodik dinasztia utolso uralkodojanak
Kr.e. 2649-2150) es a Teta, I. Pepi, Nemtiemszaf es II. Pepi (a
hatodik dinasztia Kr.e. 2345-2181) piramisain talalhato szamos feliratbol
ugy t.nik, mintha az irastudokat mar ebben a korai id.pontban zavarba
ejtette volna az el.ttuk allo szoveg es alig ertettek amit masoltak. Teljesen
lehetetlen tehat - vonja le a kovetkeztetest - pontosan rogziteni az
egyiptomi m.veszetek es tarsadalom kezdetet.h/20/
23
El tudjuk-e kepzelni az irastudokat, amint Kr.e. 2500 korul a temetkezes
szovegeit masoljak es nem ertik a szoveget, de meg az eredetuket
sem ismerik? S.t mi tobb azt masoltak, ami olyan tortenelmi korbol maradt
rajuk, mely mar akkor is homalyos emlek volt csupan.
Amikor 1960-ban masodik, Noe barkajat kutato utazasombol visszatertem
az Egyesult Allamokba, csoportunk egyik tagja, Arthur J.
Branderberger egyetemi tanar, az ohioi Allami Egyetem fenykepesfelmeres
tanara kulonos levelet kapott George F. Dodwell-t.l az ausztral
Adelaide Csillagvizsgalo igazgatojatol, aki nyugalmazott kormanyzati
csillagasz is volt. Nagyon foglalkoztatta .t a Kelet-Torokorszagba tett
kutatoutunk, melynek az volt a celja, hogy megtalaljuk Ararat hegyen
Noe legendas barkajanak maradvanyait. Ezert elgondolkoztato tenyt hozott
tudomasunkra. Ezt irta: .Engem kulonosen erdekel e fontos eredmeny,
mivel az elmult 26 ev soran melyrehato kutatasokat vegeztem
azon a teruleten, melyet mi csillagaszok az ellipszis rezsutos elterese evszazados
elhajlasanak nevezunk. Az elmult 3000 ev alatt a Nap allasara
vonatkozo, a napejegyenl.seg alapjan feljegyzett, ma is rendelkezesunkre
allo .si adatokbol jellemz. kitev.s fuggvenygorbere kovetkeztettem.
Miutan engedmenyeket teszunk az osszes ismert valtozasoknak, arra
kovetkeztetesre jutunk, hogy a Fold tengelye eredetileg mer.leges volt.
Ezutan hirtelen 26,5 fokra d.lt, majd 1859 el.tt eltelt 3194 ev alatt ujra
egyensulyra tert a jelenlegi 23,5 fokon.
A foldtengely kimozdulasanak kelte Kr.e. 2345 - folytatja - nem mas,
mint a Bibliaban feljegyzett ozonviz id.pontja, amib.l azt a kovetkeztetest
vonhatjuk le, hogy a Biblia vilagmeret. aradasrol szolo beszamoloja
Noe barkajanak tortenetevel egyutt tortenelmileg igaz.h/21/
Valoszin.-e tehat, hogy az ozonviz nehany tulel.je, akar Noenak,
akar Nu-u-nak, akar Nu-wah-nak neveztek is a vezet.juket a hagyomanyok,
megsem voltak olyan kezdetlegesek. Feltetelezhetjuk-e, hogy az
ozonviz el.tti id.kb.l elegend. tudast hoztak magukkal ahhoz, hogy
gyorsan letrehozzak az uj m.velt tarsadalmakat, melyek a .semmib.lh
n.ttek fel az ozonvizet kovet. evekben?
A kozelmultban sok vita folyt az ozonviz el.tti nepesseg meghatarozasarol.
A vitak eredmenye azonban csakis bizonytalan lehet. Megis fel
kell sorolnunk a tenyeket, hogy megerthessuk az ozonviz el.tti nepesseg
nagysagat. Semmibe veve a vilagmeret. aradasra vonatkozo b.seges tortenelmi
es hagyomanyos utalasokat, sok tudos csokonyosen ugy velekedik,
hogy a Biblia beszamoloja, a kaldeusok tortenetirasa es mas ozonviztortenetek
csak helyi aradasokra vonatkoznak. Azt hangoztatjak, hogy az
emberiseg meg mindig gyermekkorat elte es erzelmileg szul.helyehez, a
24
Kozel-Kelethez f.z.dott. E tudosok velekedese szerint e kezdetleges
emberek el.tt valoban ugy is t.nt, mintha az egesz vilagot nyeltek volna
el. Hirkozlesuk oly kezdetleges, tudasuk oly korlatolt volt, hogy szamukra
csak Mezopotamia letezett. Naiv elmelet ez es semmi magyarazatot
nem ad az ozonviz-hagyomanyok egesz vilagon valo letezesere.
Bolygonk szuntelen mindenfele felkohog dirib-darab ertesuleseket, melyek
mindent elsopr. szerencsetlensegre vallanak, de a tarsadalmak, melyeket
teljesen elsoportek a hullamok, nem szolnak tortenelmukr.l, legfeljebb
neman, meg a megkovesedett maradvanyok billioi, es a naponta
felszinre vet.d. megmunkalt targyak is, csak a tortenet toredekeire utalnak.
Ahhoz, hogy megtudjuk mi tortent miel.tt az ozonviz elpusztitotta
volna az emberiseget, csak a regeszet, a geologia, a kozonseges es a bibliai
tortenelem egybeolvadasaval erhetunk el. Csak ha megvizsgaljuk a
Biblia ozonviz-tortenetet es osszekapcsoljuk ezt a huszadik szazad elettantudosainak
kovetkezteteseivel, a nepesseg novekedesenek szakert.ivel
- csakis ez nyujthat nekunk esszer. iranyvonalakat, melyekre felepithetjuk
a feltevesunket.
A Teremtes konyvenek (Mozes els. konyve) otodik fejezeteben talaljuk
meg az ozonviz el.tti patriarkak eletkorat. E leiras szerint az els.
embernek tekintett Adam 930 evet elt; Seht, a masodik .satya 912 evet;
Enos a kovetkez., 905 evet; Lamekh a kilencedik, 777-et; Noe pedig, aki
az ozonviz haborgo vizein at menekult meg, 950 evig elt.
Hihetetlenul hangzik, ha jelen eletkorunkat vesszuk alapul. Vannak
azonban tudosok, akik keszsegesen elfogadjak ezt valosagnak. Dr. Hans
Selye, a montreali egyetem kiserleti sebeszeti intezetenek igazgatoja irja:
.Az orvostudomany oly ismerettomeget gy.jtott ossze, mely velemenyem
szerint kiindulopontul szolgalhat az oregkor okainak kikutatasahoz.
Ha megtalaljuk az oregedes okait, akkor nincs olyan egeszsegugyi
ok, mely miatt azt kellene hinnunk, hogy a tudomany szamara lehetetlen
lesz valamely gyakorlati modot talalni az oregedes folyamatanak lassitasara,
s.t megallitasara.h/22/
Szamos tenyez. jarulhatott bolygonk lakosainak hosszu eletehez. Az
ember eredetileg ketsegkivul sokkal nagyobb eleter.t kapott, mint amivel
mi rendelkezunk, maskulonben nem tudott volna gy.zni az elet harcaban.
A tudomanyos felfedezesek arra mutatnak, hogy az ozonviz el.tti
vilagban az eghajlat kellemesebb volt, a jelen sivatagok viragzo teruletek
voltak, es a sarkvidekeken pedig forro egovi novenyzet burjanzott. A
novenyek szepen fejl.dtek a sz.z talajon. Az ozonviz kavargo vizei
azonban elmostak a fold fels. reteget es mikor az ozonviz veget ert, a viz
25
visszahuzodott az oriasi medencekbe, az oceanokba, feltepte a termekeny
talajreteget es lemosta az oceanok fenekere. Igy azoknak, akik tuleltek
a vilagegest az ozonviz el.tti tapertekeknek csak a csokevenye jutott.
A megmaradt nehany ember szamara a Fold nem volt tobbe az a
bolygo, melyet azel.tt ismertek. Minden megvaltozott, beleertve az emberek
megelhetesehez szukseges tapanyagok forrasait is.
Ma mar reg rosszabbak az allapotok. Elkorcsosult fajunk ma vitaminlabdacsokon
el, a Fold lakosainak nagyobb fele estenkent ures gyomorral
fekszik le. Ha vilagmeret. atlagot veszunk, csaladonkent ot gyereket
meg mindig elfogadhatonak tartanak szamitasba veve, hogy az
asszonyok tenyeszkepessege 30-35 evre korlatozodik. Nem is olyan regen
szamos orszagban 8, 10, 12 gyerek volt az elfogadhato mertek. Nagyon
is nyilvanvalo, hogy az ozonviz el.tti emberek hosszabb elete milyen
hatassal lehetett a nepesseg szaporodasara. Tegyuk fel, hogy az
ozonviz el.tti anya tenyeszkepessege fele eletkorat tette ki mint ma, akkor
arra a kijozanito kovetkeztetesre jutunk, hogy nem lehetett rendkivuli,
ha az asszonyok 400 even at szultek a gyerekeket.
Ha feltetelezzuk, hogy az atlagos ozonviz el.tti anyanak ez volt a
tenyeszkepessege, akkor nem tekinthetjuk tulzasnak, ha 18-20 gyermeket
tetelezunk fel csaladonkent. Ha felhasznaljuk a Teremtes konyvenek
el.bb emlitett nemzedektablazatat es elfogadjuk, hogy Adamtol Noeig
10 nemzedek elt, az ozonviz el.tti nepesseg igy alakulhatott:
Els.
2.
3.
4.
5.
nemzedek:
nemzedek:
nemzedek:
nemzedek:
nemzedek:
2
18
162
1.458
13.122
6.
7.
8.
9.
10.
nemzedek:
nemzedek:
nemzedek:
nemzedek:
nemzedek:
118.098
1.062.882
9.565.938
86.093.442
774.840.978
Adjuk az utolso szamhoz annak becsleset, hogy hanyan maradtak
eletben az els. nemzedekb.l es nem t.nik tulzottnak a 900.000.000-os
szam. Korulbelul ennyi volt a Fold nepessege 150 evvel ezel.tt. Hogy a
nepesseg milyen gyors valtozasra kepes, az nyilvanvalova valik az egyik
1959-es jelentesb.l es kozvetve alatamasztja a nagy ozonviz el.tti nepesseg
feltetelezeset.
A jelentes megallapitja: .A 19. szazad els. feleben a Fold nepessege
elerte az ezermilliot. 1930-ban mar kb. ketezer milliora rugott. Csak 1957
es 58-ban 90 millioval novekedett a Fold nepessege - ketszer annyival,
mint Franciaorszag lakossaga. 1962-re varjak a haromezer millios nepesseg
elereset. Kulonosen latvanyos a fejletlen orszagok nepessegnove26
kedesenek gyorsulasa. A legtobb ilyen orszagban evi 2% vagy ennel is
tobb szokasos es nemelyikben 3%-os! /23/
Erdekes szamadatok, de idejetmultak, mivel a nepesseg ma mar tuln.tt
a negymilliardon, vagyis 1930 ota ketmilliarddal nagyobbodott
(1977-ig). Ha tehat feltetelezzuk, hogy az ozonviz el.tt magas volt a szuletesek
es alacsony a halalozasok szama, akkor nagyon valoszin.nek latszik,
hogy az emberek benepesitettek az egesz bolygot!
Az orvostudomany es a Biblia cim. konyvben dr. William R. Vis
tablazatot allitott ossze, amely feltunteti az ellentetet a patriarkak ozonviz
el.tti es utani eletkora kozott. Ramutat arra, hogy .ez a tablazat
szembeszok.en jelzi, hogy valami igen-igen jelent.segteljes tortent a
Foldon es az emberrel az ozonviz alatt. Barmi volt is az, ugy latszik eltavolitotta
a hosszu elet f. okatc Azel.tt talan az eghajlat vagy mas allapotok
igen kedveztek az ember hosszu eletkoranak. Lehet, hogy a tudomanyos
kutatas meg majd fenyt vet e kerdesekre.h/24/
John C. Whitcomb, miutan minden lehetseges szempontbol szemugyre
vette a nagy szerencsetlenseg el.tti nepessegszaporodast, hozzaf.zi:
.Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egymilliardos becslesunk az
ozonviz idejenek nepessegere nagyon is sz.kos. Nagyon konnyen lehetseges,
hogy sokkal tobben eltek. Ekkora nepesseg ketsegkivul tulszeledt
volna Mezopotamia siksagain kivulre is."/25/
A vilagmeret. pusztulas emleke 5000 even at fennmaradt es sok ma
is letez. hagyomanynak meg regenynek lett az alapja. Egeszen bizonyos,
hogy Noe es csaladja felel.sek e legendak sokasagaert. A szemelyes elmenyeik,
ertelmezesuk es emlekezetuk szerint szineztek ki az ozonviz
el.tti esemenyeket e fel.l a kozos, remit. elmeny fel.l. Lassankent apro
valtozasok lopakodtak be a tortenetekbe, melyek evek multaval nagy kulonbsegekke
n.ttek ki magukat, amint a kulonboz. valtozatok az egymast
kovet. nemzedekeken at eletben maradtak, amint aparol fiura
szalltak. Mikor vegul Noe leszarmazottai maguk mogott hagytak az Ararat
videkeit, magukkal vittek a kialakulo torteneteket is.
Ami ozonviz el.tti tudas erintetlenul jott at az aradason, azt a maganyos
barka menekultjei .riztek meg. Es bar a hajo megovta az emberiseget
a pusztulastol, valoszin.leg korlatozta azt, amit magukkal hozhattak.
Ezzel kapcsolatban kulon megjegyzest tett Arnold J. Toynbee, Tortenelemkutatas
cim. konyveben. Felhivja a figyelmet arra, hogy ha valaki
hajon vandorol ki, a kivandorlo holmijat az utazas tartamara szet kell
szedni, becsomagolni, majd mikor megerkeznek kicsomagolni es ujra
osszerakni. Barmit, ami nem birna a hajoutat rendszerint maguk mogott
27
hagynak es sok mindent, amit a kivandorlo magaval visz, valoszin.leg
sohasem raknak ossze ujra az eredeti alakjaban.
A legtobb ozonvizr.l szolo szajhagyomany nem tobb mint nyolc
emberr.l szol. Es ha ez igaz, bizonyosak lehetunk abban, hogy e remult
kis csoport szamara lehetetlen volt letrehozni az ozonviz el.tti vilag m.szaki
hatterenek valamennyi agat. A m.szaki berendezes. tarsadalom
fenntartasahoz, mint tudjuk, nagy nepesseg kell. Igy nemcsak hogy nem
volt eleg ember kozvetlenul az aradas utan, de a m.szaki berendezesek
is elpusztultak ugyanugy, mint ahogy a termeszetes anyagforrasok es az
egyuttm.kodes; az emberek es gepek szakteruletek szerinti tagozodasa
es rendezettsege is elt.nt. Ezert annak a civilizacionak a merteke, amit a
megmenekult csalad az ozonviz utan letre tudott hozni, igen-igen lefokozott
volt. Valoszin.leg csak a m.szaki tudas egyes elemeit .riztek
meg, melyek hasznosak voltak arra, hogy kiegeszitsek korlatolt forrasaikat
az uj Foldon. Bizonyos, hogy a hagyomanyokban szuntelen felbukkan
a hit, mely szerint a szerencsetlenseg el.tt a fels.bbrend. tudas korszaka
viragzott. A gorogok, akik a kozel-keleti civilizaciok tudasat orokoltek
nagyonis tudataban voltak annak, hogy a termeszetes okok miatt
elpusztult civilizaciok el.tt meg korabbi tarsadalmak letezhettek. Alexandriai
Philo (Kr.e. 30-Kr.u. 40-ig) irta: .A szuntelen es ismetl.d. t.z es
vizpusztitasok miatt a kes.bbi nemzedekek nem orokoltek a korabbi
nemzedekekt.l az esemenyek rendjenek es sorrendjenek emleketch Platon
jegyezte fel a Timaeusban, hogy az egyiptomi papok mondtak az
egyik el.djenek, Szolonnak: .Az emberiseg elpusztult es ujra el fog pusztulnih
es amikor a tarsadalmak elpusztulnak .ujra kell kezdeni elolr.l,
akar a gyermekeknekh.
A sumerok, akik az ozonviz utan megalapitottak az els. m.velt tarsadalmat
(Mozes els. konyve 10:8-10.) ugyancsak tudtak, hogy mar az
ozonviz el.tt is volt m.velt tarsadalom, mely megel.zte az oveket. 1922-
ben a Weld-Blundell kutatocsoport Larsaban vegzett asatasokat Urtol,
Abraham varosatol nehany kilometerrel eszakra es feltarta azt, amit most
Weld-Blundell Prizmanak neveznek es az oxfordi Ashmole Muzeumban
.riznek. A prizmaban tortenetet talaltak, melyet Nur-Ninsubur nev.
irastudo jegyzett fel kb. Kr.e. 2100-ban. Beszamolojaban felsorolja az
ozonviz el.tti tiz kiraly nevet es a kovetkez. szomoru szavakkal fejezi be
irasat: .Es akkor az ozonviz elpusztitotta a Foldet.h A sumerok es kes.bb
az egyiptomiak es a babiloniaiak azt is elismertek, hogy az ozonviz el.tti
kor a fels.bbrend. irasok forrasa. Az egyik babiloniai kiraly feljegyezte,
hogy szerette olvasni az ozonviz el.tti irasokat. Asszurbanipal, a nagy
ninivei konyvtar alapitoja szinten emlegette az ozonviz el.tti id.k nagy28
szer. irasait. Nem szabad elfelejtenunk, hogy az ozonviz el.tti es utani
tarsadalmak azert fejl.dtek gyorsabban, mint a mienk, mert jobban
hasznaltak az agyukat. Mi azonban az elettan tudosai szerint, csak az
agyunk hatodat hasznaljuk fel.
Guatemalaban az .si majak jegyeztek fel szent konyvukben, a Popol
Vuh-ban, hogy az .els. emberekh hatalmas tudassal rendelkeztek:
.Mindent meg tudtak erteni es megvizsgaltak a negy sarkot, az eg ivenek
negy pontjat, meg a Fold gomboly. arcat.h/26/ A kinaiak szinten
ugy tudtak, hogy oriasok eltek el.ttuk. .Ketszer olyan magas emberek,
mint mih akik valamikor benepesitettek a .boldogsag orszagath, de elvesztek,
mert nem eltek .az ereny torvenyei szerinth. /27/
Ismeretlen eredet. m.szaki tudas szamos toredeke bukkant felszinre
az evek soran es a mai tudomany rendszerint nem vette tudomasul,
mert homaly fedi eredetuket.
Van olyan teny, melyet nem vehetunk semmibe es feltetlenul figyelembe
is kell vennunk, ha uj felfedezeseket becsulunk fel. A mi fejlett tarsadalmunk
fejl.desenel tudjuk, hogy a tudomany mindig tudomanyos
modszer segitsegevel halad el.re. E modszer hasznalataval: hosszu id.n
at vegzett megfigyeles es a megfigyelt, ismetl.d. folyamatok fel.l valo
mely gondolkodas - ez vezet a tudomanyos felfedezesre. Ugyanakkor a
m.szakiak atveszik azt, amit a tudomany felfedezett es vagy kozvetlenul
alkalmazzak, vagy pedig hasznalhatova alakitjak at. A tudomany a termeszetes
folyamatok felfedezese; a m.szaki tudas pedig e felfedezeseknek
gyakorlati celokra valo alkalmazasa.
Mind a tudomany, mind a m.szaki ismeretek a valasztekossag egyre
novekv. fokain at fejl.dnek, nem pedig a veletlen folytan. A tudomanyban
minden egyes felfedezes uj felfedezesekhez vezet. kutatasnak
szolgal alapul. Ugyanugy a m.szaki fejl.des is atveszi az ismert tudomanyos
elveket; uj fejl.desre hasznalja fel .ket, melyet id. multaval a
tobbi ismerethez csatolnak, ami meg valasztekosabb fejl.deshez vezet.
Mas szoval a valasztekossag minden egyes szinvonala az el.z. szinvonaltol
fugg. Ezt a folyamatot, melyben az alkotoreszek osszekapcsolasa
nagyobb osszhatast teremt, mint az osszetev. alkotoreszek kulon-kulon,
az alkotoelemek egyuttm.kodesenek nevezik.
A m.szaki fejl.desi folyamat el.ttunk legkisebb korszakaban - a
magunkeban - az alkotoelemek egyuttm.kodese, nem pedig a vak veletlen
az uralkodo tenyez.. A nyugati tarsadalom els. m.szaki emberei
nem ugy kezdtek, hogy mindent vegig probaltak, majd veletlenul botlottak
a valaszokra. Hanem a tudomanyos felfedezesek nyujtotta elgondo29
lasok es kovetkeztetesek kozott megvolt az elkerulhetetlen osszefugges,
es azok kozott a celok kozott, melyek fele torekedtek.
Ha az alkotoelemek egyuttm.kodesen alapulo m.szaki fejl.des jellemzi
a mi tarsadalmunk el.rehaladasat - es ezt bizonyara senki nem
vonja ketsegbe -, akkor nehez azt kepzelnunk, hogy az .si fejlett tarsadalom
m.szaki arculata nem ugyanigy haladt el.re. A Teremtes konyveben
es a tortenelmi feljegyzesekben azt olvassuk, hogy az ozonviz el.tti
emberekben megvolt a szukseges tehetseg ahhoz, hogy az alkotoelemek
egyuttm.kodese szerint fejlesszenek ki olyan m.szaki tudast,
mely legalabb olyan valasztekos, mint a mienk.
A regeszet a vilagon semmit sem mond az ozonviz el.tti korszakrol,
mert a legtobb regesz teljesen semmibe veszi az ozonviz el.tti kort, mivel
elmeletuk szerint az ozonviz helyi esemeny volt csupan, amit nem erdemes
belevenni a vilagtortenelem rendszerebe. Igy azutan az egyetlen
mod, amivel megkiserelhetjuk vizsgalni ezt a rendkivul fontos korszakot
az, ha megvizsgaljuk a tortenelmi ismeretek harmadik forrasaban, a Bibliaban
talalhato tortenelmet es leszarmazasra vonatkozo feljegyzeseket.
A Bibliara halmozott biralatok ellenere regeszeti korokben ma komoly
hajlam mutatkozik arra, hogy megbizhatonak tekintsek a Biblia tortenelmi
konyveit.
A tizennyolcadik szazadig keves tudos ketelkedett a Biblia, mint az
.si id.k tortenelemkonyvenek megbizhatosagaban. Tenynek tartottak a
teremtest es az ozonviz tortenelmet, az izraelitak vandorlasat a pusztaban.
Kes.bb azonban valtozas allt be. Az esszer.seg hirhedt kora rest
utott a hit falan es a 19. szazad fejl.deselmeletevel es materialista bolcseletevel
a Biblia tortenelmi reszeit szam.ztek a regek vilagaba. A felvilagosodas
kora ugy kezdett a Bibliara tekinteni, mint jol kieszelt mesek
lancolatara. Harry M. Orlinsky jegyzi meg az .si Izrael cim. m.ben,
hogy .mendemondanak tartjak csupan es elvetik a patriarkakat, Abraham,
Izsak es Jakob tetteit amint azokat a Teremtes konyve leirja. Azt
tartottak, hogy Jozsuenak keves vagy semmi koze nem volt Kanaan
meghoditasahoz. Nagyon is tulmeretezettnek tartottak Davidot meg Salamontch
A Biblia irant tanusitott e tagado hozzaallas tukroz.dik a kozelmultban
peldaul Bertrand Russell kozismert bolcsel. es R. G.
Collingwood tortenesz irasaiban. .Az inga ma nagyon is eszrevehet.en a
masik iranyba lendul kih - folytatja Orlinsky. .A mai torteneszek sem fogadjak
el tortenelmi tenynek a Biblia osszes reszet. Megis arra a meggy.z.desre
jutottak, hogy a Biblia tenyei, amikor az .si tortenelemr.l szolnak,
rendszerint megbizhatoak. E tenyek, amikor az ujonnan felfedezett
Biblian kivuli forrasok fenyeben vizsgaljak meg .ket, uj jelent.seget es
30
helytallosagot oltenek magukra. S.t mi tobb, meg a Biblia elvont reszeit
is a tenyek megbizhato tukrenek tekintik, amelyek a maguk modja szerint
kizarolag a tapasztalatra tamaszkodnak es esszer.ek. A regi nezet,
mely a Biblia tenyeit ketsegeseknek, s.t valoszin.leg hamisaknak tartja,
ha nem tamasztjak ala a Biblian kivuli tenyek, ma mar egyre inkabb helyet
enged annak a nezetnek, hogy a Biblia beszamoloi legtobbnyire inkabb
igazak, mint tevesek, hacsak a Biblian kivuli ketsegbevonhatatlan
tenyek nem bizonyitjak az ellenkez.jet.h/28/
A baltimorei Johns Hopkins Egyetem vilaghir. regesze: William F.
Albright egyetemi tanar hozzaf.zi .A regeszet felfedezesei szamtalan
uton szemleltetik a Biblia nyelveit, nepeinek eletet es szokasait, erkolcsi
es vallasi eszmeit.h/29/
A Biblianak, mint tortenelmi okmanynak ezen ajanlasai utan bemereszkedhetunk
Mozes els. konyvenek els. fejezeteibe, hogy segitsegunkre
legyenek, amint nyomon kovetjuk az emberi faj m.szaki es m.vel.desi
vivmanyainak fejl.deset. Semmi mas nem tud behatolni az ozonviz
el.tti kor tortenelmebe. Meg a korszer. id.meghatarozo modszerek
sem segitenek, mert azok csak targyakra hasznalhatok, nem pedig leirasokra
es ezek a kormeghatarozo modszerek is csak otezer evnyire
tudnak visszavinni minket. Dr. Willard F. Libby. a kormeghatarozas korszer.
modszereinek egyik legnagyobb tekintelye, aki Nobel-dijat kapott
a karbon 14-en alapulo kormeghatarozas teren vegzett kutatasaiert, elkepedve
dobbent ra, hogy ez igy van. Azt remelte, hogy ez az ujonnan
felfedezett modszer majd kepesse teszi a tudomanyt, hogy visszagorditse
az id. fuggonyet, de megrendulve tapasztalta a tudomany korlatozott
voltat.
.Nemely konyvekben olyan kijelenteseket olvashatunk, hogy ez es
ez a tarsadalom, vagy az asatasnak ez es ez a helye 20.000 evesh, jegyezte
meg. .Meglehet.sen hirtelen es varatlanul kellett radobbennunk arra,
hogy e szamok, ez .si korok helytelenul elnek a koztudatban. Valo teny
az a legregibb tortenelmi id.pont, melyet megkozelithet. bizonyossaggal
tudunk megallapitani, az korulbelul Egyiptom els. uralkodohazaval
egyid.s.h /30/
A Teremtes konyve tudtunkra adja, hogy Kain Kr.e. 4969-ben, Seth
pedig 4924-ben szuletett es valt feln.tt koraban annak a ket kulonboz.
fajnak az .seve, melyek egymastol elkulonulten eltek. A kainitak es a
sethitak teljesen elut. eletmodot fejlesztettek ki maguknak. Ha kozelebbr.l
megvizsgaljuk a ket nepet kormanyzo vezet.k es patriarkak nevet es
jellemzeset, akkor jobban megertjuk a kepessegeiket. Es a kovetkeztetes,
melyre jutunk, homlokegyenest ellenkezik azzal a felfogassal, hogy fara31
gatlan barlanglakok, hajuknal fogva szankoztattak vegig a feleseguket a
hazaselet oromei fele.
A feljegyzesekb.l tudjuk, hogy Kain Nod foldjen elt. Nod szam.zetes
helyet jelenti. A Teremtes konyve megemliti, hogy e hely nem adott
termest. Nem ad tovabbi felvilagositast a korai evekb.l csak annyit, hogy
Kainnak Kr.e. 4784-ben fia szuletett, akit Hanokhnak hivtak. Valamikor
fianak a szuletese es halala kozt Kain osszegy.jtotte utodait es varost
epitett, melyet els.szulott fia utan Hanokh varosanak nevezett el. Tobb
megfigyelest tehetunk az els. varos epitese fel.l: A varosepites megkovetelte
a szamtantudomany fejlettseget; az epit.anyagok, talan k. es fa,
megfelel. megmunkalasat es az epiteszetben valo jartassagot. A varosepites
feltetelezi valamifele tarsadalmi es kormanyzati rend letezeset,
nemcsak az epites id.szakara, hanem a kes.bbi karbantartashoz es varosfejleszteshez
is. Amikor Kain egyetlen helysegbe gy.jtotte a leszarmazottait,
ezzel az emberek els. kormanyzojanak tette meg magat. Azzal
pedig, hogy legid.sebb fiarol nevezte el a varost, uralkodohaz megalapitasara
torekedett, ami fenntartana a nevet.
Hanokh volt a kovetkez. kainita, aki a feljegyzesek szerint Kr.e.
4784-ben szuletett. A nevukon kivul keveset tudunk Kain leszarmazottainak
szemelyes torteneter.l. Csak nevuk es sorrendjuk lelhet. fel a Teremtes
konyvenek (Mozes els. konyve) negyedik fejezeteben. Teny
azonban, hogy az .si nepek szokasa volt olyan nevet adni az embereknek,
ami jellemezte tarsadalmi allasukat, jellemuket, vagy eletuk valamely
nevezetes esemenyet. A kainitak neveb.l megtudhatunk valamit
valamennyiuk fel.l. Hanokh neve olyan embert jelent, aki ajtatos, beavatott
(a titkos tudasba) tanito. Ez azt jelzi, hogy tanult ember volt, kulonosen
a titkos ismeretekben volt jartas. A teny, hogy Kain a fiarol nevezte el
a varost arra mutat, hogy a varos nemcsak kormanyzati, hanem vallasos
kozpont is volt. Hanokh varosaban Hanokh lehetett a f.pap. Es a helyseg
valoszin.leg szenthellyel meg aldozati rendszerrel is rendelkezett.
Irad, Hanokh fia, Kr.e. 4599 korul szuletett es 3689 korul halt meg. A
neve azt jelenti, hogy varoslako, a varos fejedelme. Termeszetesen
Hanokh varosanak a fejedelme volt es nagyapjatol orokolte a tronjat aki
Irad eleteben halt meg. E szerint Kain uralkodohaza legalabb a harmadik
nemzedekig megtartotta tronjat.
Irad fia, Mekhujael, Kr.e. 4415-ben lepett szinre es a neve Istent.l lesujtottat
jelent. Nem tudjuk mennyiben volt lesujtott, vajon betegseg,
rokkantsag vagy termeszetes szerencsetlenseg jutott osztalyreszul neki, a
feljegyzes azonban arra utal, hogy ez buntetes volt.
32
A kovetkez. nemzedek kepvisel.je Methusael, Kr.e. 4367-ben szuletett
s 3389 korul halt meg. A neve jelzi, hogy nagy ember volt Isten el.tt.
Lamekh, Methusael fia 4180 korul szuletett es 3403-ban halt meg. Es
bar az apja kore font tortenet azt jelzi, hogy a ket faj rovid id.re osszevegyult
(?), talan valamely meghatarozott, de meg nem nevezett cellal; a
jelek szerint ez megsem hatott a ket faj kulonallo fejl.desere. Amint
azonban vegul is a ket faj osszekeveredett, a feljegyzes szerint e fejl.d.
tarsadalomban azonnal altalanos lett a nyilt torvenytelenseg. Lamekh
neve er.s fiatalembert, h.st jelent. A feljegyzes szerint nemcsak er.s volt,
de gyilkos is es az els. tobbnej., akir.l tudunk. Versben mondja el a
gyilkossag tortenetet. Ebben az id.ben kezd.dtek el a m.veszetek.
Lamekh els. felesege m.veszn. volt. Nevenek jelentese: disz, szepites,
el.kel.. Masodik felesegenek, Czillanak a neve arnyalakot, zeneszt jelent
es lehet, hogy . volt az els. szineszn.. A csalad tobbi tagjat igy emliti a
feljegyzes: satorlako, marhatulajdonos, vandorlo vagy kalandozo. Semmi
ketseg sem fer ahhoz, hogy a kainitak sokat jartak-keltek, bejartak a videket,
legel.t keresve nyajaiknak, kozben a m.veszetek kulonboz. agazataival
kiserleteztek. Talan a legel.k maganya serkentette e pasztorokat,
hogy mas-mas zenevel kiserjek enekeiket. Ebben nem vagyunk bizonyosak,
megis Jubal, Hada masodik fia .lett az .satyja azoknak, akik gitaron
es fuvolan jatszanakh. Ez azt jelzi, hogy hasznalatba jottek mind a huros,
mind a fuvos hangszerek.
Czilla masodik fiaval, Tubalkainnal bekoszontott az ozonviz el.tti
vilagba az ipari tudas. Mozes els. konyve 4:22, a bronz es vaskovacsok
.senek nevezi. A femgyartas termeszetesen igen jelent.s lepes a tarsadalmak
kialakulasaban, mivel egyengeti az utat a m.szaki tudas es a tokeletesebb
szerszamok es gepek fejl.dese el.tt. A vasgyartas feltetelezi a
vaserc es a vasontes ismeretet. A rez hasznalata azt jelzi, hogy ertettek a
rezonteshez, a cink el.allitasahoz es a kulonfele otvozetekben valo keveresukhoz.
A kovacs kalapalja, vagja, csiszolja, reszeli a femet, ami feltetelezi
a szerszamok hasznalatat es azt is, hogy valamit keszitett. E termekek
jellegere Tubalkain neveb.l kovetkeztethetunk, mert azt jelenti, hogy
Kain reze, rezfegyverek, fegyverkovacs. Tubalkain tehat a tortenelem els.
ismert fegyvergyartoja. A fegyvergyartas persze haborura vagy legalabbis
a haboru veszelyere utal.
1968-ban a Szovjetunioban az ormeny orszagi Medzamornal dr.
Koriun Megurtchian kiasta azt, amit a vilag legregibb nagyuzemi femgyaranak
tartanak. Az ismeretlen tortenelemel.tti nep 4500 evvel ezel.tt
200 kohoval dolgozott itt. Kulonfele vazakat, keseket, nyilhegyeket, gy.r.ket,
kapcsokat stb. gyartottak. A medzamori munkasok munka kozben
33
legsz.r.t es keszty.t viseltek. Igy munkaltak meg rez, olom, cink, vas,
arany, on, mangan es tizennegyfele bronztermekeiket. Az olvasztokban
tobbfele femfesteket, keramiat es uveget is gyartottak. De a legbeilleszthetetlenebb
lelet az a nehany acelcsipesz volt, melyet a Krisztus el.tt
ezer korul lerakodott retegben talaltak. Meglep.en nemes acelbol gyartottak
.ket. E leletet a Szovjetunio, az Egyesult Allamok, Nagy.
Britannia, Francia- es Nemetorszag tudomanyos szervei is megvizsgaltak.
Jean Vidal, francia ujsagiro a Science et Vie 1969. juliusi szamaban
azt a nezetet fejtette ki, hogy e leletek a m.szaki fejlettseg ismeretlen korara
mutatnak. .Medzamort - irja - korabbi tarsadalmak bolcs emberei
alapitottak. Oly tudassal rendelkeztek, melyet az el.ttunk ismeretlen .si
korban sajatitottak el, mely kort jogosan nevezhetunk a tudomany es az
ipar koranak.h
.Az teszi figyelemremeltova a medzamori femipari kozpontot, hogy
alig 25 km-re fekszik Ararat hegyet.l . az elpusztult ozonviz el.tti tarsadalmak
menekultjeinek kikot.helyet.l.h /31, 32, 33./
A sethitak fejl.dese korantsem maradt el a kainitak fejl.deset.l.
Seth, aki Kr.e. 4924 korul szuletett, nem lakott varosban es nem is epitett,
hanem a jelek szerint bekes eletet elt a korai feljegyzesekben emlitett
negy folyo termekeny siksagain. Megis tortent valami, ami alaasta a
sethitak testi joletet, mert fiat, aki Krisztus el.tt 4919 korul szuletett,
Enosnak hivtak, ami gyonge, halando emberiseget jelent. Ez arra utal,
hogy betegsegek ragadtak el embereket. A heber Aggadah jegyzi meg,
hogy Enos elete idejen az emberek arca fokozatosan hasonlitani kezdett a
majmokera.
De tobb ferfi van meg hatra, akikr.l szolhatunk, ha az ozonviz el.tti
nagysagok rovid nevsorat tanulmanyozzuk. Kainan (Kr.e. 4729) szorgalmas
ferfi, mesterember volt, mint a neve jelzi. . volt talan az els., aki
meginditotta a valasztekos szerszamok fejleszteset - evekkel azel.tt,
hogy Tubalkain fegyvergyartasba fogott volna. Erre az id.szakra mar
bonyolultabb szerszamok valtottak fel az egyszer. szerszamok hasznalatat,
amelyeket a fa-, a cserep-, a szov.iparban es az epiteszetben hasznaltak.
A sethita nepesseg ekkorra mar valoszin.leg annyira
megnovekedett, hogy megoszthattak es szakosithattak a munkaer.t. A
munkaer. novekv. szakosodasat a szakmunkas Kainan jelkepezte, es ez
a szakositas mindig is a fejl.d. tarsadalom velejaroja.
Meg tobbeket fel kellene itt sorolnunk, feljegyzett foglalkozasuk
azonban lelki jelleg.bb volt es kulonben is jobban erdekel most minket
az ozonviz el.tti vilag m.szaki oldala. Ezert csak harom tovabbi ferfit
34
emlitunk a sethitak kozul: Methuselahot (Kr.e. 4367); Lamekhet (Kr.e.
4180), Methuselah fiat es Noet (Kr.e. 3998), Lamekh fiat.
Methuselahhal a nyilt haboru koraba leptunk. Mivel a neve repul.dardas
ferfit, nyilas embert, harcost jelent, ketsegkivul hadakozo ferfi
volt - meghozza sikeres, mert tovabb elt, mint barmelyik patriarka. Amikor
Kainan leszarmazottairol szoltunk, talan mar meg is emlitettuk az
ellenfeleit. Methuselah, aki a fegyverkovacs, Tubalkain kortarsa volt, jo
par fegyverhez ertett, koztuk a nyilhoz es a repul.dardahoz. A repul.darda
talan valamilyen iranyitott lovedek vagy raketa volt. Ez az els.
jele annak, hogy a ket tarsadalom - a kainitak es a sethitak - kozt fegyveres
osszecsapas tortent. A tortenelmi beszamolokbol tudjuk, hogy Jubal,
Tubalkain feltestvere volt az els., aki uj teruletekre valo behatolassal terjesztette
ki a hatalmat. Seregei talan azokat a teruleteket fenyegettek elozonlessel,
ahol a sethitak laktak.
Lamekh valoszin.leg kovette atyjanak, Methuselahnak a foglalkozasat,
de 777 eves koraban meghalt, ami meglehet.sen fiatal kor volt az
ozonviz el.tti patriarkak 919 eves atlageletkorahoz kepest (Enokhot leszamitva).
Meg az apja is tulelte. Csataban szerzett sebesulesebe halt
volna bele?
A bibliai Noe, aki Kr.e. 3998-ban halt meg, volt az utolso ozonviz
el.tti orias. A regekben Nu-u, Nu-wah es mas neveken emlegetik. . volt
az, aki a felesegevel, harom fiaval es azok felesegeivel meg az allatorszag
kepvisel.ivel, hajojaval nekimereszkedett az ozonviz nyugtalan hullamainak
es ezzel veget vetett a tiz patriarka uralmanak. Harom fia: Sem,
Kham es Jafet alkottak a tizenegyedik nemzedeket es mivel reszben az
ozonviz utan eltek, ozonviz utani patriarkaknak kell tekintenunk .ket.
Sohasem fogjuk megtudni, mekkora ismeretmennyiseg veszett el.
Noe es csaladja csak azt tudtak ujjateremteni, amiben .k maguk jartasak
voltak es termeszetesen ez korlatolt volt, mivel csak Noe es fiai ertek el
az el.z. magas szinvonalat. Az ozonvizet tulel. m.szaki ismeret valoszin.leg
tiz nemzedek osszegy.lt es egymast serkent. fejl.desenek a
vegs. eredmenye volt, melynek kozbees. fokai teljesen elpusztultak.
Noe es csaladja legalabb tamaszkodhatott a fejlett m.szaki vilag emlekere,
az unokainak azonban ez mar nem allt modjaban. Csak szuleik lesz.kult
m.veltseget ismertek es ertettek, az ozonviz utanit, amit a szuleik
meg.riztek. Ennek felepiteseb.l azonban hianyzott a m.szaki elemek fokozatos
fejl.dese. Id. multaval a gyermekek kezdtek elveszteni az alapvet.
elvek ismeretet, es amikor a m.szaki targyak elromlottak es nem
tudtak masokkal helyettesiteni, egyszer.en eldobtak .ket.
35
Babelnel, a Teremtes konyveben emlitett varosnal nyilt az egyetlen
lehet.seg arra, hogy rendezett, jol szervezett tarsadalomban egyesitsek
leszarmazottaikat. A leiras elmondja, hogy Babel tornyanal - az els. felh.karcolonal
- komoly kiserlet tortent arra, hogy egyetlen hatosag felugyelete
ala szervezzek a novekv. nepesseget. Tervuk azonban a nyelvek
megzavarodasa kovetkezteben dugaba d.lt es az erintkezes, melyre
feltetlen szukseg volt az ozonviz el.tti magas fejlettseg. tarsadalom ujjateremtesehez,
elenyeszett.
A Teremtes konyvenek 10 es 11. fejezeteben tovabbi ket tenyez.t talalunk,
melyek megakadalyoztak az ozonviz el.tti ipar teljes visszaallitasat.
Noe leszarmazottai fajokra es nemzetekre szakadoztak szet es ezzel
elvesztettek a kozos hatteret. Volt, aki megtartotta, volt, aki elvesztette a
regebbi tudast. Akiknek sikerult meg.rizniuk az ozonviz el.tti tudas egy
reszet, kulonosen a m.szaki tudas fejlett elemeit, azok szamara az emberiseg
nemzetekre es fajokra szakadasa hanyatlast jelentett. Hindu feljegyzesek
kifejezetten arrol beszelnek, hogy az ozonviz utan rovid id.n
belul pusztito atomhaborukat vivtak. A korlatlan atomhaboru ezutan
csaknem mindent elpusztit, ezert elkepzelhet., hogy a nehany fejlett
m.szaki tudassal rendelkez. kozpont egy id.ben t.nt el. Valoszin.leg
ez is hozzajarult ahhoz, hogy az ozonviz utani korban miert t.nt el az
ozonviz el.tti m.szaki tudas.
A Teremtes konyvenek 11. fejezete tovabbi tenyez.t is emlit. A Noet
kovet. nemzedek atlag eletkora hirtelen osszezsugorodott, tobb mint 500
evr.l 100 evre csokkent. Ez termeszetesen konyortelenul korlatozta az
egyen tanulasi lehet.seget es tapasztalatat, azonkivul a megrovidult
eletkor kovetkezteben a nemzedekek gyorsabban valtottak egymast.
Most mar tobb ember emlekezete jatszott szerepet a tudas tovabbadasaban,
es ezzel megnovekedett annak valoszin.sege, hogy a tenyek eltorzuljanak.
Az iras, amit mi nagyon fontosnak, s.t elengedhetetlennek tartunk,
ugy latszik teljesen ismeretlen volt az .si emberek el.tt. Talan nem is
volt ra szukseguk? Bar ma nekunk ez furcsan hangzik, a jelek megis arra
mutatnak, hogy igy volt, mert nem haladasnak, hanem kifejezetten hanyatlasnak
tartottak az irast.
Platon, a gorog bolcsel., a Phaedrusban ir Toth-rol, arrol az egyiptomi
istenr.l szolo legendarol, aki allitolag feltalalta az irast. Toth, hogy
dicsekedjek a talalmanyaval, megmutatta azt Thamus kiralynak. Hangoztatta
el.tte, hogy ez az ujmodi hirkozles el. fogja segiteni a tudast.
Ehelyett a kiraly elmarasztalta .t es kozolte vele, hogy pontosan az ellenkez.je
fog tortenni. Az iras, velemenye szerint feledekenysegre tenne
36
hajlamossa az embereket, mert elhanyagolnak az emlekezetuket. A tanulok
a valodi bolcsesseg helyett csak a bolcsesseg latszatat szednek fel.
Olvasnak es ismetelgetnek a szavakat anelkul, hogy felfognak az ertelmuket.
Szerinte az iras nem fejlesztene, hanem kalodaba verne a tudast.
Es ahogyan megjovendolte, ugy is lett. Mivel, mint mar lattuk, a korai
egyiptomi temetkezesszovegek mutatjak e csokevenyesedest, mikoris az
irastudok ugy masoltak a szovegeket, hogy nem ertettek a jelentesuket.
Szamos tortenesz felfigyelt a tenyre, hogy a multban az irott szo nem
mindig a civilizacio fejl.deset jelezte, de eppenseggel a hanyatlasat.
Azonban Thamus kiraly ellenzese dacara bevezettek az irast, ami
azutan hatott a fejl.d. tarsadalomra. Volt, akinek segitett, masreszt
azonban komoly korlatokat hozott magaval. Az emberek nem tamaszkodtak
tobbe az emlekezetukre. Ett.l kezdve a konyvek lettek a tudas
els.dleges tenyez.i. Jollehet az ozonviz el.tt a m.szaki tenyek aparol
fiura, tudosrol tudosra szalltak, ezentul azonban ahelyett, hogy szajrol
szajra szallt volna a tudas, oriasi konyvtarak jottek letre es ennek kovetkezteben
csak nehany kivaltsagos ember valt a felhalmozodott tudas
kizarolagos letetemenyeseve. Amikor azutan a hodito nemzetek fektelen
hadseregei elozonlottek valamely orszagot, a vilag nagy konyvtarai esztelen
pusztitasnak estek aldozatul. E szerencsetlen evek kiteptek a tortenelem
szamos ma hianyzo lapjat. Athenben szetdultak Pisastratus
(Pisander) hires konyvtarat (Kr.e. 6. sz.). Szerencsere Homerosz versei
valahogyan megmenekultek. A memphisi Ptah templomanak tekercsei
teljesen megsemmisultek. Ugyanerre a sorsra jutott a KisAzsiaban
Pergamos 200.000 kotetes konyvtara. Karthago varosaban, melyet a romaiak
17 napos t.zvesszel romboltak le, tudomasunk szerint felmillio
kotetes konyvtar volt. De a tortenelemtudomanyra mert legnagyobb
csapas az volt, amikor Julius Caesar egyiptomi hadjarata alatt 700.000
felbecsulhetetlen ertek. tekercs pusztult elc A szerz.k eleter.l szolo 200
kotetes hianytalan ismertet. is odalett.h/34/ Az alexandriai konyvtar
azonban tulelte a pusztulast es ujra a tudas kozpontja, a Foldkozi-tenger
videkenek legfontosabb konyvtara lett, mig csak Omar, Iszlam masodik
kalifaja a varosi furd. f.tesere nem hasznalta fel a milliokra rugo konyvtekercseket
(Kr.u. 640-ban). Hat honapon at lobogott a t.z, melyet a regvolt
emberek tudasa taplalt. A kalifa kijelentette: .A konyvek vagy
egyetertenek a Korannal vagy sem. Ha egyetertenek a Koran elegseges
nelkuluk, ha meg nem ertenek egyet, akkor foloslegesek. Tehat egessuk
el .ket.h/35/
Thomas, a Nem mi vagyunk az els.k cim. m. szerz.je megjegyzi,
hogy .az azsiai konyvtaraknak sem jutott jobb sors, mert Tslin Shih
37
Huang kinai csaszar (Kr.e. 212) elegettette az osszes tortenelemkonyvet.
A nyolcadik szazadban, Konstantinapolyban Leo Isaurus 300.000 konyvet
kuldott a szemeteget.kbe. A kozepkorban az inkvizicio altal megsemmisitett
keziratok szama alig becsulhet. fel. E szerencsetlensegek
miatt kenytelenek vagyunk beerni az osszefuggestelen toredekekkel, az
alkalmi megallapitasokkal es a sz.kszavu beszamolokkal. Ha az alexandriai
konyvgy.jtemeny erintetlenul meglenne, a tudas tortenelme ma
egeszen maskepp nezne ki.h /36/
De nem minden veszett el.
A masodik vilaghaboru utan a Biblia tudosai koreben a holt-tengeri
tekercsek megtalalasa keltett izgalmat, mert ezek az iratok, melyek a
Krisztus el.tti masodik szazadig mennek vissza, meglep. modon egyeznek
a Kr.u. 10-ben irt maszoreta szoveggel. E szovegek csaknem hiany
nelkul maradtak fenn. 1975-ben a sziriai Tel Mardiqh-i eblit tablak okoztak
a kovetkez. izgalomhullamot. Az a teny, hogy a holt-tengeri tekercseket
Kr.e. 2. szazadra tudtak keltezni, mar magaban meglep. volt. De
mikor Kr.e. 2300-bol szarmazo agyagtablakra bukkantak, ez mar valoban
elkepesztette a vilagot. A kanaani es mas nyelveken irt szovegek 1500
tablaja a levelezes gazdag raktaranak bizonyult, koztuk allamszerz.desek,
jegyz.konyvek, torvenyek, vallasos szovegek es tortenelmi ismertetesek.
.E tablak az ozonviz utani patriarkak koranak fontos reszet olelik
fel, mondta nekem nemregh egyik tudos ismer.som. .Nagyon konnyen
megtortenhet, hogy fontos adatokkal fognak szolgalni, melyek teljesen uj
megvilagitasba helyezik az akkori tarsadalmakat. Es pontosan az ozonviz
utani patriarkak korszaka erdekel most minket.h
Az evek folyaman, minden ketseget kizaroan az .si tudas hatalmas
kincstara veszett el, de nem minden esetben lett a pusztitas aldozata. Az
ozonviz el.tti id.kb.l ered. tenyek tuleltek a haragos hullamokat, gondosan
meg.rizve a megmenekult csaladok emlekezeteben.
Az ozonviz el.ttieknek ketsegkivul rendkivuli szellemi kepessegekkel
kellett rendelkezniuk, mivel igen sebesen haladtak at a fejl.des jo nehany
fokozatan. A masodik nemzedek idejere mar foldm.velessel es allattenyesztessel
foglalkoztak, ismertek a tuzet es az egyszer. szerszamokat;
jartasak voltak a szamtan tudomany, a csillagaszat, az epiteszetben
es az els. varosi tarsadalomba szerveztek magukat. A negyedik nemzedek
idejere az egyszer. szerszamok osszhatasa oly szakmakka fejl.dott,
mint peldaul a szoves, acsmesterseg es k.m.ves szakma. Vegul a nyolcadik
nemzedek idejen a femmunkalas, a hadviseles es az els. m.veszetek
kifejl.desevel a talalekonysag b.segenek lehetunk tanui. A Teremtes
konyvenek a civilizacio ezen elemeir.l szolo beszamoloja talan nem kelt
38
mely benyomast rank, de ne veszitsuk szem el.l a tenyt, hogy az els. lepes
az, amelyb.l az osszes tovabbi m.szaki fejl.des eredetet veszi. Azt
se feledjuk, hogy a Biblia, bar szamos tortenelmi adatot tartalmaz, alapjaban
veve megiscsak vallasos konyv es a bibliai szerz.k csak azokat a
tortenelmi esemenyeket jegyeztek fel, melyek kihatottak a vallas fejl.desere
vagy hanyatlasara. Nem szabad elvarnunk a Teremtes konyvet.l
(Mozes els. konyve), hogy reszletesebben foglalkozzek az erlel.d. tarsadalom
m.szaki oldalaival. Mikor a fejl.des koraban talaljuk magunkat,
mint a mai korban gyakran eszunkbe sem jut, hogy a fejl.des lenyegtelenebb
eredmeny, mint az els. lepesek. Azok az els. lepesek azonban
kifejezett elteresek az egyik eletformabol a masikba - ez a teljesen pelda
nelkul allo atalakulas. Peldaul Tubalkainnal a nemfemes korbol a femgyartasba
valo lepese sokkal nagyobb jelent.seg., mint a femmunkalas
barmely kes.bbi vivmanyai. A Foldet benepesit. emberek az ozonviz
el.tti kor els. nyolc nemzedeke alatt a maguk igyekezetevel jutottak el a
m.veletlensegb.l a m.vel.desbe. Megpedig az el.z. pelda teljes hianya
ellenere .k voltak a kezdemenyez.k, felfedez.k, feltalalok, nemcsak a
maguk, hanem az ozonviz menekultjeinek kozvetitesevel az osszes
ozonviz utani civilizaciok szamara.
A fentebb emlitett okok miatt a Teremtes konyve sajnos csak keves
tampontot szolgaltat a Tubalkain ideje utani ozonviz el.tti tarsadalmak
fejl.des fel.l. De ha szemugyre vesszuk, amit odaig elertek akkor rajovunk,
hogy minden ketseget kizaroan megvolt a lehet.seg a fejlett m.szaki
tarsadalom iranyaba valo tovabbi el.retoresre. El.szor is addigra
mar rendelkezesukre alltak a tudas szukseges alapjai. Az ozonviz el.tti
emberek elsajatitottak a femkohaszatot, a szamtantudomanyt es a m.veszeteket
es ezzel bebizonyitottak elemz., feltalalo es kepzel.tehetseguket.
Az els. ket terulet - a szamtan es a femek - feltetlen szukseges a gepek
bevezetesehez, ami a szerszamok fejl.deseben a kovetkez. esszer.
lepes. Masodszor, munkaer.re volt szukseguk. A gepesitett tarsadalom
nagyszamu, szervezett es sokoldalu munkaer.re tamaszkodik, A Teremtes
konyvenek hetedik fejezete emliti meg, hogy az emberek kezdtek elszaporodni
a Fold Szinen. Az otodik fejezetben lejegyzett nemzedektablazatbol
vilagosan kikovetkeztethetjuk, hogy az ozonviz el.tt az embereknek
nagy csaladjuk es hosszabb nemz.kepesseguk volt. Bar a legtobb
esetben a csalad els. fiat emliti a szarmazas vonalanak kovetese vegett,
azt is ott olvassuk, hogy az osszes patriarkak tovabbi fiakat es lanyokat
nemzettek. Ez azt bizonyitja, hogy legalabb negy gyermekuk volt. Tovabba
az eletkor, amikor a patriarkaknak fiuk szuletett 65 (Mahalalel es
Enokh) es 500 ev kozott valtozik (Noe: 435 ev), igy azutan a hosszu elet
39
es a nagy csaladok egyuttes hatasara az ozonviz el.ttiek gyorsan
.betoltek az egesz foldeth. Azt is tudjuk, hogy az ozonviz el.tti nepesseg
nagy resze szervezett tarsadalomban elt. Mar Kain varosi tarsadalomba
szervezte leszarmazottait es megtanitotta .ket arra, hogy polgari es vallasos
vezet.knek vessek ala magukat. Kain idejet.l, a negyedik nemzedekt.l
kezdve az emberek annyira elszaporodtak, hogy el tudtak tartani
a mesterembereket es a kulonfele szakagakat.
S.t mi tobb, eleg id. allt rendelkezesukre a fejlett tarsadalom letrehozasahoz.
Tubalkain, a femontes felfedezeset.l (kb. Kr.e. 4000) az ozonvizig
(3398) hatszaz ev telt el es ezalatt az id. alatt tovabbi fejl.dest erhettek
el. Ez nagyon fontos szempont, mert mai tarsadalmunknak kb.
600 ev kellett ahhoz, hogy eljusson mai fokara - a puskaportol es a nyomtatastol
az atomhasitashoz es a szamitogepekhez. Ha hatszaz ev alatt
ennyire el.rehaladtunk, kepzeljuk el milyen messzire juthattak el az
ozonviz el.ttiek ugyanennyi id. alatt - azok az emberek, akik legel.szor
megteremtettek a civilizaciokat.
Bar ozonviz el.tti el.deink sok tekintetben a mienkhez hasonlo m.szaki
tarsadalmakat hoztak letre, nemely kulonbseg megis oly nagy volt,
hogy a torteneszek es a regeszek meg most sem ismerik fel teljesen a maradvanyok
egy reszet.
A legtobb gepekhez nem szokott tudos nem is gondol arra, hogy valamely
m.szaki tarsadalom egyes termekei egyaltalan nem hasonlitanak
arra, amit mi gepeknek nevezunk - nincs tengelyuk, osszekot.rudjaik,
fogaskerekeik. Peldaul, ha valamely megfelel. papirdarabra femes tintaval
halozatot rajzolnak, az a villany magneses hullamok felvev.je lehet.
Darabka rezcs. a magas rezgesszamu hullamok hangver.je lehet; valamely
gyemant felulete 100.000 kozepes kotet lapjainak a fenymasolatat
viselheti.
Az is a bokken., hogy amikor valamely gyartasi modszertanfejl.desnek
indul, modszerei es formai gyakran leegyszer.sodnek, es felismerhetetlenne
valhatnak egy fejletlenebb tudasu vagy ertelmi szinvonalon allo
mas tarsadalom el.tt. Szamos megtalalt, erthetetlennek t.n. ipari termek
oly ipari kepzettseg jeleit viselik magukon, amelyek nemcsak hogy
felernek a mieinkkel, hanem olykor tul is szarnyaljak azokat. Nemely elhelyezhetetlen
termek annyira elkepzelhetetlennek t.nik, hogy egyszer.en
nem ertjuk mir.l is van szo. Csak annyiban ismerjuk fel es erthetjuk
meg e korabbi fejlemenyeket, amennyiben mi is megkozelitjuk, vagy elerjuk
a fejlettseg ugyanazon fokat. A nyugtalanito kerdes azonban ez:
hany elhelyezhetetlen termek kallodik el vagy marad fel nem ismerten
muzeumaink pinceiben, mivel senki sem tudja, hogy mi is lennenek?
40
Masodik fejezet
A BESOROLHATATLAN TERMEKEK - EL NEM
ISMERT TUDAS
A besorolhatatlan termekeknek - leg.sibb multunk tanuinak - felfedezesei
mindig a veletlen m.vei voltak. Olyan mult maradvanyai ezek,
amelyet soha teljesen fel nem ismertunk, vagy amelyben nem hittunk.
Mivel nem ertjuk meg teljesen e titokzatos ozonviz el.tti tarsadalom
nagysagat, elkepedve allunk meg, ha szembetalalkozunk e tarsadalom
valoszin. maradvanyaival.
.De akkor hova illeszthetjuk be a barlanglako .semberth sokszor talaljuk
szemben magunkat e kerdessel, ha .seink nagysagat emlegetjuk.
.Meg most is a tarsadalom fejl.desenek lepcs.it masszukh; ez masik
gyakran hallott megjegyzes. .A multunkban egyszer.en nincs hely effele
fejlett m.szaki tarsadalom szamarah. - Es a biralgatok vallukat vonogatva
ekkora gyerekes artatlansag el.tt, visszahuzodnak onelegultseguk
csigahazaiba.
Mit tudnak megis kezdeni az ilyen nem helyukon valo leletekkel?
Az evek soran tul sok effele targy bukkant fel ahhoz, hogy semmibe vehessuk
.ket.
Vegyunk szemugyre nehany feljegyzett leletet. 1967. aprilis 10-en
erdekes hir latott napvilagot a nagy napilapok hasabjain. Azt jelentettek,
hogy Koloradoban, a Rocky Point banyaban megmunkalt targyat es emberi
csontokat talaltak. Az iowai Saturday Herald beszamoloja szerint az
asogepek 120 meter melysegben ezusterbe agyazott emberi csontot talaltak.
A geologia szerint a lelet nehany millio eves. De a csontok mellett jol
megmunkalt negyhuvelyknyi (10 cm) rez nyilhegyet is talaltak. Sem a
csontok, sem a nyilhegy nem sorolhatok be oda az elkepzeleseik szerint,
de megis ott voltak - megmagyarazhatatlanul es ketsegkivul varatlanul.
A torteneszek es a geologusok nem tudjak beilleszteni e leleteket a fejl.deselmelet
kereteibe; reszben ezert azutan szep kenyelmesen atengedik
azokat a feledes homalyanak.
De ez az erthetetlen lelet nem csupan elszigetelt, maganyos jelenseg.
1851 juniusaban a Scientific American cim. lap (7. kot. 298. o.) jelenti,
hogy Massachusetts allamban Dorchesterben az Imahaz-hegyen
(Meeting House Hill) tomor sziklabol femvazat robbantottak ki. A bostoni
Transcript is kozolte e cikket. A kovetkez.ket olvashatjuk benne:
41
.Amikor osszeillesztettek a targy ket felet, harang alaku 11 cm magas, 16
cm alapmeret., a tetejen 7 cm s kb. 3 mm vastag edenyt alkotott. Az
edeny szine cinkre, vagy pedig ezustotvozetre emlekeztet, jokora ezusttartalommal.
Az oldalan csokorba szedett 6 virag rajza diszlik, gyonyor.
szinezust berakasbol, es az edeny aljan szinezust sz.l. vagy koszoru,
szinten berakassal. Valamely ugyes kez. m.vesz kifinomult izlessel vegezte
el a karcolast, a vesest, a berakast. Ezt az erthetetlen es ismeretlen
edenyt tomor, kavicsos k.b.l robbantottak ki 5 m melysegben a fold
alatt.h
Honnan kerult oda?
Sem a geologia, sem a regeszet tudosai nem tudjak. De a sziklat,
melyb.l e m.veszi vazat kiemeltek, legalabbis jo par millio evesre becsulik.
Es mint az szamos zavarba ejt. lelettel tortenik, a vaza muzeumbol
regisegtarakba vandorolt, azutan nyoma veszett. Ketsegkivul valamelyik
muzeumigazgato nyirkos pincejeben gy.jti a huszadik szazad poratc
Pontosan negyven evvel kes.bb, 1891 juniusaban, Illionis allamban,
Morrisonvilleben Culp asszony bukkant hasonlo leletre. Szenet lapatolt a
konyha t.zhelybe. Az egyik szendarab magara vonta a figyelmet, mert
ketteesett es finoman megmunkalt aranylanc fordult ki bel.le. A
Morrisonville Times cim. lap junius 11-en jelentette: .Culp asszony arra
gondolt, hogy valaki veletlenul ejtette a szen koze a lancot, de mikor felemelte
rogton latta, hogy nem ez tortent, mert amikor a szendarab kettetort,
csaknem kozepen hasadt el es a lanc kore kozel fogta egymashoz a
ket fel darabot. Es mikor a szen kettehasadt, a lanc kozepe ugyan kiszabadult,
vege azonban beagyazva maradt a szenbec Ez az eset a regeszek
kivizsgalasara var, akik el.szeretettel gyotrik az agyukat bolygonk geologiai
felepitese fel.l, melynek .si melysegeb.l szuntelenul tapintatlan
targyak t.nnek el..h
A szerkeszt. nem tudta mit is kezdjen e kulonos lelettel. Ugyanigy
jartak el a geologusok is, mivel a szen szenkepz. korbol szarmazott es
nehany millio evesnek tartottak.
A morrisonvillei lanc nem egyedulallo, mert 1844-ben Rutherford
Mills kozeleben (Angliaban) az egyik k.banyaban masik ismeretlen eredet.
aranytargyat fedeztek fel. 1844. junius 22-en granitot robbanto
munkasok varatlanul 2,5 m melyen a sziklaba agyazott aranyszalra bukkantak.
A geologia tudosok 60 millio evesre becsultek a sziklat. A londoni
Times tudositoi jelentettek, hogy velemenyuk szerint az aranyszal valoban
mesterseges keszitmeny volt.
A tomor sziklak belsejeben nemcsak nemfemes targyakat talaltak.
Az Illionis allambeli Springfield Republican kozolte 1851-ben, hogy
42
Hiram de Witt nev. uzletember kaliforniai utazasabol okol nagysagu
arany tartalmu kvarcot hozott vissza magaval. Amikor de Witt megmutatta
az egyik baratjanak a kovet, kicsuszott a kezeb.l, a padlora zuhant
es kettehasadt. A kvarc kozepen kisse rozsdas, de teljesen egyenes es tokeletes
fej. szoget talaltak. Kivancsi vagy talan a kvarc korara? A tudosok
velemenye szerint tobb millio eves!
De ez nem az els. szog volt, amire rabukkantak. Hat evvel e lelet
el.tt Sir David Brewster nagy felt.nest kelt. jelentest adott be a British
Association for the Advancement of Science-ba. .Emberi gyartmanyu
szoget talaltak felig beagyazva az eszak-britanniai Kidgoodie banyabol
kivajt granittombben. Nagyon rozsdas volt, de megis felismerhet.. Es
ujra, a granit kora: legalabb 60 millio eves.h
Meg masik oda nem ill. keszitmenyt talaltak foldpatban is: egy centis
femcsavart - Nevada allamban, a Treasure City-ben lev. Abbey banyaban.
A csavar reg oxidalodott, de konnyen felismerhet. volt az alakja,
kulonosen a menetek vonala a foldpatdarabon belul. E felfedezes itt is
feje tetejere allitotta az ismert tudomanyos elmeleteket, mivel nyilvanvaloan
zavarba ejtette a vizsgalokat a kerdes, hogy hogyan lehetseges csavarlenyomatra
bukkanni valamiben, amit tobb millio evesnek tartanak.
A salzburgi kocka
A kulonboz. sziklaretegekben talalt oda nem ill. targyak nem csak
egyszer. femgyartasrol tanuskodnak, hanem azt is jelzik, hogy az ozonviz
el.tti emberek geppel is megmunkaltak a femeket es bonyolult gepeket
is tudtak epiteni.
1855-ben az osztrak Izidor Braun vocklabrucki kohojanal jokora
harmadkori szendarabot tortek szet. Kicsiny femkockat talaltak benne. A
varatlan lelet megragadta Braun fianak a kepzeletet. Ezert elvitte a kockat
a salzburgi muzeumba, ahol Kari Gurle osztrak fizikus vette alapos
vizsgalat ala.
A vizsgalatbol kiderult, hogy a kocka acel es nikkel otvozete volt.
Meret: 7x7x4 cm, sulya 85 dkg, fajsulya pedig 7,75. E szokatlan kocka elei
tokeletesen egyenesek es elesek voltak. Negy oldala lapos, masik ket
szemben fekv. oldala pedig domboru volt. Korulbelul a fele magassagban
mely vagatot vagtak. Semmi ketseg sem fert ahhoz, hogy a kocka
gepi gyartasu volt es valamely nagyobb szerkezet resze lehetett.
Sajnos 1910-ben a kocka elt.nt a salzburgi muzeumbol es a masodik
vilaghaboru bombazasai idejen a kocka kiallitasanak idejere vonatkozo
43
(1882-1910) leltari iratok is teljesen megsemmisultek. Meg mindig eleg
bizonyitek maradt fenn azonban a lelet valosagarol, mivel a tudomanyos
folyoiratok kiadtak a felfedezesr.l szolo beszamolot. (Nature. London,
1866 es LfAstronomie. Parizs, 1887)
A Coso megmunkalt targy
A kozelmultban tovabbi ilyen vitat kelt. targyra bukkantak. 1961.
februar 13-an harom k.zetgy.jt. - Mike Mikesell, Wallace Lane es Virginia
Maxey - k.zetbe telepedett ercpeldanyok utan kutattak a kaliforniai
Olanchatol 10 km-re eszakkeletre. Mikozben a Coso hegysegben keresgeltek,
az egyik csucshoz kozel, kb. 1300 meterre a tengerszint es 110 meterre
az Owen-to kiszaradt feneke felett, talaltak is egy erdekes kovet. A
k.zetgy.jt.k tevesen ert tartalmazo k.nek neztek (melynek belsejet kristalyok
ovezik), bar megkovesedett kagylok nyomait viselte magan. Masnap,
amikor Nikesell kettevagta a kovet - tonkreteve 25 centis gyemantf.reszet
- latta, hogy nem kristaly van belul, hanem teljesen ismeretlen
valami, megpedig valamilyen m.szaki szerkezet maradvanyai. A megkemenyedett
anyag, kavicsnak es megkovesedett zarvanyokon belul hatszoglet.
ismeretlen anyagreteg rejt.zott, puhabb, mint az achat vagy a
jaspis. Ez a reteg 2 cm szeles porcelanhengert vett korul es a henger kozepen
2 mm vastag fenyes femtengelyt talaltak. Ez a tengely - vettek eszre
a k.zetgy.jt.k - magneses volt es nyoma sem latszott rajta a rozsdanak.
A porcelanhengert rezgy.r.k fogtak korul es ezek sem rozsdasodtak.
Nem tudtak mit is kezdjenek szokatlan leletukkel, ezert elkuldtek a
Charles Ford Tarsulatnak, mely a rendkivuli leletek vizsgalasaval foglalkozik.
Miutan megrontgeneztek a megkovesedett maradvanyokkal korulvett
kovet kiderult, hogy valoban valamilyen gepi szerkezet resze
volt. A fenykepeken meglatszott, hogy a femrud az egyik vegen rozsdaette,
de a masik vege femrugohoz van rogzitve. A Coso.lelet, mint az
ma kozismert bonyolultabb, mintha egyszer. gepalkatresz lenne. A jol
formalt porcelan, a femrud, meg a rez alkatreszek arra mutatnak, hogy
villanym.szer resze volt. Gyujtogyertyara hasonlit, de nemelyik resze -
kulonosen a rugo, vagyis a csavaros betet - egyetlen ma ismeretes gyujtogyertyaeval
sem azonos. A furcsa kis m.szert korulvev. titokzatossagok
csak meg bonyolultabba teszik a tenyt, hogy a geologusok szerint a
k., amelyben megtalaltak, legalabb felmillio eves.
44
Az ezeket a leleteket korulvev. vitak a keltezesekre osszpontosulnak,
melyeket azok miatt a retegek miatt szabtak rajuk, ahol talaltak
.ket. Semmi ketseg nem fer ahhoz, hogy Culp asszony szenkori retegben
talalta az aranylancot es a Rutherford Mill-nel talalt aranyszal is bebizonyitott
teny, mint ahogy Hiram de Witt szoge, sir David Browster jelentese
es az Abbey banyaban talalt csavar is az. Nem szabad azonban figyelmen
kivul hagynunk azt a lenyeges tenyez.t, hogy nem tekinthetjuk
pontosnak az eredetukre vonatkozo keltezeseket. Egyetlen lelkiismeretes
geologus se mereszelne azt allitani, hogy nem ferhet ketseg a foldfelulet
kulonboz. retegeinek id.meghatarozasaihoz, allitolagos eletkorahoz.
Esszer.bb azert, ha az ozonviz foldtananak megvilagitasaban veszszuk
szemugyre e termekeket. Az ozonviz foldtan nezete szerint a retegekben
kepz.dott k.zetek a viz okozta talaj lerakodas termekei. Ez azt
jelenti, hogy a sziklakban talalt femtargyakat az ozonviz temette el, tehat
az ozonviz el.tti id.kb.l szarmaznak. A sehova be nem ill. targyak
szembeallitjak a geologusok elmeleteit a torteneszek elmeleteivel, mivel
az egyik csoport csokonyosen ragaszkodik a millioeves elmelethez es a
maradi torteneszek semmi esetre sem hajlandok elfogadni a harmadkori
szenrogbe foglalt, geppel megmunkalt kocka hitelesseget. Hihetetlennek
tartjak, hogy szazmillio evvel ezel.tt igen fejlett tarsadalom letezett.
Nincs mas kiut: el kell vetnunk e tulzo id.meghatarozast. Mivel elismerjuk,
hogy a szen az elpusztult, viz altal osszenyomott es eltemetett novenyek
termeke, a salzburgi kockanak, melyet az un. harmadkori szenben
talaltak, az ozonviz el.tti id.b.l kell keltez.dnie. Mivel a Coso-leletet is
talajlerakodasbol kepz.dott sziklaban talaltak, arra a kovetkeztetesre kell
jutnunk, hogy ez is az ozonviz idejen rakodott le. E megmunkalt targyakat
az teszi figyelemremeltova, hogy vitan felulive teszik a tenyt, hogy
az ozonviz el.ttiek tulhaladtak az egyszer. femgyartason es nyilvanvaloan
megtanultak, hogy bizonyos er.ket igaba hajtsanak . ez esetben a
villanyer.t - nehany evezreddel azel.tt, amikor a mi tarsadalmunkba
bevezettek .ket.
Hosszu evek ota lassu, de modszeres kutatas folyik Noe delibabos
barkaja utan, az utan a hajo utan, mely athidalta az .rt az ozonviz el.tti
es utani tarsadalmak kozt. Mindig egyszer., fabol epult hajora gondoltunk
ra, melynek csak megkozelit.leg ismerjuk a meretet. Szamos alkalommal
vettem reszt megbeszeleseken, ahol a hajo valoszin. tartalmat
talalgattuk, de ezekben a hosszu, gondolkodasra kesztet. orakban megsem
gondolt senki arra, hogy Noe es csaladja fejlett tarsadalom tagjai lettek
volna. Lekicsinyl. legyintessel inteztuk el a szemet es hulla45
dekeltavolitas, a szell.ztetes, a f.tes, a karbantartas es a vilagitas kerdeseit.
.Nem volt eleg valasztekos a m.szaki tudasuk - ez volt az altalanos
nezet. Ne kutassunk lehetetlenseg utan!h
Lehetseges lenne, hogy valamennyien tevedtunk?
Vegyuk szemugyre a Teremtes konyvenek az ozonvizr.l es a barkarol
szolo leirasat, es osszpontositsuk figyelmunket ket megjegyzesre. E
beszamoloban ket tampontot talalunk arra, hogy a villanyer. talan fontos
szerepet toltott be a barka m.kodeseben. Az egyik hivatkozas Mozes
els. konyve 8:6-ban talalhato, ahol a heber challon, vagyis nyilas szot
hasznalja, mikor az ablakrol beszel, melyen Noe kibocsatotta a madarakat.
A masik helyen azonban mas szot hasznal . a tsohar-t -, melyet
szinten ablaknak forditanak, de egyaltalan nem jelent ablakot! Mas helyeken
ahol el.fordul (az Oszovetsegben huszonketszer) fenyessegnek,
ragyogasnak, a deli ver.feny vilagossaganak forditjak. Rokon fogalmaik
arra vonatkoznak, ami fenylik, csillog vagy ragyog. A hagyomanyos iskola
szamos zsido tudosa olyan fenynek tartja a tsohar-t, mely ragyogo
kristalybol ered. A heber hagyomany szazadokon at oriasi ekk.nek vagy
gyongynek tartotta a tsohar-t, amit Noe a barka mestergerendaira
fuggesztett, amely a magaban rejl. er. segitsegevel bevilagitotta az egesz
barkat az ozonviz id.tartama alatt.
A jelek szerint szazadokon at meg.riztek Noe fenyforrasat, mert
utalasokat talalunk arra, hogy talan bolcs Salamon, Izrael kiralya meg
mindig hasznalta azt Kr.e. ezerben. A Saba kiralyn.je es egyetlen fia,
Menyelek cim. .si heber keziratban - melyet Sir E. A. Wallis Budge forditott
le - ott talalhato e kijelentes: .Salamon kiraly palotajaban nappali
vilagossag uralkodott, mivel bolcsessegeben olyan fenyl. gyongyoket
gyartott, mintha a Nap, a Hold es a csillagok ragyognanak palotajanak
mennyezeten.h
Ha ezt szamitasba vesszuk, akkor nem fogunk meglep.dni azon,
hogy maga Salamon irta egyszer: .es semmi nincs uj dolog a nap alatt.
Van valami, a mir.l mondjak: nezd ezt, uj ez; regen volt mar szaz esztend.kon
at, melyek mi el.ttunk voltak.h (Predikator, 1:9, 10.)
A szazadok folyaman a villamossag egyik vagy masik formajaban
tobbszor is a felszinre bukkant. Josephus Goriondes tortenesz szerint
Nagy Sandor irta Perzsia meghoditasa kozben a tanitojanak, hogy az
egyik indiai part menti szigeten gorogul beszel., nyers hallal taplalkozo
emberek elnek, ezek hite szerint Adam dedunokaja, Kainan az . szigetukon
volt eltemetve. Az ozonviz el.tt - a monda szerint - a siremlek felett
magas torony allt, mely figyelemremelto modon vedte a siremleket. Ha
46
valaki a sir hoz kozeli tett, a torony tetejeb.l villamlas vagta agyon. Az
ozonviz persze mindent elpusztitott, de a torony es a sir tortenetet tovabbadta
a nagy szerencsetlenseg ota a szigeten el. minden nemzedek.
Meg elgondolkodtatobba teszi e hagyomanyt, hogy Kainan volt az a
szakember, aki szamos szakmat feltalalt. A Biblia feljegyzese szerint Kr.e.
3819 korul halt meg, ami azt jelenti, hogy csaknem szaz evig elt azutan,
hogy Tubalkain felfedezte a femgyartast. Szakemberi voltanak megfelel.en,
elete bolcs eveiben osszekapcsolta Tubalkainnak a femekre vonatkozo
ismereteit a maga talalekonysagaval es talan . volt az els. ember,
aki feltalalta es hasznalta a villamossag erejet. Ez semmi esetre sem eszszer.tlen
kovetkeztetes, ha figyelembe vesszuk a bizonyitekot, hogy a
szakemberek, megpedig Babilonia es Perzsia arany. es ezustm.vesei az
ozonviz utan is hasznaltak villamossagot.
Az ozonviz el.tti villamossag felhasznalasanak masik bizonyiteka
sumer szovegtoredekb.l szarmazik, melyet a kozismert regesz, N. S.
Kramer idez konyveben. A tortenelem Sumernal kezd.dik. (200 oldal)
Az idezett szoveg .Ziusudra kiralyrol es az emberiseg magjanak meg.rz.jer.lh
szol es arrol, hogyan epitett .hatalmas csonakoth, mely a Foldet
elborito ozonvizben a .hullamokon hanykolodotth. Ziusudra azonos
Berosus Xisuthros es az id.sebb sumer Utnapishtim-mel. A sumer szoveg
azt is emliti, hogy mikor Ziusudra .oriasi csonakjath keszitette, Utu
h.s elhozta a nap .sugarait a csonakba, hogy bevilagitsa azth. Wold .
Blunnel sumer nevsoran Utu, Ubarat-utu-nak felel meg. . volt az ozonviz
el.tti tiz uralkodo kozul a nyolcadik "kiraly" - a bibliai Methuselah
megfelel.je. A Biblia id.rendi sorrendjenek szakert.i megallapitottak,
hogy Kainan, a villamossag felfedez.je, Kr.e. 3819-ben halt meg, Noe
pedig, aki a barkaban a villany - tsohart hasznalta, Kr.e. 3998-ban szuletett.
Ezek szerint a ket ferfi nem volt kortars es nem Kainan volt az, aki
felfedezesevel hozzajarult a barka berendezesehez. Methuselah viszont
548 eves volt mikor Kainan meghalt es mivel tovabbi 421 evet elt, ketsegkivul
mindvegig jelen volt a barka epitesenek idejen, igy, mivel kortarsa
volt mind Kainannak, mind Noenak, . lehetett az, aki . amint a
sumer hagyomany jelzi - tovabbadta Noenak a villamossag titkait.
De a jelek szerint a villamossag az ozonviz el.tti emberek nem
egyetlen ismert er.forrasa volt, mivel jo nehany megmagyarazhatatlan
lelet es tortenelmi feljegyzes is arra mutat, hogy az er.forrasok hosszu
sora allt a rendelkezesukre.
A Teremtes konyve 6:14 azt parancsolja Noenak, hogy tegye vizhatlanna
a barkat, meghozza meghatarozott modon: .es szurkozd meg bel.l
es kiv.l szurokkalh. Az itt hasznalt heber szo kopher - amit rokonnak
47
tartanak az asszur kupurral - ami katranyt vagy aszfaltot jelent. Az aszfalt
ugyebar nyersolaj.termek es mint tudjuk, a nagy nyomasnak es h.nek
kitett novenyi es allati maradvanyokbol kepz.dott. A teremtesben
hiv. geologusok velemenye szerint ez akkor tortent, amikor az ozonviz
eltemette az ozonviz el.tti eletformakat. A Teremtes konyve megis vilagosan
azt mondja, hogy Noenak aszfalttal kell vizallova tennie a barkat.
Ez viszont felveti a kerdest: letezett.e olyan k.olajtermek az ozonviz
el.tt, mint peldaul az aszfalt? Igen, leteznie kellett es mivel nem kepz.dott
termeszetes uton, fel kell teteleznunk, hogy mestersegesen allitottak
el.. Ennek viszont az az el.feltetele, hogy nagyon jartasak legyenek a
szerves vegytanban, kulonosen a szenhidratokban. Ha pedig az ozonviz
el.ttiek jartasak voltak a szenhidratok elmeleteben es gyartasaban, akkor
a k.olajtermekek egesz lancolata allt a rendelkezesukre a vizallo szigetel.anyagoktol
(a barka katranyatol) a m.anyagokig. A legfontosabb azonban
az, hogy el. tudtak volna allitani a ken.olajokat es az uzemanyagokat.
Veletlen talan, hogy a vegytan - kemia - kem-b.l ered.nek tartjak,
ami Egyiptom .si neve, vagyis Kham foldje, az pedig Ham-bol szarmazik,
a Bibliabol, es Noe egyik fia volt?
Nem tudjuk Noe melyik fia tovabbitotta a villamossag ismeretet a
kovetkez. nemzedeknek, de teny, hogy tulelte az ozonvizet, ketsegbevonhatatlan,
amint arra elegseges bizonyitekot szolgaltat az .si id.kbe
nyulo mai kutatas.
1938-ban dr. Konig Wilhem, a bagdadi Allami Muzeum alkalmazasaban
lev. nemet regesz egyik alkalommal celtalanul rakosgatott a muzeum
alagsoraban. Hirtelen olyan leletre bukkant, mely gyokeresen
megvaltoztatta a felfogast az .si id.k tudomanya fel.l. Olyan ladat nyitott
ki, amelyben nehany ketezer eves cserepedeny volt, melyet Kujut
Rabua-ban, az egyik Bagdadtol delkeletre es. faluban astak ki. A cserepedenyek
mar az els. pillanatra szokatlanok voltak. Minden egyes darab
15 cm magas es 12 cm hosszu volt es kb. 4 cm atmer.j. rezhengert tartalmazott.
A henger szelet mintha 60-40% olom-cin otvozettel forrasztottak
volna le, ami a ma hasznalt forraszto otvozetekkel rokon. E titokzatos
hengerek aljan forrasztott rezfenek volt es belul bitumennel vagy aszfalttal
szigeteltek .ket. Masik szigetel. bitumenreteg zarta le az edenyeket
es rogzitette a rezhengerek kozepen lenyulo vasrudacskakat. E rudak
felreerthetetlenul magukon viseltek valamely savas oldat marasanak a
nyomait, bar a sav mar reges-regen elparolgott bel.luk.
Dr. Konig jartas volt a villamossagban, igy azonnal felismerte, hogy
a reznek, a vasnak es a savnak ez a csoportositasa nem lehet a veletlen
48
m.ve. Az edenyek nem masok, mint .si szarazelemek. E felfedezest a
masodik vilaghaboru utan er.sitettek meg, amikor Pittsfieldben
(Massachusetts allam) a tudomanytortenesz Willy Ley, Willard Gray-el
egyuttdolgozva a General Electric magasfeszultseg. kutatointezeteben
masolatot keszitettek az .sregi agyagedeny elemr.l. Rajottek, hogy amikor
rezgalicot, ecetet vagy citromsavat toltottek bele - mindharmat jol ismertek
ketezer eve - az elemek 1,5-2 Volt feszultseget allitottak el.. Korszer.
tarsadalmunkban a villanyfejlesztesnek ez a modja csak 1800-ban
valt lehet.ve, tobbfele talaltak effele villanytelepeket. Negy hasonlo rezhengert
tartalmazo agyagedenyt astak ki egy kuruzslo kunyhojaban Tel
Omar-ban (Seleucia), szinten Bagdadhoz kozel. Vekony vas- es rez rudakat
talaltak mellettuk, melyeket az elemek soros kapcsolasara hasznalhattak,
hogy igy er.sebb aramot nyerjenek. A Berlini Allami Muzeumok
(Staatliche Museen zu Berlin) regesze, E. Kuhnel egyetemi tanar tiz tovabbi
elemet asott ki Ktesphonnal, ugyancsak Bagdad tersegeben. Ennek
alkatreszeit talaltak meg, mintha tomegesen gyartottak volna az elemeket,
kozben azonban valami megzavarta .ket, miel.tt kesz telepekke
allitottak volna ossze az alkatreszeket.
A bagdadi muzeumban es mas helyeken talalt .si szarazelemek
mind a perzsa fennhatosag parbus korabol valok (Kr.e. 250 es Kr.u. 650
kozott). Talaltak azonban ezustozott targyakat - ami valamifele villanyelem
hasznalatat feltetelezi - Irakban, a babiloniai romok kozott is, ezek
Kr.e. 2000-ig nyulnak vissza. A jelek szerint a perzsa es kes.bb a bagdadi
aranym.vesek az egyik legkorabbi kozel-keleti civilizaciotol orokoltek a
villanyelemeket.
Egyiptomban is talaltak ezustozott targyakat, megpedig a hires 19.
szazadi regesz, a francia Auguste Mariette. A Gizai szfinx kozeleben
asott es 20 m melysegben megmunkalt targyakra bukkant. A
Dictionnaire Universel du 19th Schiele-ben irja le e targyakat: .arany ekszerek,
melyek vekonysagabol es konny.segeb.l arra kovetkeztethetunk,
hogy galvanizalassal keszultek, olyan ipari modszerrel, melyet manapsag
meg csak 2-3 eve alkalmazunk.h
Az evek mulasaval a vilag kulonboz. reszeiben szamos meghokkent.
es latszolag megmagyarazhatatlan fenyforrasokrol beszamolo tortenetek
jutottak el hozzank, melyek kozul - konnyen lehetseges - nemelyik
villanyer.vel m.kodott.
Nyugat-Iranban - azel.tt holland Uj Guinea - a Wilhelmina-hegyseg
kozeleben van egy falu, ahol a mesterseges vilagitas olyan rendszere
m.kodik, mely feler a nyugati vilagban hasznalatos kozvilagitassal.
1963-ban Harold Guard, az egyik United Press-hez kuldott jelenteseben
49
idezi, hogy mit mondtak neki azok, akik jartak mar e falucskaban:
.megdobbenve lattak, hogy jo nehany hold fugg a leveg.ben es nagy fenyesseggel
ragyognak. Mas latogatok arrol szamoltak be, hogy amint a
nap elt.nt a dzsungel szovevenyes novenyzete mogott, ezek a .holdakh,
akar oriasi k.labdak, titokzatos ragyogassal kezdtek fenyleni. Magas
oszlopokon alltak es bevilagitottak az egesz falucskat. Ez talan ugyanaz a
jelenseg, mint amelyr.l Barco Cenenera szamolt be 1601-ben. Azt irta,
hogy amikor a spanyol hoditok felfedeztek a Paraguay folyo forrasvideket,
a Planalto Mato Grosso teruleten, a varosban 8 m magas oszlopon
jokora hold volt, mely beragyogta az egesz tavat es eloszlatta a sotetseget.h
A tortenelem feljegyzeseib.l tudjuk, hogy nehany heber titkos tarsasag,
mint peldaul a Kabala, egeszen a kozepkorig meg.rizte a villamossag
ismeretet. Eliphas Levi jegyezte le a Histoire de la magic-ban (A varazslas
tortenete) a Jechielle nev. titokzatos francia rabbi tortenetet, aki
IX. Lajos 13. szazadi udvaranak volt tanacsadoja. Kortarsai jelentese szerint
gyakran kepesztette el a kiralyt .ragyogo lampajaval, mely magatol
kigy.lth. A lampaban nem volt se olaj, se kanoc es Jechielle kozszemlere
helyezte azt a haza ele. De, hogy mi volt a lampa titkos er.forrasa, azt a
rabbi sohasem arulta el.
Masik szerkezettel pedig vedte magat. Ellensegei er.s villamos utest
kaptak, ha ajtajanak kopogtatojahoz nyultak. A 13. szazadi kronikas elmondja,
hogyan ert hozza a dolgozoszobajaban egy falba vert szoghoz,
ahonnet abban a pillanatban serceg., kekes szikra ugrott el.. Jaj volt annak,
aki ilyenkor nyult a vas-kopogtatohoz: ketret gornyedt, orditott,
mint aki megegette magat. Aztan oly sebesen kereket oldott, amilyen
gyorsan csak vitte a laba. Ugy latszik, Jechielle kapcsologombot nyomott
meg es ezzel aramot vezetett a kopogtatovasba.
Lehet, hogy az .si embereknek tobb fenyforras allt rendelkezesukre,
mint kepzeljuk es sok minden erre is mutat. Amikor a kora 15. szazadban
Roma kozeleben kinyitottak Pallos sir emleket, eg. lampast talaltak
benne, amely tobb mint ketezer eve bevilagitotta a sir bolt belsejet.
Pausanias irja, aki a Kr. u-i 2. szazadban elt, hogy Minerva templomaban
olyan lampa egett, amelyet se a szel, se a viz el nem oltott.
A villanyvilagitas feltalalasa (1890) el.tt csak gyertyaink, faklyaink
es olajlampasaink voltak, olyan fenyforrasok, melyek fustoltek, tehat
kormos lerakodast kepeznek a mennyezeten. Megsem talaltak soha fust
nyomara sem az egyiptomi piramisokban, sem a Kiralyok Volgyenek
foldalatti sirjaiban. Eleinte azt gondoltak, hogy az egyiptomiak talan valamifele
bonyolult lencse es tukorrendszer segitsegevel juttattak nappali
50
vilagossagot a kriptakba, de sehol sem bukkantak effele rendszerek
nyomara. Nehany .si sirnak az alagutjai es folyosoi tul bonyolultak voltak
ahhoz, hogy a tukorrendszer eleg fenyt kozvetithetett volna a bels.
termekbe. Az egyetlen lehet.seg az, hogy az egyiptomiak fustnelkuli
fenyforrassal rendelkeztek. Mivel volt villanyuk, .az arany ekszerek galvanizalasahozh
- amint Mariette felfedezte felhasznaltak azt a sirok vilagitasara
is.
Mennyire valasztekosak lehettek az egyiptomiak a villamossag ismereteben
es felhasznalasaban. A Ptolemaiosz korszakban epitett es
Hathor istenn.nek szentelt Dendera templom 17-es szobajaban kulonos
kepet vestek a falba, az egyiptomi tudosok nem tudjak vallasos vagy rege
tortenettel magyarazni meg e kep ertelmet. Nehany villanymernok
meggy.z.dese szerint azonban egeszen mas ertesitest tartalmaz. A kep
jobb szelen doboz latszik, melyen Horusz egyiptomi isten ul. Fejen a jelkepe
- amely egyuttal az isteni er. jelkepe is - a napkorong. Ez mutatja,
hogy a doboz az er. forrasa.
Fonott vezetek kapcsolodik a dobozhoz, melyet John Harris egyetemi
tanar, a villamos magnesesseg mernoke, a ma hasznalatban lev. villanyvezetek-
kotegeket jelkepez. szakrajzok lenyegeben pontos masolatanak
tart. A dobozbol kiindulo vezetekek vegighuzodnak a kep aljanak
teljes hosszan es ket kulonos targynal ernek veget. Mindket targy oszlopon
nyugszik. Harris professzor magasfeszultseg. szigetel.knek tartja
az oszlopokat. Mindket targyat egy-egy pap m.kodteti.
A templomi kep ket targya nagyon hasonlit a katodsugarcs.re es ez
a benyomas nem jarhat messze az igazsagtol, mert N. Zecharius villamos
szakert. Crookes-csoveknek ismerte fel e targyakat, a korszer. tavlato
keszulek el.futarjanak.
Leegyszer.sitve, a Crookes-cs. legritkitott uvegdoboz, melyben villamos
toltessel rendelkez. vilagito reszecskek sugarat lehet el.allitani.
Amikor a cs. m.kodik, a sugar onnan indul ki, ahol a katodvezetek belep
a cs.be, onnet terjed a cs. masik vegeig. A templomban lev. kepen
kinyujtozkodott kigyo jelzi a villamossaggal toltott reszecskek sugarat. A
kigyo farka ott vegz.dik, ahol az er.forrastol jov. vezetek belep a cs.be
es a feje erinti a szemkozti oldalt. Az egyiptomiaknal a kigyo az isteni
er. jelkepe volt.
Nos, a kepen, a baloldalon allo uveglada rendesen m.kodik. A kep
jobb oldalan lev., az er.forrashoz kozelallo masodik uvegladaval azonban
erdekes kiserletet vegeznek. Michael R. Freedman - villamossag es
villamos magnesesseg mernoke szerint a Horusz fejen lev. napkorong
nem mas, mint egy Van der Graaf fejleszt., ami viszont a nyugvo villa51
mossag gy.jt.je. A kepen galleros paviant lathatunk, amint kest tart a
Van der Graaf napkorong es a masodik cs. koze. Ha vegrehajtjuk a kiserletet,
a villamossag gy.jt.jeb.l a kesbe kiarado feszultseg a Crookescs.ben
elhajlitja a villamossaggal toltott reszecskek sugarat, mert a negativ
toltes. kes es a negativ toltes. sugar taszitjak egymast. A kepen is a
masodik cs.ben lathato kigyo feje elhajlik a cs. szemben lev. falatol,
mintha a pavian kezeben lev. kes taszitotta volna el.
Ha szemugyre vesszuk a kep egeszet, minden egyes resze e komoly
tudomanyos kiserlet fontos mozzanatat alkotja. Az egyenes kigyot tartalmazo
uveglada az ellen.rz. doboz (az osszehasonlitas celjat szolgalo,
rendes korulmenyek kozt m.kod.) a masik, az elhajlo kigyoval a belsejeben
a kiserleti cs., vagyis az a cs., melyre megvaltozott korulmenyeket
kenyszeritettek. Meg a kest tarto pavian is azt bizonyitja, hogy az egyiptomiak
nagyon is tudtak, hogy veszelyes er.kkel kiserleteznek, ezert
nem vettek reszt kozvetlenul a kiserletben.
A Crookes-cs. nemcsak a vilagitas, hanem a bels. serulesek vizsgalasahoz
hasznalt rontgengep el.futarja is volt. Meg nem rendelkezunk
bizonyitekokkal arra, hogy az egyiptomiak hasznaltak volna rontgenkeszulekeket,
de tobb minden utal arra, hogy a hinduk es a kinaiak rendelkeztek
ilyen keszulekekkel.
Kr.e. 500 korul Buddha egyik kortarsara, J.vaka nev. orvosra ruhaztak
az orvosok kiralya cimet. A feljegyzesek szerint J.vakanak olyan .ekkoveh
volt, melyet a betegsegek megallapitasahoz hasznalt. Amikor valamelyik
beteget az ekk. ele allitotta, az ekk. bevilagitotta testet, mint
ahogyan a lampa bevilagit a hazban minden targyat, ezzel felszinre hozta
az illet. minden bajat.
J.vaka csodalatos ekkovenek nyoma veszett, de harom szazaddal kes.bb
Shensiben, Hien-Yang palotajaban .becses tukorre bukkantak, mely
megvilagitotta a test csontjaith. Ez a tukor teglaalaku volt, 110x130 cm-es
es mindket oldalan kulonos fenyt bocsatott ki magabol. A test szerveinek
kepet, melyet a tukor nyujtott, semmivel sem tudtak elhomalyositani,
ami a rontgensugarak athato erejere jellemz..
Ezek a fenyforrasok talan olyan er.forrasbol taplalkoztak, mint a villamossag.
De az sincs kizarva, hogy ennel is szokatlanabb er.k m.kodtettek
.ket. Az .si emberek talan rajottek, hogyan fogjak be kisebb teruletek
bevilagitasara az anyaghasitasbol felszabadulo er.t. Ma mar vilagosan
latjuk, hogy az atomer. nagy szerepet fog jatszani a jov. er.forrasai
kozt, a jelek szerint azonban nem ujdonsag az atomer. hasznalata.
Nemregiben meglep. felfedezest tettek Nyugat-Afrikaban, amely fenyt
52
vet arra, hogy az .si tortenelem idejen mikor hasznaltak els. izben
atomer.t.
1972. szeptember 25-en Francis Perrin, a francia Atomer. Hatosag
volt elnoke jelentest nyujtott be a Francia Tudomanyos Akademianak
(Academie des Scientes) a tortenelem el.tti anyaghasitas nyomainak felfedezeser.l.
Perrin akkor kezdte sejteni a dolgot, mikor a francia uraniums.rites
kozpontjaban jelentettek neki, hogy a nyugat-afrikai Gabon
allambol, a Francevillet.l 70 km-re eszaknyugatra fekv. okloi banyabol
szarmazo uraniumerc felt.n.en szegeny uranium 235-ben. Ma a vilag
osszes uraniumerc keszlete 0,715% uranium 235-ot tartalmaz. Az
Okloban banyaszott uraniumerc viszont csak 0,62%-ot. Az egyetlen lehetseges
magyarazat erre az, hogy a hianyzo U 235-ot mar el.z.leg kiegettek
az ercb.l. Ezt a magyarazatot csak meg inkabb alatamasztotta az,
hogy a Cadarache-i Atomkozpontban (Commissariat a lfenergie
atomique) negy ritka elemre bukkantak, de olyan alakban, melyek az
uranium atommaghasitasanak mellektermekeire jellemz.ek: neodimium,
szamarium, europium es cerium. Dr. Perrin azzal zarta jelenteset, hogy
velemenye szerint az okloi uraniumerc olyan atommaghasadason ment
at, mely termeszetes okokbol, magatol tortent. Mivel az okloi erc korat
1,7 billio evre becsultek, dr. Perrin azt a nezetet fejtette ki, hogy ez a hasadas
ennek a kornak a kezdeten tortent, amikor meg az uranium a legtisztabb
volt.
Mikor azonban a Francia Tudomanyos Akademia kiadta dr. Perrin
jelenteset, szamos szakert. kerd.re vonta a kovetkezteteseit. Glenn T.
Seaborg, az amerikai Atomer. Bizottsag (United States Atomic Energy
Commission) feje, aki a nehez elemek kivonasa teren vegzett kutatasaert
kapott Nobel.dijat, ramutatott arra, hogy az uranium csakis akkor kezd
egni, ha a korulmenyek pontosan megfelelnek a kovetelmenyeknek.
Amikor az uranium atomok sorra hasadni kezdenek, viz kell ahhoz,
hogy lelassitsa a felszabadulo neutronokat, maskulonben a folyamat
megallna. Ennek a viznek teljesen vegytisztanak kell lennie. Ha csak nehany
milliomod szennyez.des van is jelen a vizben, megmergezi, megallitja
a folyamatot. Ennek a nezetnek tehat az a bokken.je, hogy a termeszetben
sehol nincs vegytiszta viz.
A dr. Perrin jelentese ellen felhozott masodik kifogas magat az uraniumot
illeti. Az er.m.epites nehany szakembere megjegyezte, hogy az
okloi erc foldtanilag felbecsult eletkora alatt sohasem volt eleg gazdag
ahhoz Uranium 235-ben, hogy magatol egni kezdjen, meg akkor sem,
amikor az erc allitolag el.szor letrejott, mivel az Uranium 235 radioaktiv
bomlasa igen lassu. Az egesre hajlamos anyag pedig sohasem volt 3%-
53
nal tomenyebb - ami tul alacsony szinvonal az egeshez. Ennek ellenere
megis vegbement, ami arra mutat, hogy az eredeti uranium sokkal gazdagabb
volt U 235-ben, mint a termeszetes erc valaha lehetett.
Tudomasul kell vennunk tehat, hogy olyan lancfolyamat ment vegbe,
melyet lehetetlen megmagyaraznunk termeszetes okokkal. Ha nem a
termeszet a felel.s erte, akkor mestersegesen kellett vegbemennie. Lehetseges
lenne, hogy az ozonviz pusztitott es Nyugat-Afrikaban rakott le
ujra?
Frederick Soddy fizikus, The Interpretation of Radium cim. m.venek
182. oldalan (New York, 1920) a kovetkez. figyelemremelto megjegyzest
tette az .si hagyomanyokban es regekben el.fordulo atomfizikai
ismeretekr.l: .E hagyomanyoknak es mondasoknak a talalekonysaga -
miket meg a kozelmultban is hallani lehetett - annak a kerdesnek a felvetesere
keszteti az embert, hogy vajon veletlenseg esetei-e, vagy pedig
olyan teljesen ismeretlen es fel nem tetelezett .si m.veltseg bizonyitekai
lennenek, melynek osszes maradvanya elt.nt? Erdekes elgondolkodnunk
peldaul azon, hogy mennyire figyelemremeltoak a bolcsek kover.l
szolo hagyomanyok - az egyik leg.sibb es legelterjedtebb hiedelem -
melynek, barmilyen messzire tekintunk is a multba, sohasem jutunk el
az eredeti forrashoz. Nemcsak azt tulajdonitottak a bolcsek kovenek,
hogy atvaltoztatja a femeket, hanem hogy az elet varazsitala is volt.
Marmost, barmi volt is ezeknek a latszolag ertelmetlen gondolatkotyvalekoknak
az eredete, ez valojaban megsem mas, mint a mai tudasunk
pontos, de kisse jelkepes kifejtese. Nem kell nagyon meger.ltetnunk a
kepzeletunket ahhoz, hogy az er.forrasokban lassuk a fizikai vilagegyetem
eletet, es hogy a testi vilagegyetem els.dleges forrasainak kulcsa mai
ismereteink szerint a sorozatos valtozas. Veletlen lenne talan, hogy az
atalakulas kepessegenek ez az .si gondolattarsulasa az elet varazsitalaval
fonodik ossze? A magam reszer.l keszsegesebben elhiszem azt, hogy
ez talan a vilagtortenelem fel nem jegyzett fejezeteinek, szamos el.z.
korszakanak egy-egy visszhangja. Abbol a korbol, amikor az emberek
azokat az utakat jartak, melyeken mi jarunk most, a talan annyira tavol
es. multban, hogy meg a m.vel.desuk atomjainak is volt ideje azota
szetesnih - fejezi be.
Annak ellenere, hogy a maradi torteneszek vonakodnak ezt elismerni,
a jelek szerint .seink igen valasztekos femkohaszatot orokoltek a regebbi
civilizaciotol. Nemregiben platinabol keszult inka el.tti korbol
szarmazo disz es mas targyakat fedeztek fel. Ez komoly nehezsegeket
jelent, mert a platina olvadaspontja 1755 C‹. Nincs kielegit. magyarazat
arra, hogy az .si peruiak hogyan ertek el ilyen magas h.mersekletet.
54
Nehany evvel ezel.tt diszes derekszijcsatot talaltak Kinaban. A Tsin
uralkodohaz hires hadvezerenek, Chou-Chu sirjaban, aki Kr.u. 265-t.l
316-ig elt. A kinai Tudomanyos Akademia Termeszettudomanyos Intezete
(Chinese Academy of Sciences - CAS) es a Dubai M.egyetem is
megvizsgaltak e csatot. Az elemzesen kiderult, hogy a csat-otvozet: 5%
mangan, 10% rez es 85% aluminium!
Az aluminiumot tudomasunk szerint csak 1803-ban fedeztek fel es
csak 1854-ben sikerult vegytisztan el.allitani. Ma az aluminiumnak a bauxitbol
valo kivonasa igen bonyolult folyamat, a Revierbier koho, a h.allo
kamra, a h. visszanyer. berendezes hasznalatat, valamint a villannyal
valo alkatreszekre bontast es 950 C‹ meghalado h.t igenyel.
Az a kerdes, honnan vettek a kinaiak a harmadik szazadban a huszadik
szazad m.szaki tudasat. Lehetseges lenne, hogy olyan aluminium-
termel. modszereik voltak, melyeket meg ma sem ismerunk?
Az .si palesztinok a jelek szerint szakositottak magukat a femkemenyit.
modszerek tokeletesiteseben. Clifford Wilson egyetemi tanar erre a
kovetkeztetesre jutott, amikor az ausztraliai Regeszeti Intezetben
(Australian Institute of Archaeology) a palesztinai Baal bronzszobron
dolgozott. A szobor fel laba elveszett, es amikor femmunkasokat biztak
meg a hianyzo lab ontesevel, meglepetten tapasztaltak, hogy keptelenek
el.allitani az eredeti bronzot. Megdobbenten es bosszankodva jottek ra,
hogy az eredeti bronz kemenyebb volt barminel, amit .k onteni tudtak.
A vilag mas reszein is talaltak nagy, .sregi ontvenyeket es a fejlett
femedz. modszerek bizonyitekait. Indiaban az uj delhii Qutb Minar udvaraban
all az Ashoka-oszlop, melynek magassaga kb. 7 m, sulya kb. 6
tonna, atmer.je pedig 40 cm. Az oszlop eredetileg Muttra templomban
allt, tetejen Garudaval, Visnu istenn. madarvaltozataval. De moszlim
hoditok elpusztitottak a Garudat, kidontottek eredeti helyer.l az oszlopot,
amit azutan Delhiben allitottak fel ujra a 11. szazad folyaman. Nincs
pontos adatunk arra, hogy mennyi ideig allt Muttraban. Az oszlopon II.
Chandragupta kiraly sirfelirata olvashato, aki Kr.u. 413-ban halt meg, az
oszlop tehat ezerotszaz eves vagy meg ennel is oregebb.
Ez az oszlop mely rejtelyt allit elenk, nemcsak terjedelmes merete
miatt, ami jokora ontveny-feladatot jelenthetett, hanem a kora miatt is.
Az indiai forro egovi h.seg es monszun evszakok felh.szakadasai kovetkezteben
a 413-ban ontott vasoszlopnak mar regen el kellett volna
rozsdasodnia es elenyesznie. De az Ashoka vasoszlopon csak szemernyi
rozsdasodas talalhato es masfel evezredes kora bizonyitja, hogy az .si
vilagban valasztekos, de el.ttunk ismeretlen tudas letezett.
55
Masik emlitesre melto vasoszlop maradt fenn Nemetorszagban
Kottenforstban, Bonntol nehany kilometerrel nyugatra. A helybeliek vasembernek
nevezik. Negyszogletes vasrud ez, kb. mas fel meter magas es
ket es fel meter melyen all a foldben. Az egyik 14. szazadi okirat emliti a
vasoszlopot, mint a falu hatarkovet, de a bizonyitekok arra mutatnak,
hogy az oszlop sokkal oregebb. A vasember mellett .si kovezett jarda
lathato es vizvezetek, mely nyilegyenesen az oszlophoz vezet. Akar az
indiai oszlop, a kottenforsti oszlopon alig latszik nyoma a rozsdanak.
Meg a bizonyitekok egyfel.l arra mutatnak, hogy az ozonviz el.tti
emberek a mienkhez merhet. m.szaki tudassal rendelkeztek, arra is
komoly bizonyitekok akadnak, hogy bizonyos teruleteken oly ismeretteruletekre
tortek be, melyeket ma meg alig erintettunk.
A vilag egyik legnagyobb rejtelye a Kheopsz piramis, mely Kairo
kozeleben Gizanal, a Nilus nyugati partjan all. A regi kiralysag idejen
epult 800 evvel az ozonviz utan es allitolag a farao sirhelye lenne, erre
azonban semmifele bizonyitekot sem talaltak. A piramisoknak ez a siremlek
szerepe soha nem elegitette ki teljesen sem a kutatokat, sem a tortenetirokat.
Gyakran allitottak mar, hogy a ketmillio haromszazezer k.b.l
emelt mesterseges hegynek mas celjanak is kellett lennie, mint valamely
.si uralkodo siremlekenek. A negyedik szazadban elt Ammianus
Marcellinus romai tortenetirotol kezdve a kilencedik szazadban elt arab
Ibn Abd Hokem-ig arrol szolnak az irok, hogy a piramis belsejeben titkos
termekben van elrejtve az .si m.velt tarsadalmaik tudasanyaga. Azota
mar felfedeztek (?) es teljesen atkutattak a piramis termeit, de semmi jelent.set
nem talaltak bennuk . meg a mumiat sem, melynek kedveert a
piramist felepitettek. Ma mar tudjuk, hogy ott az igazsag magva az .si
hagyomanyokban, mert a tudas nem valamely titkos teremben rejlik, hanem
az a nezet manapsag, hogy maga a piramis a tudas.
Az id.k folyaman szamos tudos latogatta meg a piramisokat es nehanyan
szokatlan jelensegeket fedeztek fel a Gizai nagy piramissal kapcsolatban.
Nehany evvel a szazadfordulo utan Alexander Siemens brit
feltalalo utazott megtekinteni a piramist. Arab idegenvezet. kisereteben
felmaszott a csucsara. Mikor felertek, a vezet. arra a szokatlan jelensegre
hivta fel Siemens figyelmet, hogy ha felemeli karjat es kinyujtja ujjait,
cseng a fule. Siemens kovette az arab peldajat, de fulcsenges helyett hatarozott
szurast-bizsergest eszlelt. Sejtette, hogy ez valamilyen villany
magneses jelenseg, ezert gyorsan el.vette az ujsagat, megnedvesitette a
nala lev. borospalack tartalmaval, majd a megnedvesitett ujsagot az ures
uveg kore csavarta. Ilyenforman Leyden palackot keszitett - ami magaba
gy.jti a villamossagot. Mikor a feje fole tartotta, erezte, hogy a palack
56
egyre telitettebb lesz, annyira, hogy mar szikrak pattantak ki bel.le. Az
arab idegenvezet., aki mit sem tudott a villamossagrol, boszorkanysaggal
vadolta Siemenst es meg akarta ragadni a karjat. Siemens hirtelen
mozdulattal az arab fele tartotta az uveget, es ezzel olyan villanyutest
adott neki, hogy az arab elterult a koveken. Mikor a megremult idegenvezet.
kisse osszeszedte magat, vissza se pillantva, nagysebesen leugralt
a roppant k.epitmenyr.l es azota se lattak.
Siemens azt a kovetkeztetest vonta le ebb.l, hogy a piramis valamely
oknal fogva er.teljes villany magnesesseget bocsat ki magabolc de
hogy miert, arra mar nem tudott megfelelni.
Masik, a kozelmultban a nagy piramis testver-epitmenyen, a Kefren
piramison vegzett kiserlet terelte a vilag figyelmet a magneses jelenseg
talanyara. 1968-ban a Kairo kozeleben lev. Ain Shams egyetem vegzett
kiserletet egy millio dollaros koltsegvetessel, hogy lemerjek a piramison
athatolo kozmikus sugarakat. Azt szerettek volna tudni, hogy van.e
meg benne fel nem fedezett terem, mert mivel a vilag.rb.l jov. sugarak
mindenfel.l egyenletesen erik a piramist, az eszlel. berendezeseknek
egyenletesen kellene szalagra venniuk a sugarzast. Ha viszont uregek
vannak a piramisban, azoknak az azokon a teruleteken szalagra vett elter.
er.sseg. eszlelesekben kell el.t.nniuk.
A magneses szalagok tobb mint egy even at ejjel-nappal h.segesen
jegyeztek az eszlel.k altal erzekelt kozmikus sugarakat. Vegul, a kiserlet
vegeztevel elvittek a szalagokat az Ain Shams egyetemre es az IBM 1130-
as szamitogep elemezte az eszleleseket. Az eredmeny teljes z.rzavar
volt! Ahelyett, hogy az eszlelesek az osszes szalagokon meglehet.sen
egyenletesek lettek volna, a szamitogep nyomtatasai azt jeleztek, hogy a
kozmikus sugarak naprol napra valtoztak.
Dr. Amr Gohed, a kiserlet vezet.je a kovetkez.ket jelentette ki -
amint azt az 1969. julius 14.i londoni Times idezte: .Tudomanyos
szemszogb.l ez lehetetlenseg! Oly titkokkal allunk itt szemben, melyre
nincs magyarazatc Nevezzuk, aminek tetszik, okkultizmusnak vagy
boszorkanysagnak - olyan er. okozza ezt, amely a piramison belul fittyet
hany a termeszet torvenyeinek.h
A piramis kepessegere vonatkozo talan legjelent.segteljesebb kiserletet
nehany evvel ezel.tt M. Bovis nev. francia vegezte. Fojto h.segben
erkezett meg a nagy piramishoz es igyekezve elmenekulni a tikkaszto
forrosagtol, bemereszkedett a piramis kiraly csarnokanak nevezett legbels.
termebe. Mikozben a felhalmozodott szemet es tormelek kozt kutatott,
elpusztult macskat talalt. Bovis meglepetten vette eszre, hogy a terem
paras leveg.je ellenere a macska nem indult oszlasnak, hanem mu57
miava aszalodott. Teljesen kiszaradt. Erre a szokatlan jelensegre nem talalt
magyarazatot. Kes.bb, mikor hazaerkezett Franciaorszagba, meg
mindig ezen torte a fejet. Ott aztan kismeret., de reszaranyos piramist
szerkesztett kb. egy meteres oldalakkal, azt sem feledte, hogy a nagy piramis
a vilag egyik legpontosabban tajolt epulete - az alapja alig 3 szogmasodperccel,
vagyis 1/720-ad fokkal ter el a magneses eszaktol - ezert .
is eszakra allitotta be piramisat es nehany elpusztult allatot helyezett bele
egyharmad magassagban. Az elpusztult allatok ahelyett, hogy oszlasnak
indultak volna, kiszaradtak. Barmifele szerves anyagot helyezett is a
piramisban, ugyanez a jelenseg ismetl.dott meg. Agyszovet, amikor
negyszogletes dobozba helyezte, orakon belul romlasnak indult, de a piramisban
meg ket honap mulva sem indult oszlasnak. Egyszer.en mumiava
aszalodott, kb. 75%-os vizveszteseggel.
Kes.bb, az otvenes evekben, Kare Drbal, pragai radiomernok figyelme
raterel.dott Bovisnak a piramisokkal vegzett kiserleteire. Megismetelte
Bovis kiserletet es ugyanazt az eredmenyt kapta, mint Bovis.
De Drbal nem allt meg itt, hanem tovabb ment a kiserleteinek eredmenyei
mind a mai napig zavarba ejtik a szakert.ket. Drbal kitompult borotvapenget
tett ki a piramis titokzatos kepessegenek. Orommel vette
eszre, hogy a kitompult pengeje, miutan 14 napig a piramisban hagyta,
ujra eles lett. Ismerte a tudomanyos kutatas modszereit, ezert tobbszor
megismetelte kiserletet, es mindig ugyanazt az eredmenyt kapta: a piramisban
m.kod. er. helyrehozta a penge elet.
Tudta, hogy ennek kereskedelmi erteke is lehet, ezert szabadalmaztatni
akarta felfedezeset es Kheopsz piramis pengeelesit.nek nevezte el a
szabadalmat. A pragai szabadalmi hivatal azonban nem osztozott a lelkesedesben
es kereken megtagadta meg azt is, hogy figyelembe vegye a
talalmany erdemeit. Az egyik f.tanacsado azonban maga is epitett piramist
es abban probalta ki hatasat a pengejen. Csodalkozva tapasztalta,
hogy a pengek ujra elesek lettek. Igy azutan a piramiselesit. 1959-ben
91304-es szammal szabadalom lett Csehszlovakiaban. Kis uzem epult,
hogy 15 cm magas kemenypapir piramisokat gyartson. Rovidesen kiderult,
hogy barmilyen anyag megfelel, ezert ma Drbal piramisai sztirolhabbol
keszulnek.
Miota 1960-ban Drbal elez. piramisai forgalomba kerultek, szamos
kutatast vegeznek mind nyugaton, mind a keleti allamokban, hogy megfejtsek
a piramis erejenek a titkat. A legtobb ilyen kiserlet tudomanyos
modon tortenik, az utobbi id.ben azonban a termeszetfolotti tudomany
elebe vagott a termeszettudomanyoknak. Az Egyesult Allamokban, Kanadaban,
Europaban es Ausztraliaban nem pengek elesitesere hasznaljak
58
a piramisokat, hanem gyors utemben valnak az okkult tudomanyok eszkozeive
es visszacsatolasos titokzatos piramisoknak nevezik oket. Az
okkultistak szerint az a javasolt modszer, hogy leirjak a kivansagukat,
belehelyezik a pontosan eszak-delre beallitott piramisba es aztan imadkoznak
a piramisban lako er.hoz, hogy teljesitse a kivansagot. Akik igy
hasznaljak a piramis erejet, azt allitjak, hogy valami valoban felel az imajukra
oly mertekben, ami nem lehet puszta veletlen.
De mas hireket is hallunk Csehszlovakiabol. Robert Pavlita meg tovabbi
lepessel haladt tul Drbal piramisan es most mindenfele mertani
testek osszekapcsolasaival kiserletezik. Kikiserletezte azt, amit az okkult
tudomanyokkal foglalkozo korokben okkult gepnek neveznek. Olyan
gepnek, mely allitolag tarolni tudja az ember gondolatainak az erejet es
azzal m.kodik, allitja Pavlita. Amikor a .geph m.kodtet.je a gep valamely
pontjara osszpontositja a figyelmet, a gep magahoz tud vonzani
nem magneses anyagokat, mozgasba tud hozni legritkitott terbe helyezett
kis motorokat, megtisztitja a szennyezett vizet, serkenti a novenyek
novekedeset, gyogyitja a betegsegeket. Es mindezen kivul az a hir jarja
rola, hogy vegre tud hajtani nehany okkult, erzekfeletti m.veletet is. A
feltalalo hatarozottan allitja, hogy gepe olvas a gondolatokban, uralkodik
masok gondolatain, megjosolja a jov.t es foldontuli, mas sikon el. lenyekkel
erintkezik.
Es az teszi a legjobban fejtorest okozova az okkult gepeket, hogy
Pavlita a bar kisse vonakodva - elismeri, hogy nem . talalta fel a gepeket.
Azt mondja, e hihetetlen gepek elvet nehany, a Pragai Konyvtarban talalhato
hallatlanul regi keziratokbol szedte, ahol szazaval akadnak meg
megfejtesre es forditasra varo, .si nyelveken irt iratok. A Pavlita altal kivalasztott
iratok a fekete magiarol szolo ertekezesek voltak - pontosabban
az egybeolvasztott okkult-m.szaki tudasrol, melyet az Egyiptom es
Sumeria el.tti fejlett tarsadalmak tokeletesitettek.
A piramis erejenek es az okkult gepeknek kett.s a horderej.k. El.szor:
.si eredetuk es igen valasztekos m.szaki tudasuk arra utal, hogy e
tudas az ozonviz el.tti id.kb.l szarmazik. Azt bizonyitjak, hogy az
ozonviz el.tti utolso id.kben az emberek tudasa annyira el.rehaladott,
hogy atleptek a tudomanyt es a szintiszta okkultizmust elvalaszto vonalat.
Valahogyan sikerult nekik osszeforrasztani a termeszetfolottit a termeszetessel
es kozben elpusztitottak tarsadalmukat.
A masik kovetkeztetes sokkal veszt joslobb. A piramis hatalmara es
az okkult gepekre vonatkozo kutatas ma gyors lepesekkel kozeliti meg
azt a szinvonalat, amelyet az ozonviz el.tti emberek ertek el kozvetlen az
ozonviz el.tt.
59
Ma a tudomany is es az okkult tudas is megkozeliti elmeleti hatarat -
celjuk a legvegs. mind a m.szaki, mind a termeszetfolotti mesterkedesben.
Konnyen lehetseges, hogy napjainkban ujra megkozelitettuk a veszelyes
pontot.
60
Harmadik fejezet
AZ .SI FELFEDEZ.K LABNYOMAN
Meg mindig a legsotetebb homaly fedi a vizozonhoz vezet., a vizozont
kozvetlen megel.z. esemenyeket. Nincs mas tortenelmi beszamolonk,
mint a Biblia leirasa es a Gilgames h.skoltemeny, hogy eleg fenyt
vessen arra, ami az .si vilag egyik legjobban homalyba burkolt szomorujateka
volt. Talan ezert is kell barmely mas beszamolonal tobbre becsulnunk
e ket hagyomanyt. Mindkett. tanuskodik a vak remuletr.l, mely
vegigsoport a sotetbe borulo vilagon, mikor az arviz egyre magasabbra
emelkedett.
A Gilgames h.skoltemeny irja: .Es mikor a vihar elult s a borzalmas
orvenyek ki duhongtek magukat, kitartam az ablakot es feny jatszott az
arcomon. Kineztem a tengerre es lattam, hogy az egesz emberiseg sarra
valtozott, a holtak ugy lebegtek a vizen, mint a hinar.
Leultem, sirva fakadtam s arcomon vegigcsurogtak a konnyek.h
/128-137. sor/
.A barka pedig a hetedik honapban, a honak tizenhetedik napjan,
megfeneklett az Ararat hegyen.h Mozes els. konyve 8:4.
Mig a barka korul az ozonviz haborgo vizei orvenylettek, odabenn
egeszen mas vilag volt. A barka 150 napig hanykolodott a haragos hullamokon,
miel.tt vegul nyugalomra tert az Ararat hegyen. A barka
mindaddig vedelem es menedek volt Noe csaladja es az allatvilag kepvisel.i
szamara. Het nappal azutan, hogy a hajo oldalan bezarult a nehez
ajto, lezudultak az els. felh.szakadasok es kezdeti, mindent osszezuzo
foldrengesek tortek fel az ozonviz el.tti tengerek melysegeib.l, jelezve
az el.z. vilag veget es a kovetkez. vilag kezdetet. A menekultek tizenharom
hosszu honapon at eltek a pusztulas z.rzavaranak kozepette.
Megis megmenekultek a vegveszedelemt.l, biztonsagban eltek a kulon
vilagot kepez. barkaban, amint az a baratsagtalan kornyezetben hanyodott-
vet.dott.
Bar a hajo merete meg mindig vita targya - a bibliai beszamolo emlitette
kubit (konyok) bizonytalan hossza miatt - a tudosok tobbsege megegyezik
abban, hogy 150x25x15 meteres volt.
Az .si keziratok mas.mas meretet tulajdonitanak a barkanak. Ezek
kozul a legregibb Origen barka leirasa a Teremtes konyver.l szolo ertekezesekben.
Ezt irja: .Az adatok szerint itelve a barkanak teglaalaku volt
61
az alja. Az oldalak felfele fokozatosan befele hajlottak. Szelessege a tet.nel
egyetlen kubitra sz.kultch
Majd igy folytatja: .Ha tekintetbe vesszuk az es. es az aradasteremtette
allapotokat, rajovunk, hogy a hajo alakja semmikeppen sem
lehetett volna megfelel.bb, nem tette volna a barkat meredeken csucsossa,
hogy levezesse az es.vizet, akar a hazak tet.zete. A lapos fenek
megakadalyozta, hogy a hajo bukdacsoljon a szel, a hullamok es az allatok
nyugtalansaga kovetkezteben.h
De miert kellett Noenak ezek szerint a meretek szerint epitenie a
barkat, kerdezhetnenk. Miert kellett el.irni neki az aranyokat? Miert
nem epithetett volna peldaul 100x70x10 meteres hajot vagy mas meret.t?
A Teremtes konyvenek leirasa dobozszer. epitesr.l szol, de nem
negyzet alakurol, mint a Gilgames h.skoltemeny, amelynek a kocka alaku
hajojat minden egyes szelroham megforgatta volna, mintha csak oriasi
orveny kapta volna el.
Noe barkaja nem ilyen volt.
A hosszusag.szelesseg aranya 1:6 volt (300x50 kubit), ami oriasi folenyben
all a babiloni h.skoltemeny dobozepitmenyevel szemben. Az
1:6-hoz arany a lehet. legtokeletesebb a hullamzas hatasanak csokkentesere,
a ringo mozgas elkerulesehez. A mai oriasi tartalyhajok aranya
rendszerint 1:7-hoz. I.K. Brunel hajomernok 1844-ben tervezte meg a
Nagy-Britannia nev. oceanjaro szemelyszallito hajot. A hajo meretei:
107x26x16 meter, csaknem azonosak voltak Noe barkajaval. Noe barkaja
a legels. volt az effele vizi jarm.vek kozt. Brunnelnek azonban nehany
ezer ev hajoepit. tudasa allt rendelkezesere. De ez a felgyulemlett tudas,
melyb.l merithetett, nem nyujtott neki a barkaenal jobb aranymeretet.
Nincs kizarva, hogy Noe olyan tudomany tanacsara tamaszkodott,
mely mar elerte a csucspontjat.
A rakomany jellege es mennyisege fel.l valo eszmefuttatasokon kivul
sok mas szemszogek is vannak, melyeket erdemes kozelebbr.l
szemugyre vennunk. A legtobb velekedes szerint a barka egyetlen fenyforrasa
a tetejen hagyott ablak volt. Itt sz.r.dott be a hajo belsejebe a
napvilag, ez azonban nem lett volna kielegit.. Els.sorban az els. 40 nap
alatt, barmifele szabadon hagyott nyilas beengedte volna a barkaba a
szakado es.viz tomegeit. Masodszor pedig a felettuk gyuleml. viharfelh.k
hosszu napokon at elsotetitettek az eget es igen keves vilagossag
sz.r.dott volna be meg a fels. fedelzetre is. A tobbi fedelzet pedig vaksotetben
maradt volna. Ha volt fenyforrasuk, annak a barkan belul kellett
lennie. A nyilt lang hasznalata teljesen kizart volt. A tsohar, amit talan
villany taplalt, lehetett az egyetlen fenyforrasuk. Ez legalabb egyenle62
tes fennyel lathatta el .ket az ozonviz egesz id.tartamara. Az osszes fedelzeteken
egyenletesen lehetett elosztani a fenyet.
De honnet vettek a leveg.t es az ivovizet? Nincs kizarva, hogy ugy
epitettek onallo oxigenkort a hajoba, hogy novenyeket vittek magukkal a
leveg. frissitesere. Az sem lehetetlen, hogy Noe oxigent tarolt a barkaban,
hogy maga is meg az allatallomanya is eletben maradhasson az utazas
elejen, amikor a duhong. elemek ellen legmentesen zartak le a hajot.
Ha az ozonviz el.tti emberek jartasak voltak a szenhidratok, mint peldaul
a katrany el.allitasaban, amint az .si iratok jelzik, akkor ketsegkivul
el. tudtak allitani cseppfolyos oxigent es banni is tudtak vele. Ezert egyaltalan
nem meglep. ha azt halljuk, hogy a kozvetlenul az ozonviz utani
id.kben ismert volt az oxigengyartas. Indiaban, Ujjainban, a Prince
konyvtarban jo allapotban meg.rzott iratok vannak, a Krisztus el.tt ezer
evvel irt Agastya Samhita. Ez az irat reszletesen feljegyzi nemcsak a villanyelem
elkeszitesenek modjat, hanem azt is, hogy hogyan lehet ket kulonboz.
gazra bontani fel a vizet - vagyis a viz villamossaggal valo ket
reszre hasitasat. Az ivoviznek a barkaban valo tarolasa szamos nehezseget
okozhatott. Mert bar a kulonfele hagyomanyok arrol szamolnak be,
hogy Noe kb. egy evet toltott a barkaban, sehol sem emlitik meg az elelem
es az ivoviz kerdeset. Pedig ezekre feltetlen szukseg volt csaladja es
az allatallomany eletben tartasahoz. Lehetseges, hogy viztartalyok voltak
a barkaban, ahol a letfenntarto keszleteket taroltak. De az sincs kizarva,
hogy Noe a tengerb.l pumpalta a vizet es aztan sz.rte ki a szennyez.dest,
igy teve ihatova.
Bar a talalgatas az ur, amikor megkisereljuk magyarazni a nehezsegek
sokasagat, melyekkel Noenak szembe kellett neznie az ismeretlenbe
tett egyeves utazasa alatt, az allatallomany kerdese - amit a kulonboz.
beszamolok emlitenek - igy is zavarba ejti meg a legelfogulatlanabb kutatokat
is.
Tetelezzuk fel, hogy az allatok ezrei mentek be a barkaba - maskulonben
honnan eredne az allatvilag? Ezek taplalasa es gondozasa hihetetlen
feladatot jelentett. Ezen felul arra is modot kellett talalni, hogy az allatok,
kulonosebben a termekenyebbek ne szaporodjanak, vagyis elkeruljek
a tulzsufoltsagot. A szakert.k velekedese szerint talan az allatok
anyagcsere-utemet lassitottak le. Ha ezt meg tudtak valositani, akkor
csokkent volna az etetesek es az ellesek gyakorisaga. Lehet, hogy mestersegesen
csokkentettek az anyagcsere-utemet Noe es csaladjanak tudomanyos
felkeszultsege alapjan. Az anyagcsere lassitasa megsem kuszobolte
ki az etetest es a gondozast. Lehetseges, hogy gepesitessel, a
csusztatok es valyuk rendszerevel juttattak el az elelmet es a vizet a taro63
lo helyisegekb.l az allatokhoz. Hasonlo berendezessel tavolithattak el a
tragyat is, amit az utazas idejere vagy taroltak, vagy pedig kiszortak a
barkabol. A magam reszer.l az utobbi megoldast tartom valoszin.nek:
az allatok etetesehez, tisztitasahoz stb. ismerniuk kellett a nap szakat. Az
utazas els. negyven napjan azonban a barka teljesen le volt zarva, tehat a
nap jarasabol nem tudtak szamon tartani az id. mulasat, ennek ellenere
Noe megis pontos es reszletes naplot vezetett az esemenyekr.l, amint azt
a Teremtes konyvenek 7. es 8. fejezeteben olvashatjuk. Ebb.l arra kovetkeztethetunk,
hogy mestersegesen merte az id.t, megpedig valamilyen
gepi szerkezet segitsegevel. Nincs ebben semmi valoszin.tlen, mert legalabb
egy, az ozonviz utani id.kb.l szarmazo id.mer. szerkezetet talaltak,
meghozza Gorogorszag kozeleben. 1900 nagyszombatjan tortent,
amikor Antikytheros szigete mellett a szivacsbuvarok elsullyedt teherhajora
bukkantak, mely tele volt bronzszobrokkal es mas .si keszitmenyekkel.
A kulonboz. feliratok alapjan Kr.e. 80 es 50 kozti id.ben sulylyedt
el a hajo.
A felszinre hozott leletek kozott osszerozsdasodott bronz es fatomeg
is volt, melyet a tobbi targyakkal egyutt az atheni Nemzeti Muzeumba
szallitottak. Nehanyan ugyan megprobaltak megfejteni a bronz es fatomeg
titkat, de mindannyian sikertelenul. Csak 1958-ban keltette fel dr.
Derek de Solla Price, a cambridgei egyetem kutatojanak figyelmet ez a
felismerhetetlen rozsdas, korhadt tomeg. Dr. Price az oxidalt targyak
helyreallitasa uj modszerenek segitsegevel meg tudta menteni a tomeg
egyes darabjait es igy probalta ujjaepiteni a szerkezetet.
Meglepetten jott ra, hogy a szerkezet kulonleges bronzontvenyb.l
keszult, bonyolult, kismeret. bolygoszamito gepezet reszeib.l allt. A
helyreallitott gepecske kis dobozba foglalt, tobb mint husz fogaskerekb.l
allo bonyolult kiegyenlit.m. volt. Forgattyus orso hajtotta a fogaskerekeket
a kivant sebesseggel es harom jelz.tablan mutatta a Hold keltet,
nyugvasat es a Holdvaltozasokat; a Merkur, Venusz Mars, Jupiter es Szaturnusz
allasat es mindezt megdobbent. pontossaggal. S.t mi tobb, a
szerkezet mutatta a nap szakait is.
Az Antikytheros szigete mellett lelt oraszerkezet messze meghaladta
a gorog es barmely ismert .si tarsadalom m.szaki kepessegeit megis ott
volt, nem lehetett letagadni. A mogotte huzodo elgondolasnak meg
el.bbi, meg fejlettebb m.veltsegb.l kellett szarmaznia - valoszin.leg az
ozonviz el.ttib.l. Figyelemremelto, hogy az antikytherosi gepezet f.feladata
az volt, hogy az egitestek mozgasanak utanzasabol szamitsa ki az
id. mulasat. Lehet, hogy a gepezetnek koze van ahhoz a modszerhez,
melynek segitsegevel Noe szamitotta es lejegyezte az id. mulasat - amint
64
azt a Teremtes konyvenek 7. es 8. fejezeteben olvashatjuk. . is a Holdon
alapulo naptarrendszer segitsegevel szamitott napevben tartotta szamon
az id.t.
Azt persze nem tudjuk, mifele er.forras hajtotta a szerkezet tengelyet,
de valoszin.leg ugyanaz, mint ami a tsohart izzasba hozta.
Sohasem fogjuk pontosan tudni, hogy milyen lepeseket tett Noe a
letfenntartas erdekeben a barkaban toltott ev el.tt, id.nkent megis felszinre
tor az azzal a tennyel kapcsolatos hir, hogy valahol letezik feljegyzes,
mely vilagot nyit az emberiseg tortenelmenek e homalyba burkolt
szakaszara. 1950-ben az Oriental Archaeological Research Expedition kiserletet
tett, hogy megtalaljak az Ararat hegyen a csaloka barkat. Az expedicio
el.tti honapokban nyilvanossagra jott a csoport vezet.je, dr.
Aaron J. Smith es dr. Philip W. Gooch. kozt lefolyt levelezes tartalma. Es
ha valaha volt szuksegunk arra, hogy gyorsitsuk a Torokorszagba indulo
kutatout vegs. el.keszuletenek az utemet, ez a levelezes ketsegkivul
meggyorsitotta. Dr. Grooch - aki szabadk.m.ves volt, rendjenek birtokaban
lev., allitolag .sregi feljegyzesekb.l idezve, a kovetkez. felvilagositast
adta a mit sem sejt. dr. Smithnek: .Az ozonviz alatt es utan olyan
tanu elt a foldon, aki reszletesen lejegyezte az esemenyeket, egeszen az
547. eleteveben bekovetkezett halalaigh irta dr. Smithnek. .Isten el. tanuja
volt ., Noe menye, Jafet felesege, Matuzsalem tanitvanya - akinek a
keze alatt tanult, es aki megtanitotta mindarra, ami az ozonviz el.tt tortent.
Igen jartas volt az emberi faj tortenelmeben, egeszen az alapjaig. A
konyve, melyet naplonak nevezett - tele vannak az Adam (?) idejet.l a
maga halalaig lefolyt esemenyekkel es velemenyem szerint a korai tortenelem
legteljesebb feljegyzese ez.
Ha valaki elolvassa Amoela naplojat, a geologusokat zavarba ejt.
kerdesek konnyen erthet.ve valnak el.tte. Miutan legfiatalabb fia, Javan
karjaiban meghalt, kiaszott kezebe helyeztek a naplot - kvarckristaly dobozba,
melynek megmunkalt csuklopantja es kapcsa volt, melyet magas
rangu szabadk.m.ves fedezett fel a mult szazad vege fele. Az eredeti es
a forditasa is a rend birtokaban van.h
Dr. Gooch-al folytatott, kes.bbi levelezes sem deritett fenyt arra,
hogy hol lehet Amoela naploja. Rovidesen bekovetkezett halala csak meg
jobban novelte a ketelyt, mivel nem kozolte sem a rend nevet, sem a paholy
szamat.
Valosag lenne-e vagy csak kitalalas Amoela naploja? Nyilvanvalo,
hogy sohasem fogjuk megtudni, mi volt dr. Gooch hirforrasa. Egyet
azonban tudunk. Amikor a barka oldalan lev. hatalmas ajto megnyilt,
megvaltozott vilagra tarult ki, melyr.l elt.nt az el.z. eletforma, es
65
amely keszen allt a megmaradt elet befogadasara. Az ozonviz orvenyl.
vizei elsoportek az el.bbi tarsadalom nagy m.szaki tudasat. Millio reszre
zuzta, es a Fold melyebe rakta le a berendezeseit, tavol a Fold megmenekult
lakosainak szeme el.l.
A keresztenyek hosszu szazadokon at a kelet-torokorszagi Ararat
hegyet tartottak a barka nyugvohelyenek, az ozonviz utani tarsadalom ki
indulopontjanak. Csak a Teremtes konyve nevezi meg az Ararat hegyet,
az osszes tobbi hagyomany hallgat e kerdesr.l. Talan azert nem ertenek
egyet a regeszek azzal a nezettel, hogy Noe beszamoloja a ma Ararat neven
ismert hegyet emliti, annak ellenere sem, hogy e hegy torok neve a
barka, perzsa neve pedig Noe hegyet jelenti. A babiloniai hagyomany
Nisir hegyet emliti, a mohamedan vilag pedig Djudi hegyet tartja a barka
nyugvohelyenek. Az utobbi nezet azonban nem erdemel figyelmet, mert
egyre tobb iszlam tudos velemenye szerint Djudi hegye azonos Ararattal.
Ez a vita azonban egyaltalan nem akadalyozza meg az ormenyeket
abban, hogy nekik is meglegyenek a maguk barkahagyomanyai es szemtanu-
beszamoloik.
A szerencsetlen 1970-es torokorszagi kutatout utan uj fejlemeny tortent,
olyan fejlemeny, mely alaposan megvaltoztatta volna a barkakutato
tevekenysegek iranyat.
Az 1970-es Ararat hegyen valo kiserlet el.keszuleteben Pak ezredes,
a koreai szabadsag es m.vel.desi alap vezet.je, a kutatocsoport egyik
tagjanak a baratja, egymillio leveles gy.jtest szervezett a kutatoalap
szamara. Els. erintkezesunk utan heteken belul 600.000 levelet kuldtek
ki a fontolva halado koztarsasagpart nevsoran szerepl. amerikaiakhoz.
Roviddel az els. levelkotegek szetkuldese utan kulonos tavbeszel.hivas
erkezett az alap kozpontjaba. A beszelgetes kovetkezteben ormeny oregemberrel
kerultem kapcsolatba, aki talan utolso volt azok kozul, akik lattak
a barkat.
Board Mary eastoni ingatlankozvetit. hozott ossze minket. hVan nekem
egy regi ismer.som Easton-ban - magyarazta kapkodva a tavbeszel.n
-, oreg ormeny, George Hagopian, aki azt allitja, hogy gyermekkoraban
latta a barkat. Az expedicio tamogatasara felhivo level juttatta
eszembe. Hosszu evek ota ismerem. Gyakran emlegeti a barkahoz tett
kirandulasait. Azt mondta, hogy fenn, kozvetlen a hegy labanal laktak,
szeretnetek beszelni vele?h
Hogy szeretnenk-e?!
A barka utani kutatasban hallatlanul nehez megbizhato szemtanukat
talalni, mert tul sok az olyan fektelen kepzel.er.vel megaldott em66
ber, aki allitolag latta a barkat. Mindaddig nem akadtunk hiteles szemtanura.
Es most itt ez a ferfi, aki a hir szerint ott lakott kozvetlen a hegy
labanal. Minden varakozasunkat felulmulta az, hogy kozvetlen kozelunkben
bukkanunk ra.
Miutan a kutatocsoportunk nehany tagja talalkozot beszelt meg vele,
a barkakutatok rangid.s tagja: Eryl Cummings es en vegul is rangos etkezdeben
jottunk ossze vele Eastonban (Maryland). Elb.volten hallgattuk
az oreg George Hagopian visszaemlekezeseit azokra az id.kre,
amint szegeny pasztorfiukent terelgette nyugtalan nyajat Ararat hegyenek
gyepes lejt.in.
Szalagra vettem az egesz beszelgetest.
.Azokban az id.kbenh - mondta George csondesen, felreismerhetetlenul
ormeny kiejtesevel, .a juhok .rzese kozben fel szoktunk kapaszkodni
nagybatyammal a hegy oldalan. Aki csak tudta, felhajtotta a nyajat
a hegy zoldovezetebe es ott legeltetett. Nappal nem is volt semmi, de
semmi baj. Mar a teny, hogy elkiserhettuk a feln.tt ferfiakat a szent hegy
lejt.ire, mar ez nagyon kedvunkre volt . de az ejszakak!h
Lehunyta szemet, ujraelve gyermekkori benyomasait.
.Jottek a farkasok, tamadtak a medvek. Mi meg lobogo langgal egettuk
a pasztortuzeket, hogy tavol tartsuk .ket. A kutyak egesz ejjel szaladgaltak
es ugattak, tereltek a nyajat es elijesztettek a farkasokat, melyek
lemereszkedtek a hegyoldalon, hogy ha tobbet nem, legalabb kicsinyke
baranyt ragadhassanak elch
George szunetet tartott es en gyorsan kerdest tettem fel, igyekezve a
barkara terelni a szot.
.A nagybatyjaval volt, mikor el.szor latta a barkat?h Kerdeztem.
"Igen, tiz eves lehettem, amikor el.szor odamentunk. 1902 korul lehetett.
Nagyapam a vani nagy ormeny ortodox gyulekezet lelkesze volt,
gyakran emlegette nekem a szent hajorol es a szent hegyr.l szolo torteneteket.h
.Aztan egy szep napon igy szolt a nagybatyam: George, feljossz velem
a szent barkahoz.h Felrakta az utravalot a szamarara es elindultunk
Ararat hegye fele.
.De batyam, ez itt a szent hegyh, mutattam az el.ttunk tornyosulo
hegyre.h
.Igazad van Georgeh felelte. .Massis a szent hegy.h
.Fajt a labam, a szamar allandoan rossz iranyba fordult, de mi csak
folytattuk a hegymaszast, mig a hegy oldalanak fele magassagaig nem
ertunk. Ott a batyam a hatara vette az utravalot is, meg engem is es csak
masztunk, meg masztunkch
67
.Csaknem nyolc napig tartott az utunk a Vantol, mire arra a helyre
ertunk a szent hegyen, ahol a nagyapam meg nagybatyam szerint a barka
megfeneklett.h
.A batyam azert is tudott magaval vinni, mert keves ho hullt abban
az evbenh, folytatta Hagopian. .Sima evnek hivtuk az ilyet. Nagyjabol
minden huszadik evben alig hullt ho.h
.Azutan megerkeztunk a barkahozh . George elhallgatott, kereste a
szavakat, hogy a lehet. legpontosabban fejezze ki emlekeit.
.igy szoltam: Batyam, nagyon sotet ez a hely. Csak para, meg para.
Ez lenne a vilag teteje? Ilyen magasan kotott volna ki a barka?h
.Igen, felelte, ez itt a szent barka. Ez a nagy hajo kozvetlen el.ttunk.
Felsegitelek ra.h
.Roppant k.tomeg meredt fenyeget.en a magasba el.ttunk. Mintha
csak fal lenne, epulet fala. Lehetetlen, hogy ez lenne, hiszen meg csak
nem is hasonlitott hajora.h
.Igazan ez lenne a hajo, batyam? Kerdeztem, megerintettem a magasba
szok. sziklat. Nem fa ez, hanem k.!h
.Pedig ez az - felelte - gyere, segits! Bebizonyitom neked.h
.Letette a hatizsakot, aztan koveket hordtunk a hajo oldalahoz. Oles,
er.s ember volt es rovid id. alatt jokora rakast halmozott a hajo oldalahoz.
Egyre magasabbra raktuk a koveket, mig vegul ram szolt, hogy eleg
lesz.h
.George, gyere csak ideh, es jatekosan elkapta a karomat. Felteszlek
a szent barkara. Vallara emelt, igy maszott fel a k.rakasra. Mikor a tetejere
ertunk, megragadta a bokamat es emelni kezdett.h
.Nyulj fel - kialtotta - ragadd meg a szelet es kapaszkodj fel a tetejere.h
A ven ormeny szemet elontottek a konnyek. Ujraelte azokat a honvagytol
f.tott perceket es nem tor.dott vele, hogy eszrevesszuk a konynyeit.
Fiatalsagat idezte fel, es ha nem lettunk volna ott visszhangver.nek,
hangtalan emlek maradt volna csupan.
Jelenletunk azonban eletet lehelt emlekeibe. Majd folytatta:
.Felalltam es alaposan korulneztem a hajon. Jo hosszu volt. Tudom,
hogy gyermekszemmel minden nagyobbnak latszik, de most visszatekintve
bizonyos vagyok benne, hogy legalabb 300 meter hosszu es 180
meter szeles volt, 15 meter vagy meg magasabb lehetett.h
"Nezz be a barkaba - szolt fel a nagybatyam. Keresd meg a nyilasokat.
Keresd meg a legnagyobbat. Nezz be es mondd meg, mit latsz!h
68
.Reszkettem a hidegt.l es a felelemt.l, de azert korultekintettem.
Megpillantottam a nagy, asito nyilast. Erre gondolt a batyam? Igen titokzatosnak
latszott.h
.Bacsi, felek, kialtottam le neki. Nagy fekete nyilast latok a tetejen.
Ne kuldj be a barkaba.h
.Ne felj, George, - nyugtatott meg. - Nincs senki odabenn. Regesregota
ures mar. Ne nyugtalankodj!h
.Belemeresztettem a szemem a nyilas sotetsegebe, de nem lattam
semmit. Azutan leterdeltem es megcsokoltam a szent barkat.h
.Lattal mast is, mig fent alltal? - szakitottam felbe. - Mas felt.n. vonast,
minek hasznat vehetjuk, ha es amikor megtalaljuk azt, amir.l beszelsz?h
Igenl.en biccentett a fejevel. Izgalom ragyogott a szemeb.l.
.Igen, sok mindent! A mohara emlekszem - zold moha fedte az
egesz barkat. Es mikor mi ott jartunk, frissen hullt vekony horeteg boritotta
a tetejet. De mikor felresoportem a kezemmel a havat lattam, hogy
fent is moha n. rajta. Darabka mohat lehamoztam es lattam, hogy a szikla
fasan erezett. Lattam a rostokat. Ez a zold moha - puhanak es peneszesnek
ereztem t.le a barkat. Batyam belel.tt fegyverevel a barka oldalaba,
de nem hatolt bele a lovedek, csak visszahullt rola. Az egesz barka
megkovesedett.h
.A nagy nyilasokon kivul lattal meg valamit a barka fedelzeten?h
.Igen, emlekszem, hogy kisebb nyilasok huzodtak veges vegig a hajonh,
feleltem. .Nem tudom pontosan hany, de legalabb otven sorakozott
vegig, s.r.n egymas mellett a kozepen.h
Amikor kozoltem batyammal, hogy lattam a lukakat, megkerdeztem
t.le, hogy mire valok.
.Szell.ztet. nyilasok, George. Reges-regen allatok es emberek eltek
a barkaban, ezert kellettek a lukak. Kulon ablak is van rajta, ahol Noe kibocsatotta
a galambot.h
.Hova lettek, bacsi? - kerdeztem t.le.h
.Elmentek, itt hagytak a barkat. A szent hajo most teljesen elhagyott
es ures.h
.Le akarok ereszkednih, kialtottam, .felek. Vegyel le!h
.Leveszlek, de ne ugorj hirtelen!h Igy azutan addig ereszkedtem a
hajo oldalan, mig ereztem, hogy megragadja a bokamat. Gyongeden letett.
Aztan egyutt indultunk le a hegy oldalan.h
.Mikor Vanba erkeztunk, legel.szor is nagyapamat latogattam meg.
Lattam a szent barkat, nagyapa, meseltem neki buszken es lelkendezve.
Elvitt a batyam. Fel is masztam ra. Beneztem a nyilasba.h
69
.Nagyapam kodos szemmel olelt at. .George, szent ember leszel,
susogta, mert lattad Isten szent barkajat.h
.Sohasem tudta meg, hogy beteljesedett-e az alma, mert nehany ev
mulva Vanban meghalt.h
Bar nagyon elgondolkoztato volt beszamoloja, a reszletek megis kisse
homalyosak voltak. Cummingssal tovabbi harom oran at faggattuk
meg baratsagosan az oreget, tenyeket huzva ki bel.le, kulonosen azokat,
melyeknek hasznat vehetjuk a hajo megtalalasahoz.
Osszevetettuk es atszitaltuk az emlekezeseit es hatarozott kerdeseket
szogeztunk neki. Keszsegesen meg is felelt rajuk, lassan halvanyulo
emlekezeteb.l.
.Meg egyszer lattam a barkat - mondta, azt hiszem 1904-ben. Szent
viragot szedtunk a hegyen es elmentem a barkahoz. Ugyanugy allt ott,
mint el.z.leg. Ez alkalommal nem masztam fel ra, hanem csak alaposan
szemugyre vettem. Kb. 1000 meter szeles meredek, kekeszold sziklapadon
nyugodott. Felt.nt nekem, hogy nem latszottak benne szogek.
Mintha az egesz hajot egyetlen, azota megkovesedett ronkb.l faragtak
volna. Bar mar megkovesedett, meg mindig jol latszott rajta a fa rostja.h
.Latott-e ajtot, ablakot?h - kerdeztem. "Dehogy lattam. Nem volt
azon ablak, ebben bizonyos vagyokh felelte hatarozottan, emlekezeteben
vegigjartatva szemet a hajo oldalan. .Es ajto sem volt azon a felen, amelyet
belattam. Semmifele nyilas. Talan a masik oldalan volt, azt azonban
nem neztuk meg. Nem lehetett hozzaferni. Csak az egyik felet lattam es a
hajo elejenek egy reszet.h
.Milyen volt az alakja? Egyenes, negyszogletes vagy milyenfele?h
Hagopian nem valaszolt mindjart, mert a pincer lepett hozzank,
hogy osszeszedje a leveses csuprokat. George vart, mig vegez a dolgaval.
.Teteje lapos volt, csak a kozepen futott vegig keskeny, magasabb
resz a hajo orratol a tatjaig, tele az emlitett nyilasokkal. Az oldala feljebb
kifele hajlott - folytatta - es az eleje is lapos volt. Nem lattam en azon igazi
gorbuletet sehol. Nem hasonlitott azokra a hajokra, melyeket kes.bb
lattam. Inkabb csak lapos fenek. barkakra.h
.De a hely, a hely, George. Emlekszik merre volt a barka a hegyen?
Emlekszik-e valamely felt.n. tajekozodasi pontra?h
Lassan, de habozas nelkul felelt.
.Emlekszem, hogy a hegy egyik oldala megmaszhatatlan volt.
Bayaziton at mentunk a nagybatyammal, kozel a hatarhoz es Azerbajdzsan
fel.l masztuk meg a helyet. Erd.kre es gyumolcsosokre emlekszem,
negy es hatezer meter magassagban. Amikor csak lehetett, gyumolccsel
taplalkoztunk. Nem hinnem, hogy sokat valtozott volna a vi70
dek, fel tudnalak vezetni egyenesen a barkahoz, de az en koromban nem
lenne konny. megmaszni a Massist.h
Az az allitasa, hogy a barka faja megkovesedett, ahhoz a jelenteshez
vezetett minket, mely szerint az egyik korabbi kutato fat hozott vissza
magaval a hegyr.l - azt allitva, hogy Noe barkajabol hasitottak.
Hagopian azt felelte, amit felelnie kellett.
.Idehallgasson fiam, nem hiszem, hogy Noe barkajabol valo az a fa -
vagta ra, csaknem felbeszakitva a kerdesemet. A barka, amit en lattam
fabol keszult, de megkovesedett mar, nem lehet azt vagni. Es nem is
bukkanhattak ra 4000 meter magasan. Ez is azt bizonyitja, hogy nem a
barkabol vettek, mert amit en lattam, sokkal magasabban volt!h
.De ne higgyetek a szavamnak. Varjatok, mig megtalaljatok az igazi
barkat. Akkor majd meglatjatok, hogy a kett. kozott semmi osszefugges
sincs.h
Ot hosszu oraval kes.bb, hogy az eastoni etteremben Hagopiannal
talalkoztunk, elvaltunk t.le.
.Talaljatok meg a barkath mondta. .En mar nem johetek, de ti csak
menjetek. Talaljatok meg. Ott jartam hetven evvel ezel.tt, tudom, hogy
ott van.h
Visszacammogott a hazahoz.
Azota csaknem az osszes ugynevezett szemtanu-beszamolok hamisnak
bizonyultak - vagy kimondott hazugsagnak, vagy tulf.tott kepzelet
szulotteinek, ideszamitva azt a fiatalembert is, aki azt allitotta, hogy latta
Noe holttestet, melyet a washingtoni Smith intezet rejteget valahol -
Hagopian beszamoloja az id. mulasaval azonban csak er.sodik. Ekkor
mar biztos voltam abban, hogy a barka nem 4000 meter magassagban
kotott ki es ezert megvizsgaltattam a szalagot a bels. feszultseg mer.jevel,
a hazugsagmegallapito berendezessel, mely azzal leplezi le a felrevezetes
kiserleteit, hogy lemeri az emberi hang kulonboz. rezgeseit. Bar
George hangja itt-ott feszultsegr.l arulkodik, ez a jelentektelen feszultseg
azonban abbol ered, hogy gyermekkori emlekeinek felidezese erzelmileg
viselte meg. Hagopian elbeszelese alapjaban veve szavahihet. es talan ez
az els. hitelesnek ismert szemtanu-beszamolo. Azonkivul megegyezik
az ormeny nemzet hagyomanyaival.
A legendak es hagyomanyok s.r. halot fontak a hegy lejt.i es a
kornyez. videk kore. Nakhichevant, az Ararattol delre es. varost meg
Josephus Flavius idejen is Apobaterionnak, a beszallas helyenek hivtak.
Nevenek mai jelentese: ahol Noe partra szallt, az oreg emberek buszken
kalauzolnak el a patriarka hagyomanyos sirhelyehez. .sid.k ota
Aghurit, a hegyoldalon meghuzodo varoskat tartjak annak a helynek,
71
ahol Noe a partraszallas utan az els. sz.l.t telepitette. Ugyanilyen jelent.segteljes
az, hogy szovjet Ormenyorszag f.varosanak, Jerevannak a
neve az els. megjelenes helyet jelenti.
A tortenelem kulonboz. korszakaiban Ormenyorszaggal es Ararattal
felvaltva jeloltek meg ugyanazt a teruletet es meg ma is Araratnak
nevezik a tartomanyt, ahol a hires hegy all. Az ormenyek talan az Ararathoz
f.z.d. sok-sok hagyomany miatt tartjak a vilag bolcs.jenek a helyet.
Van-e ennek valami alapja? Vannak talan veletlen tenyez.k, melyek
alatamasztjak a hagyomanyos nezetet, hogy az Ararat volt az ozonviz
utani m.vel.des kiindulopontja? A Teremtes konyvenek tizedik fejezeteben
a torzsek es nemzeteknek a Kozel-Keleten, a tortenelem hajnalan
tortent szetagazasarol szolo beszamolo meg.rzi ezt a vilag bolcs.jer.l
vallott felfogasat. A Kozel-Kelet regeszetenek nemzetkozi tekintelye, W.
F. Albright egyetemi tanar irja err.l: .Teljesen egyedulallo ez az .si feljegyzesekben.
Meg a gorogoknek sincs megkozelit. parhuzamos tortenetukc
A nemzetek tablazata elkepeszt.en pontos irat maradc Rendkivul
korszer.en irja le a mai vilag faji es nyelvi helyzetet, a bonyolultsagok
ellenere is, olyannyira, hogy a tudosokra mindig is mely benyomast tesz
szerz.jenek e targyban valo jartassaga.h/1/
A nevsor, melyre hivatkozik, felsorolja Noe leszarmazottait, harom
fianak gyermekeit. Tovabb megy mindharom fiu gyermekeire es ami
meg fontosabb, kozli a nevuket is. Ez pedig gyakran diohejba foglalja a
tortenetuket es lakohelyuket. Az els. es a masodik nemzedek nyomot
hagyott maga utan Egyiptomban, Palesztinaban, KisAzsiaban, Assziriaban,
Foniciaban, Ormeny orszagan, a Perzsa-obol melleken es a kozbees.
teruleteken. A harmadik nemzedek (Kr.e. kb. 3230-2780-ig) benyomult
Europaba, Spanyolorszagba, Del-Arabiaba, Also- es Fels.-Egyiptomba, a
Fekete-tenger mellekere es Babiloniaba. A negyedik nemzedek (kb. 3096-
2647) gyors utemben elozonlotte Jement, mely kes.bb mint Seba kiralyn.
foldje valt kozismertte. Amikor az otodik nemzedek szinpadra lepett
(3001-2597-ig) a feljegyzes megemliti a zarandokot, kivandoroltat jelent.
Hebert, a tavoli teruletekre szetagazo habiru nep .set. Alig tudunk valamit
roluk egeszen az otodik nemzedekig. Ekkor emliti Mozes els.
konyve 10:25-ben Peleget (2867-2528), akinek a neve foldosztast jelent:
"c Az egyiknek neve Peleg, mivelhogy az . idejeben osztatott el a fold."
Noe fiainak nemzedektablazatabol vilagosan kit.nik, hogy az ozonviz
el.tti nepek gyorsan terjedtek el a Foldon. Noe unokai mar a masodik
nemzedek idejere Perzsiatol Spanyolorszagig, Eszak-Europatol Etiopiaig
szeledtek szet. A kovetkez. nemzedek es az . leszarmazottaik ter72
meszetesen meg messzebb terjeszkedtek. Az is nyilvanvalo, hogy a Teremtes
konyve 10. fejezeteben foglalt tenyek feljegyzeseihez feltetlen fejlett
hirkozlesre volt szukseg. E tavoli teruletek gyarmatositasa idejen
lennie kellett valakinek - aki meglehet.sen hosszu id.n at . kapcsolatot
tartott fenn a leszarmazottakkal, maskulonben lehetetlen lett volna oszszeallitani
a Teremtes konyve 10. fejezetenek nemzetsegtablazatat. A tavoli
teruletek kozti erintkezes feltetelezi, hogy eddigre mar ismertek a
teruletek foldrajzat. Es valoban, eleg bizonyitek all rendelkezesunkre annak
megallapitasahoz, hogy Noe leszarmazottai roviddel az ozonviz
utan felmertek az egesz bolygot, felterkepeztek az osszes szarazfoldet es
tengereket!
Az ozonviz utani, az egesz bolygonkra kiterjed. felmeresnek fennmaradt
a bizonyiteka nehany kozep- es reneszansz kori terkepben, melyek
igen pontosak - annyira pontosak, hogy a szelesseg es hosszusag
mertekei, valamint a fold feluletenek e terkepekb.l kiderul. ismerete
messze tulhaladta a korai ismert tortenelem terkepeszeinek kepessegeit.
E terkepeszek maguk elismerik - es ennek bels. bizonyitekai vannak a
terkepeken -, hogy terkepeik regebbi terkepek masolatai, melyek eredete
belevesz az elmult id.k homalyaba.
Kulonosen az egyik terkep, a Piri Reis 1513-as tengeri terkepe terelte
magara a figyelmet. Piri Reis, akinek az igazi neve Ahmet Muhiddin
volt, nemcsak mint Nagy Szuliman tengereszkapitanya tuntette ki magat,
hanem mint kobor terkepkeszit. es gy.jt. is. Leghiresebb vilagterkepen,
a Kitabi Bahriyen es az 1513-as tengeri terkepen is feljegyezte,
hogy 20 regebbi terkepr.l allitotta .ket ossze. E husz kozul nyolc allitolag
a .Ketszarvu ur, Sandorh vagyis Nagy Sandor idejeb.l szarmazik.
Mas terkepeket 1501-ben attol a foglyul ejtett spanyol tengereszt.l szerzett
meg, aki kozolte vele, hogy reszt vett Kolumbusz harom ujvilagi
utazasan. A szabadsaga fejeben e spanyol tengeresz atadta a torok kapitanynak
a terkepeket, melyeket el.z.leg Kolumbusz hasznalt, hogy megtalalja
a nyugati felteke szigeteit. Kolumbusz valojaban csak azokat a teruleteket
fedezte fel ujra, melyeket szazadokkal el.bb mas valaki mar
felterkepezett. A Bahriye-terkep hasznalatban maradt Piri Reis 1554-ben
bekovetkezett halala utan is, de a tengeri terkepe elveszett, egeszen 1929.
november 9-ig, amikor Halil Eldem, a torok Nemzeti Muzeum (Imperial
Library of Constantinople) igazgatoja terkepeket tisztogatott az isztambuli
Topkapi palotaban es megtalalta a regi terkep darabjait.
A terkep megtalalasa, bar masolatokat kuldtek a legfontosabb muzeumoknak,
akkoriban nem vert fel nagy port. Csak 1956-ban tortent,
hogy latogato torok tengeresztiszt masolatot ajandekozott az amerikai
73
haditengereszet washingtoni Terkepeszeti Hivatalanak (Washington
Map Society).
El.szor az terelte magara Mallery figyelmet, hogy a terkepen Del-
Amerika es Afrika a helyes foldrajzi hosszusagban voltak abrazolva. A
16. szazadban, amikor a terkep keszult, becslesek szerint jeloltek a foldrajzi
hosszusagot. Csak ketszaz evvel kes.bb allapitottak meg pontosan a
ket foldresz kozotti foldrajzi hosszusagot!
Meg jobban meglepte Malleryt, hogy a terkep pontosan abrazolta
Maud kiralyn. foldjet Antarktikaban - annak ellenere, hogy 1513-ban
szerkesztettek es a delsarki foldreszt csak 1819-ben fedeztek fel. De ez
meg nem minden! Mallery rajott, hogy a deli sarki szigetek es a partvidek
azonos a sarki jegmez.k alatt fekv. folddel, mit csak a kozelmultban
tapogattak ki a jeg alatt rezges-visszhang segitsegevel. 1957-ben megmutattak
a terkepet Daniel Lineham tiszteletesnek, a bostoni egyetem nyugati
csillagvizsgaloja igazgatojanak, aki reszt vett a deli sarki foldreszen
jart expedicion. Gondos vizsgalat utan ugyanarra a kovetkeztetesre jutott,
mint Mallery, vagyis: a Piri Reis terkep igen reszletesen abrazol
olyan teruleteket, melyeket ma meg alig-alig ismernek, koztuk az egyik
antarktikai hegylancot, melyet a korszer. kutatas csak 1952-ben fedezett
fel. Az volt az elkerulhetetlen kovetkeztetes, hogy Pirinek Reis olyan terkepekkel
kellett rendelkeznie, melyeket olyan emberek keszitettek, akik
meg akkor jartak a deli sarki foldreszen, miel.tt a jeg elboritotta volna. A
Piri Reis terkep nem lehetett beugratas, mert 1929-ben, hogy 1513-at ne is
emlitsuk, senki sem vethette papirra azt a foldrajzi tudast, amit ez a terkep
tartalmaz.
Radioel.adas hangzott el a terkepr.l, melyet az amerikai haditengereszet
washingtoni Terkepeszeti Hivatalanak (Washington Map Society)
terkepesze, Walters, Mallery es Lineham keszitett.
Ez az el.adas magara vonta Charles Hapgood egyetemi tanar figyelmet,
aki Richard Stachan szamtantudos, Keene Allami Egyetem
hallgatoinak kozrem.kodesevel a legaprolekosabb terkepeszeti elemzes
targyava tette. De nemcsak azt, hanem a reneszansz kor tobbi terkepeit
is. Hapgood tanar vizsgalata nehany elkepeszt. megallapitast eredmenyezett,
melyek mindegyike meg csak noveli a terkep eredetenek titokzatossagat.
1. A Piri Reis terkepnek kozeppontja az alexandriai delkor - a mai
keleti hosszusag 30. foka - es a Rakterit. keresztez.dese. Mivel az osszes
.si gorog terkepeszek az alexandriai delkorre alapoztak terkepeiket, e
kozpontnak a Piri Reis terkepen valo alkalmazasa alatamasztja Reis alli74
tasat, hogy forrasterkepeinek nemelyike Nagy Sandor koraba nyulik
vissza.
2. A gorog hatas masik nyoma az, hogy a terkepen, a gombsikon valo
abrazolas a Fold feluletenek 4,5%-os tulbecslesen alapszik. Az .si
id.kben csak egyetlen terkepszerkeszt. becsulte igy tul a Fold feluletet -
a gorog Eratosztenesz (Eratosthenes).
Amikor Piri Reis terkepen ujrarajzoltak a halozatos beosztast, hogy
kikuszoboljek Eratosztenesz tevedeset, az osszes hosszusagban elkovetett
tevedes csaknem teljesen elt.nt. Amint azt Hapgood megjegyezte, ez
csak azt jelentheti, hogy a gorog terkepkeszit.k, amikor Eratosztenesz
kormeretet hasznaltak, olyan terkepr.l masoltak, melyeket Eratosztenesz
tevedese nelkul szerkesztettek . valojaban: egyaltalan nem voltak rajtuk
tevedesek!
3. Az egesz terkepen igen pontosak a szelesseg es a hosszusag meretei.
Piri Reis napjaiban egyszer.en nem leteztek olyan m.szerek, melyekkel
a hajosok bemerhettek volna a foldrajzi hosszusagot. Csak 1765-
t.l kezdve tudtak pontosan merni a foldrajzi hosszusagot, miutan feltalaltak
a pontos id.merest. A foldrajzi hosszusag meghatarozasa meg akkor
is pontos csillagaszati megfigyelest kovetel. Ahol a szakkepzett emberek
helyett kalandos kutatok vegeztek a merest, ott jokora elteresek
voltak. Peldaul, amikor Kolumbusz el.szor hajozott az Ujvilagba, egyszer
sem merte be a foldrajzi hosszusagot es a szelessegeit is csak haromszor
kiserelte meg es mindannyiszor tevedett is. A hires hajout utan
csaknem szaz even at az europai terkepkeszit.k - a felfedez.k becslesei
alapjan - a Rakterit. fele helyeztek akkora szigeteket, mint peldaul Kuba
es Hispaniola, ahelyett, hogy ala rajzoltak volna.
Ezzel ellentetben a Piri Reis-fele terkepen nemcsak a Karibi, a spanyol,
az afrikai es del-amerikai partok helyezkednek el pontosan egymashoz
viszonyitva, hanem meg olyan elszigetelt szarazfoldek is, mint
peldaul a Verde-fok szigetei, az Azori-szigetek es a Kanari-szigetek is a
helyes hosszusagon fekszenek - az el.z. kett. egeszen pontosan, az
utobbi pedig egyetlen foknal kisebb elteressel. Hapgood megjegyezte,
hogy ha tekintetbe vesszuk a 16. szazadi terkepeszek viszonylagos tudatlansagat,
akkor lehetetlenseg magyarazatot talalni a Piri Reis terkepere.
A terkep megdonthetetlenul bizonyitja, hogy olyan tudomany gyumolcse,
amely messze felulmulja a reneszansz, a kozepkor, az arab vilag
vagy barmely mas .si terkepszerkeszt., vagy hajos kepessegeit. Ez a terkep
olyan ismeretlen nep termeke, mely az ismert tortenelem el.tt elt.
4. A Piri Reis terkep a szokasos Mercator-fele hengervetulet delkorehez
viszonyitva mer.legesen abrazolja a Karibi terseget, Del-Amerika
75
pedig hosszura nyulik rajta. Hapgood szerint az eredeti forrasterkepet,
melyr.l Piri Reis terkepe keszult, gombharomszogon alapulo koros halozattal
szerkesztettek, melynek kozeppontja Egyiptomban volt. Amikor
probara tettek e feltetelezeset es az amerikai haditengereszet terkeposztalya
ugyanilyen halozatot hasznalva es ugyanazzal a kozepponttal keszitett
korszer. terkepet, akkor a Karibi terseg valoban derekszogben
tert el, Del-Amerika pedig megnyult. A koros abrazolasnak ez a fajtaja
Europaban csak szazadokkal a terkep megrajzolasa utan fejl.dott ki. Piri
Reis elarulta az effajta abrazolasban valo jaratlansagat, mivel az eredetir.l
masolt szarazfoldeket a sikos Mercator - fele vetulet delkorei alapjan
abrazolja, ezert karpotlasul eltolta es illesztgette az eredeti halozatat.
Azonkivul a Piri Reis terkep Kozep- es Del-Amerika partjain olyan szigeteket
es helyeket tuntet fel, melyeket 1513 el.tt csak feluletesen ismertek
es pontatlanul jegyeztek terkepbe, s.t olyanokat is, amelyeket akkor meg
fel sem fedeztek! A Fenyves es Andros szigetet, San Salvadort, Jamaikat
es masokat. Lejjebb a del amerikai parton a terkep feltunteti az Amazon
torkolatat es Marajo-szigetet, pontosan abrazolva es tokeletesen a foldrajzi
hosszusaguk es szelesseguk szerint.
A Piri Reis terkep legelgondolkodtatobb vonasa ketsegtelenul
Antarktika partvonala, rajta Maud kiralyn. foldjenek videke. A mai rezges.
visszhanggal keszitett terkepek szerint a partvidek nagyon szaggatott,
szamos hegylancolattal es nehany, meg a jeg mai szintjen is attor.
csucsokkal. A Piri Reis terkep is ugyanilyen partvonalat jelez, de a jeg
nelkul. Megemlithetjuk peldaul, hogy Mallery a Piri Reis terkepen ket
oblot fedezett fel ott, ahol a visszhanggal keszult terkep foldet mutatott.
Mikor azonban megkertek a szakert.ket, hogy ellen.rizzek a mereseiket,
rajottek, hogy a tizenhatodik szazad terkepenek volt igaza.
Mi tehat a terkepeszek vegs. kovetkeztetese? Hapgood egyetemi tanar
es masok sehogy sem tudjak osszeegyeztetni az 1513-as terkepeszeti
tudast a vitat kelt. Piri Reis-fele terkep Antarktika foldrajzara vonatkozo
adataival. Arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy a terkepek bizonyiteka
szerint olyan emberek mertek fel Antarktikat - meg miel.tt a jegpancel
elboritotta volna - akik a terkepkeszites olyan szakertelmevel rendelkeztek,
amit Europaban csak a 19. szazadban ertek el. Antarktika partvideken
az 1949-es Byrd expedicion iszapmintakat gy.jtottek a Rosstengerb.l.
A mintakbol kiderult, hogy valamikor regen valoban jegmentes
partok es folyok voltak a foldreszen, mivel finom hordalek volt bennuk.
Meglepve vehetjuk tudomasul, hogy a sokat elemzett Piri Reis terkep
nem az egyetlen olyan terkep, mely arrol gy.z meg minket, hogy az
76
.si id.kben jol ismertek az egesz Foldet. Az 1531-es Oronteus Fineus terkep,
mely Antarktikaban folyokat abrazol ott, ahol ma mas fel km vastag
jegretegek vannak; az 1559.es Hadji Ahmed terkep, melyen ott szerepel
az a foldnyelv, mely a jegkorszakban Alaszkaval kototte ossze Sziberiat.
Az 1380-as Zeno testverek terkepe, melyen a ket testver pontosan felterkepezte
az eszaki-sarki jegmez. alatt fekv. Gronlandot; az 1508-as Andrea
Benincasa-fele terkep, mely azt a kort abrazolja, amikor Eszak-
Europaban a jegkor a legdelebbre terjedt ki.
E kozepkori terkepek felhalmozodott bizonyitekai alapjan az az
egyetlen esszer. kovetkeztetes, hogy olyan forrasterkepr.l szerkesztettek
valamennyit, melyek minden .si m.veltseget megel.z. m.velt tarsadalmakbol
maradtak rajuk. Joval az egyiptomi, babiloniai, gorog es
romai m.velt tarsadalmaik el.tt, abban az id.ben, amikor Antarktika es
az eszaki sarkvidek eppen csak erezni kezdte a jegfolyamok hajthatatlan
jegmez.inek a terjeszkedeset, ez az ismeretlen m.velt tarsadalom mar
olyan terkepeszeti tudassal rendelkezett, mint amilyennel ma rendelkezunk.
Ezek az emberek ismertek a Fold pontos meretet, gombharomszogtant
hasznaltak a meresekhez, es a legkorszer.bb terkepeszeti abrazolasmodokat
alkalmaztak.
A szakertelmukon kivul e foldmer.knek rendelkezniuk kellett a fejlett
m.szaki tudas tenyez.ivel: mer.m.szerekkel es kepzett szakemberekkel
a foldrajzi szelesseg es hosszusag bemeresehez. Az .sieket megel.z.
fejlett tarsadalmaknak - vonja le kovetkezteteset Hapgood - vilagmeret.
szervezettel es kormanyzattal kellett rendelkezniuk.
Ahhoz, hogy be tudjuk illeszteni a tortenelem keretebe ezeket az .si,
vilagmeret. felterkepezeseket, mit Albright egyetemi tanar is tamogat a
velemenyevel, kisse tovabb kell vinnunk a feltetelezeseinket. Megpedig
annyiban, hogy kijelentjuk: ezeknek a foldmereseknek roviddel az ozonviz
utan kellett tortenniuk (amikor a szarazfoldek felvettek jelenlegi alakjukat),
de meg miel.tt a jeg fel kezdett volna halmozodni a sarkokon.
A Teremtes konyvenek 10:25-ben Noe leszarmazottjaval Peleggel
ismerkedunk meg, akinek azert adtak e nevet, mert .az . idejeben osztatott
el a foldh. E szoveg szokasos magyarazata az, hogy a nemzetek felosztasara
hivatkozik; ezenkivul azonban felosztast jelenthet mas ertelemben
is: reszekre osztas, teruletek felmerese stb. Pontosabb lenne talan,
ha igy forditanank e szoveget: "Peleg idejeben mertek, vagyis terkepeztek
fel a Foldet." Meg zavarba ejt.bb az, hogy a feljegyzesekb.l itelve
masok is kivettek a reszuket a felterkepezesb.l. Noe unokaja, Miczraim
otlik emlekezetembe, aki valoszin.leg osztozott a Fold felterkepezesenek
a felel.ssegeben, a neve azt jelenti, hogy felvazolni, tervrajzot kesziteni,
77
abrazolni, kulonosen a tavolsagok felmeresevel kapcsolatban. Miczraim
alapitotta meg .si Egyiptomot. Figyelemremelto, hogy a fejlett tudasrol
arulkodo reneszansz kori terkepek kozul legalabb kett., a Piri Reis es a
Reinal (1510) tengeri terkepek koron alapulo abrazolassal keszultek es
mindkett.nek Egyiptom a kozeppontja.
Almodad volt Noe leszarmazottai kozul a hetedik, aki feltehet.en
reszt vett a foldteke felterkepezeseben, mert a neve heberul felmer.t jelent.
.Jonathan kaldeus ertekezesebenh meg.riztek az .si hagyomanyt,
mely elmondja, hogy . volt a foldmeres feltalaloja .qui mesurbat terran
finibush aki a vegekig lemerte a Foldet. .t tekintik a del-arabiaiak .senek.
Osszefugges lenne kozte es a kozott a teny kozott, hogy a reneszansz
kori terkepek tobbsegen a Fold olyan foldrajzi jellegzetessegei
szerepelnek, melyekre el.szor az arabok figyeltek fel, amikor a soha meg
nem nevezett .si forrasokbol atvettek?
Nincs kizarva, hogy szorosabb a kapcsolat Peleg, Miczraim es
Almodad kozt, mint amekkora els. tekintetre a szemunkbe otlik. A feljegyzesek
szerint eletuk ideje reszben fedi egymast. Tehat a felterkepezes
teljes id.tartama Kr.e. 2800-2500-ig, vagyis 300 ev - eleg hosszu volt ahhoz,
hogy teljes es alapos legyen. E kovetkeztetest az is alatamasztja,
amit a reneszansz kori terkepeken latunk. Nem hagy helyet az okoskodasnak,
mert Antarktika terkepei kozt, peldaul az 1737-es Bauche-terkep
(melyet regebbi torok terkepr.l masoltak) teljesen jegmentesnek abrazolja
a foldreszt. Az 1531-es Oronteus Fineus terkepb.l kiderult: a forrasterkep
keszitesenek idejen, a foldresz kozponti resze mar jegesedni kezdett.
Az 1513-as Piri Reis es az 1569-es Mercator-terkep szerint azonban
Antarktikanak mar csak a partvideke volt jegmentes. Az derul ki ebb.l,
hogy nemcsak egyszer, de tobb alkalommal is felterkepeztek
Antarktikat, miel.tt es mialatt a delsarki jegmez. elboritotta azt. A Zeno
fiverek 1339-es terkepen Gronland meg jegmentes, mint a jegkorszak
el.tt volt, ugyanakkor Ptolemy eszaki terkepen mar latni lehet, hogy a
jegmez. Delkozep-Gronlandon hatol el.re, ugyanakkor a jegfolyok viszszahuzodoban
vannak Eszak.Nemetorszagbol es Del-Svedorszagbol.
Ez csak ugy lehetseges, ha a foldterkepez. csoportok jartak a teruleteket
a jegkor el.tt, alatt es utan.
Az egesz vilag magan viseli a terkepkeszit.k, foldmer.k es szakkepzett
kutatok tevekenyseget az ozonviz utani fejl.des szurkul. hajnalanak
idejen.
Az ozonviz utani foldmeresek bizonyitekai
78
Nem szabad lebecsulnunk az .si emberek foldmer. tudasanak horderejet.
A Puransnak nevezett hindu szentkonyvek emlitik, hogy kozvetlen
erintkezes allt fenn India es a Fold tavoli helyei kozt. Az indusok jol
ismertek Nyugat-Europat, amit Varaha-Dwipa-nak hivtak. Sweta
Sailanak, vagyis a feher sziklak szigetenek neveztek Angliat. Hiranyat,
vagyis Irorszagot, amint azt az ir regek emlitik, dravidanok latogattak
meg Indiabol. Az irek szerint csak rovid ideig maradtak es nem hoditok,
hanem foldmer.k voltak. Az indus konyvek feljegyzesei azonban messze
tulhaladnak Nyugat-Europan. Leirjak Eszak-Amerikat, a Jeges-tengert,
Del- es Kozep-Amerikat es mas teruleteket. Az .si sumerok hattereben
vegzett aprolekos kutatas is erdekfeszit. ertesuleseket szolgaltat. A sumerok
osszefuggesbe hoztak a 12 csillagkepet es az iranyukban fekv.
teruleteket. Sumeriatol eszak-eszaknyugatra latszik a Bak csillagkep es
ez a Kaukazus videkenek felel meg, mely az .si id.kben vad hegyi kecskeir.l,
kulonosen pedig Sumeriaba szallitott hazi kecskeir.l volt nevezetes.
Eszaknyugatra latszik a Vizont.. Erre fekszik KisAzsia, a Tigris es
az Eufratesz forrasvideke. A regekben a folyo kulon istenet mindig is
ugy abrazoljak, hogy vizet ont a folyoba. A Hal csillagkep nyugateszaknyugatra
latszik, a kanaani es foniciai partok iranyaban, mely a halaszairol
es b.seges halaszatarol volt hires - es igy tovabb a tobbi csillagkepek.
Mindig is osszefuggesbe hoztak a csillagkepeket es az azok iranyaban
fekv. teruleteket. Es ha meggondoljuk, hogy a csillagkepekkel
osszekapcsolt videkek mekkora teruleteket olelnek fel, akkor arra a kovetkeztetesre
jutunk, hogy a sumerok mar korai tortenelmuk folyaman is
jol ismertek olyan messze fekv. teruleteket, mint Eszak-Afrikat, Indiat,
Etiopiat, a del orosz siksagokat, s.t a Foldkozi-tenger keleti partvideken
fekv. orszagokat es Nyugat-Azsiat is. Ketsegkivul nagy teruleteket ismertek
ahhoz kepest, hogy a kozhiedelem kezdetleges nepnek tartja
.ket.
A vilag felmeresenek bizonyitekai Egyiptomban
Komolyan kell vennunk azt, hogy az ozonviz utan Miczraim reszt
vett a vilag felterkepezeseben. Az egyiptomi tortenelemb.l tudjuk, hogy
.t tartjak az egyiptomiak .sapjanak es figyelemremelto, hogy Egyiptomban
a nem vallasos feljegyzeseik tanusaga szerint az egyiptomiak
79
mar tortenelmuk hajnalan is jartasak voltak a foldmeresben es fejlett volt
a terkepkeszitesuk is.
Livio Catullo Stecchini, az .si mertekek egyik legnagyobb vilagtekintelye,
a negyedik uralkodohaztol kezdve furcsa jeleket fedezett fel az
osszes, faraok tronjain. E jelek csomozott kotelb.l allnak, ami Also- es
Fels.-Egyiptom egyseget jelkepezi a 30. szelessegi foknal, ahol a Nilus
delta legdelebbi csucske atszeli a Greenwicht.l keletre es. 31 fok 30 perc
delkoret, ahol a jelek szerint a tortenelem el.tti Egyiptom nulla fok delkore
volt. A jeleken 3 par mas-mas meret. vonal lathato, melyek azt a
harom kulonboz. erteket jelkepezik, amelyeket az egyiptomiak a Rakterit.nek
adtak. A kozeps. jelzi a szokasos Rakterit.-erteket 24 foknal, az
also vonal a valosagos foldrajzi szelesseget: a 23 fok 51 percet es a fels.
vonal pedig 24 fok 6 percet. Ez utobbi foldrajzi szelesseg, mely 15 percre
fekszik a valodi ertekt.l, igen fontos, mert 15 perc a Nap atmer.jenek a
fele, ami azt jelzi, hogy az egyiptomiak tudtak, hogy a foldmerestan mereseihez
nem a Nap kozepet, hanem a kuls. peremet kell figyelembe
venni. Pontosan ott, ahol a 24 fok 6 perc atszeli a Nilust, Aswannal szemben
az Elefantine-szigeten az egyiptomiaknak fontos csillagvizsgalojuk
volt.
A jelek szerint Egyiptomban szamos fontos varos az egyiptomi nulla
fokhoz es a Rakterit.hoz viszonyitva epult, az uralkodohazak el.tti alsoegyiptomi
f.varos - Butto - pontosan a nulla delkoron epult (31 fok 30
perc) a Nilus torkolatahoz kozel. Memphis, az egyesult Egyiptom els.
f.varosa szinten a nulla fokon fekudt, a 29 fok 51 perc szelessegen, pontosan
6 fokkal a Rakterit.t.l eszakra. A tizenkettedik uralkodohaz idejen
ujra athelyeztek a f.varost, ezuttal Thebesbe. Itt alapitottak meg az uj
kozponti delkort, 32 fok 38 percre Greenwicht.l keletre, mely a Nilus
delta keleti pontjaval parhuzamos. Thebes ott epult, ahol a delkor 25 fok
42 perc 5 masodperc eszaki szelessegi fokon erinti a Nilus keletre ivel.
kanyarjat. Ebben az a megdobbent., hogy az a szelesseg csaknem pontosan
az egyenlit. es az Eszaki-sark kozotti tavolsag 2/7 resze.
Az egyiptomiak foldmer. tevekenysege nem csak a Nilus melleken
hagyott nyomot maga utan, hanem az .si vilag tobbi reszen is. Stecchini
megallapitotta, hogy mas .si f.varosok, mint peldaul Nimrud Mezopotamiaban,
Szardisz KisAzsiaban, Susa Perzsiaban, de meg Anyang Kinaban
is a legels. egyiptomi kozponti deli korhoz merten epult. A folrajzi
szelesseg szerint alapitottak Delhit es Dodonat, az .si Gorogorszag legfontosabb
szenthelyet, megpedig az el.bbit 7, az utobbit 8 foknyira
Buttotol eszakra, az egyiptomi meresmodszerb.l kiindulva.
80
Stecchini velemenye szerint, amikor Nagy Sandor elpusztitotta
Heliopoliszt, az egyiptomi tudomany kozpontjat es a maga kozpontjaval,
Alexandriaval helyettesitette, akkor talan az egyiptomi foldmer. szaktudas
utolso maradvanyait pusztitotta el. Az alexandriai gorog terkepeszek
tavolrol sem voltak olyan nagy tudosok, mint amilyenek regota tartjak
.ket. Nem tettek mast, mint felujitottak, azt is csak reszben, az el.z. .si
terkepeszeti tudast.
A vilag felmeresenek nyomai Kinaban
Az .si kinaiaknal annak nyomaira bukkanunk, hogy .k is fejlett
foldrajzi ismeretekkel rendelkeztek, amit a kozvetlen az ozonviz utan
vegzett vilagterkepezesb.l meritettek. Az egyik legregibb megmaradt kinai
irasm.vet, Shan Hai Kingnek, A hegyek es tengerek remekm.venek
nevezik, ez pedig foldrajzi ertekezes. Szerz.seget a .nagy Yuh-nak tulajdonitjak,
aki 2208-ban lett csaszar es az ertekezes irasanak a kelte Kr.e.
2250 korulire esik - korulbelul szaz evvel Almodadnak, Noe hetedik ivadekanak
halala utan, aki .a vegekig lemerte a foldeth. Nehany szazadon
at ugyan tudomanyos m.nek tartottak, de Kr.e. a harmadik szazadban,
amikor szamos kinai feljegyzest ertekeltek ujra es s.ritettek ossze, rajottek,
hogy ez a foldrajzi ismeret nem vonatkozik egyetlen akkor ismert
orszagra sem. Igy azutan regenek nyilvanitottak Shan Hai Kinget es a
kinai irodalom jelentektelen m.vei koze soroltak be.
Az elmult nehany ev folyaman azonban ujra megvizsgaltak a Shan
Hai King egyes reszeit es tartalmuk miatt sarkalatosan megvaltozott a
m.r.l alkotott el.z. velemenyuk. A negyedik, a keleti hegyekr.l szolo
remekm.ben negy resz azokat a hegyeket irja le, melyek a .keleti tengeren
tul terulnek elh - vagyis a Csendes-ocean tulso partjan. Minden resz
egy-egy hegyseg foldrajzi jellegzetessegeinek a leirasaval kezd.dik - magassaga,
alakja, asvanykincsei, folyoi es novenyzete -, majd kozli a kovetkez.
hegyseg iranyat es tavolsagat stb., ez a resz zaroszava. A kutatok,
amikor kovettek ezeket az utbaigazitasokat rajottek, hogy e konyvek
reszletesen leirjak Eszak-Amerika nyugati es kozeps. teruleteinek hegyes
vizrajzat.
Az els. resz a Sweetwater folyotol indul ki es delkeletre Wyomingba
vezeti az utazot, a Medicine Bow csucshoz, majd tovabb Longs csucsra,
Grays csucsra, Princeton-hegyre es a koloradoi Blanca csucshoz; onnan
az eszaki Truchas csucshoz, Manzano csucshoz es a Sierra Blancahoz Uj81
Mexikoban; majd a Guadalupe csucshoz, Baldy csucshoz es vegul
Chinati csucshoz, a Grande folyamhoz Texasban.
A masodik resz meg szelesebb teruleten vezet at. A Winnipeg to kozeleben
emelked. Hart hegysegbeli Manitobatol indul el es halad a
Moose-hegyhez Saskatchewanba. Innet a Sioux hagohoz vezet el, a
wyomingi Wolf-hegyhez es a Medicine Bow csucshoz. Aztan a Longs
csucshoz, Harvard-hegyhez es Summit csucshoz Koloradoba; majd
Chicoma csucshoz Uj-Mexikoba; majd onnet at Mexikoba, ahol leirja a
Madero, Pamachic, Culiacan es Riangulo hegysegeket a Mazatlan kozeleben
er ki a Csendes-ocean partvidekenek hegyein vezet at: az alaszkai
Fairweather es Brukett-hegysegen, a brit-columbiai Prince Rupert es a
Waddington-hegyen, a washingtoni Olympusz hegyen, az oregoni
Hood-hegyen es a kaliforniai Shasta, Los Gatos es Santa Barbara hegyeken.
A negyedik es utolso resz nehany aranylag kis teruleten fekv. csucsot
ir le: Rainer-hegyet Washingtonban; Hood, Bachelor es Gearhart hegyeket,
a Mahogany csucsot es a Crane hegyet Oregonban; majd vegul
Trident es Capitol csucsokat Nevadaban.
A keleti hegyek remekm.ve nemcsak foldrajzi leiras, de beszamol a
foldmer.k megfigyeleser.l es kalandjairol is, arrol, hogy Nevadaban fekete
opalt es aranyrogoket szedtek, es hogy a San Francisco-obol sziklain
a fokak jatekaban gyonyorkodtek. Megnevettette .ket az a furcsa allat,
mely azzal igyekszik menekulni ellensegeit.l, hogy halottnak tetteti magat:
az oposszum.
A Shan Hai King mas reszeiben is akadnak eszak amerikai teruletek
leirasai, kozelebbr.l a kilencedik es a tizennegyedik konyvben. A 14.
konyv egyik figyelemremelto leirasa a .fenyes vagy nagy szurdokh, .a
feneketlen szakadekban hompolyg. folyokh-rol szol, arrol a helyr.l,
.ahol a nap szuletik.h Aki valaha latott napkeltet a Grand Canyonban az
tudni fogja, mir.l beszeltek ezek az utazok. A Shan Hai King mas reszei,
melyeket most elemeznek, allitolag meg keletebbre fekv. teruletek leirasait
tartalmazzak: a Nagy Tavak kornyeket es a Mississippi volgyet.
A Shan Hai King foldrajzi reszleteib.l es a szemelyes megfigyelesek
pontossagabol minden ketseget kizaroan bebizonyosodik, hogy a kinaiak
kozel 4500 evvel ezel.tt messzemen. felfedez.utakat tettek az eszakamerikai
foldreszen.
Vilagterkepezes . vilagnyelv
82
Amikor vegignyomoztak a Shan Hai King-ben leirt felfedez.utakat
eszrevettek, hogy azokon az utvonalakon, amerre az .si kutatok jartak,
nehany helyen sziklaba vesett jelek vannak. A legszembeszok.bbek a
Writing-szikla Eszak- Dakotaban Grenora kozeleben, a masik Writingon-
Stone Alberta tartomanyaban, Kanadaban. (Mindket nev sziklaba
irast jelent.) Tovabbi sziklairast talaltak Brit-Kolumbiaban es a k.kepek
kozott legel.szor Phil Thornburg, a sziklairas szakert.je vette eszre a
sisutl, a kinai sarkany kepet. Thornburg megjegyezte: .Valoban ugy fest
a dolog, mintha keleti hattere lenne. Mivel homokk.be vestek csaknem
lehetetlen felbecsulni a korukat. Olyanokat is talaltam, melyeket 30 cmes
term.talaj fedett. De nem olyan helyen, ahol az es.viz odahordhatta
volna. Ez a talaj ott kepz.dott, ami azt jelzi, hogy az irasok kora 5 es 7
ezer ev kozott lehet - ami igazan .si ebben az orszagban (vagy az effele
k.zetben).h Thornburg olyan k.irast talalt Vancouver szigeten, melyen
mar lyukat furt a csopog. viz, ami az iras nagy korat bizonyitja.
William Coxton es Maria Mae m.kedvel. regeszek azzal toltottek az
elmult tiz evet, hogy a kanadai es a vilag mas reszein talalhato sziklairast
tanulmanyoztak. Arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy az emberiseg tortenelmenek
egyik regi szakaszan embercsoportok - akiket .k sziklairoknak
neveztek el - hagytak ott nyomukat az osszes vilagreszeken.
Coxtonek gondos osszehasonlitassal a mertani abrak es jelkepek 241 kulonfele
csoportjat fedeztek fel. E sorozatok foldrajzi megoszlasa a kovetkez.:
201 a Kozel-Keleten, 171 a Tavol-Keleten, 131 az amerikai foldreszeken.
A Nilus volgyeben osszevetessel hataroztak meg e sziklairasok
korat: 1500 evvel Egyiptom alapitasa el.tt vestek .ket.
Magukbol a sziklairasokbol a ket kutato Coxton meg tudta allapitani,
hogy a sziklairoknak atlagos es atlagon feluli volt a magassaguk. Az
.si egyiptomi munkasokehoz hasonlo terdig er. szoknyat hordtak. Er.seknek
es szivosaknak kellett lenniuk ahhoz, hogy be tudjanak hatolni
sivar teruletekre, ahol jo nehany irasra talaltak. Coxtonek szilard meggy.z.dese,
hogy a sziklairol nem vadasz es nomad, hanem m.velt emberek
voltak, mert modszeresen dolgoztak. Jelkepeik ismetl.dese es elhelyezese
mogott szandek es jelent.seg rejt.zik. Coxtonek mondjak: .Bejartak
a tengereket, legalabb is a partvidekeket es a folyok volgyen meszsze
behatoltak a szarazfoldekrec A folyok, tavak es tengerek partjan
iranyito jeleket hagytak azoknak, akik kovettek .ketch A sziklairol tehat
felfedez.k es terkepeszek voltak, valoszin.leg ugyanazok a kutatok es
terkepeszek, akik az ozonviz utan terkepeztek fel a vilagot.
Mas kutatok is alatamasztjak Coxtoneknak a jelkepekb.l levont kovetkezteteseit.
S. F. Hoos angol regesz, miutan Erdelyben tanulmanyozta
83
a tatarlakai tortenelem el.tti telepuleseken talalt tablakat, rokonsagot fedezett
fel a tablak jelei es a Kretan, Irakban, Egyiptomban es a Balkanon
talalt jelek kozt. Ebb.l arra kovetkeztetett, hogy 6000 evvel azel.tt oriasi
teruleteken ugyanazt a jelrendszert hasznaltak. A Kolozsvari Muzeum
egyik szakert.je: N. Vlassa a maga felfedezeseivel is tamogatja e kovetkezteteseket.
Ugyanebb.l az id.b.l szarmazo, csaknem azonos jelzeseket
talal Vincan es Tordan, Trojanal es az egyik Egei-tengeri szigeten,
Meloson. A maga es szaktarsai kutatasa alapjan Hoodnak az a velemenye,
hogy a jelek egyseges rendszere a Kozel.Keletr.l szarmazik es onnet
terjedt szet nagy teruletre igen rovid id.n belul. Oswald 0. Tobisch a
Kult . Symbol - Schrift c. m.veben tovabbi lepessel vitte el.bbre e kutatast
es akar Coxtonek, szembeszok. parhuzamot lat az afrikai, europai,
azsiai es amerikai jelkepek kozt.
A sziklakon es tablakon hatrahagyott jelkepek feltetelezik azt, hogy
azok az emberek szobeli erintkezest tartottak fenn egymassal.
Cohane Hohn ir szofejt. vegzett komoly kutatast a mult nyelvhasznalata
teren. Pontosabban: az elmult nehany evtizeden Cohane arra
osszpontositotta igyekezetet, hogy reszletesen tanulmanyozza a Fold
csaknem osszes nyelveben a szavak eredetet. Rajott, hogy sokkal tobb
szo foglal magaban hasonlo szotoveket es szot.-osszeteteleket, mint a
vak veletlen megengedne. Ezek a mindenfele felbukkano szotovek,
amint azt kutatasanak mar az elejen felfedezte, a Kozel-Keletr.l szarmaznak
es vagy a semita szovegekben foglalnak el fontos helyet, vagy
ott talalhatok az Oszovetsegben, kulonosen a Teremtes konyveben (Mozes
I. konyve). Cohane a kovetkez.ket irja ezekr.l a messzire szetagazo
szotovekr.l: .Nem szandekozom ezzel azt allitani, hogy lehetetlensegnek
tartom a semitanal meg esszer.bb, meg korabbi eredetet, de ha igy
van, nem talaltam ra. A bizonyitek alapjan ugy latszik a Fold mai lakosainak
magas szazaleka sokkal kozelebbi rokona egymasnak, mint altalaban
feltetelezik es legalabb egy olyan .si verkotelek f.zi ossze .ket,
amely semita eredet..h /2/
Cohane kes.bbi kutatasai folyaman meg tudta allapitani a tenyt,
hogy a tavoli multban a kivandorlas ket f.hullama indult ki a Kozel-
Keletr.l. Mindket hullam el.z.leg kialakult szotoveket vitt magaval. A
masodik hullam a vilag kis reszere korlatozodott: a Foldkozi-tenger medencejere,
Europara, Afrikara, Azsia egyes reszeire, a nyugat-indiai szigetekre
es Braziliaba. Az els. hullam azonban, bar nyomai ma mar kevesbe
latszanak, mint a masodike, felolelte az egesz Foldet, megpedig ez
Cohane velemenye szerint igen rovid id. alatt tortent. Ezt mondja: .Ha
olyan lapot helyezunk a vilagterkepre, melyre rairtuk a nevek els. cso84
portjat es erre masik lapot, melyen csak a nevek masik csoportja all, akkor
a legesszer.bb kovetkeztetes az lesz, hogy a tortenelem el.tti id.kben,
egy helyett ket szetszorodas tortent a Foldkozi-tenger videker.l kiindulva.
Az els. igazan vilagmeret. volt, a masodik azonban lenduletet
veszitette Amerika keleti partjan, az egyik, Japanban, a Fulop szigeteken,
Ausztraliaban es Uj-Zelandban, a masik iranyban. Ismet lehetseges, hogy
esszer.bb kovetkeztetest vonhatunk le az adatokbol, de ha igy van, nem
jottem ra. Es ismetc Mindket csoportban a kulcsszavaknak felt.n. eredeti
pontja van a semita hagyomanyokban es kozismert semita helysegnevekben.h/
3/
E tenymegallapitasok tobb mindent tudtunkra adnak. A jeleknek es
szavaknak az eredete kozos pontbol, valahonnan a Kozel-Keletr.l valo
szetaradasa teljesen alatamasztja a Teremtes konyvenek tortenelmi feljegyzeseit
es azt az allitasat, hogy a nemzetek egyetlen pontrol terjedtek
el. A nyelveknek az egesz vilagra valo szetagazasaban szerepet jatszott a
vilag .sid.kben tortent felterkepezese is, amint azt a reneszansz korban
megtalalt terkepek is bizonyitjak. Cohane nagyon sok helysegnevgyokeret
talalt. Azok szamara, akik ebben a Biblia tortenelmenek bizonyitasat
keresik, azokat erdekelni fogja Mozes I. konyve 11:1-ben az Ozonvizet
kovet. allapot leirasa: .Mind az egesz foldnek pedig egy nyelve es egyfele
beszede vala.h Cohane masodik nyelvszetszorodasa minden valoszin.seg
szerint azonos lesz a Babel tornyat kovet. nyelvzavarodassal,
amit Mozes I. konyve 11:7 emlit.
A vilagterkepezes oka - A fold magneses vonalai
Ketsegbevonhatatlan, hogy nem sokkal az ozonviz utan es a nyelvzavarodas
el.tt meg utan, az ozonviz utani masodik es hetedik nemzedek
kozott (Kr.e. 3000-2500) Noe leszarmazottai expediciokat tettek es
felterkepeztek az egesz vilagot, terkepekben, jelekben es helysegnevekben
hagyva nyomokat maguk utan. Ezt ketsegtelenul az ozonviz el.tti
korbol meg.rzott tudas segitsegevel vegeztek, megis felmerul a kerdes,
mi lehetett a celja? Miert vallaltak magukra ily roppant feladatot? Mi
celbol vallalkoztak effele kalandra, amikor a vilagpusztulas meg frissen
elt az emlekezetukben?
Nehany magatol ertet.d. magyarazat kinalkozik erre. Amikor Noe
es csaladja kiszallt a menekulesuket szolgalo barkabol, teljesen ismeretlen
vilagba leptek ki. Az osszes ismer.s foldrajzi vonasok elt.ntek es a
melyebb teruleteken meg ott allo vizb.l a rothadas orrfacsaro b.ze szallt
85
fel. A Foldr.l, melyet valamikor jol ismertek, az arviz teljesen elsoporte
az el.z. tarsadalmak nyomait. Mintha csak mas bolygon kotottek volna
ki.
Amikor az Ararat lankain uj nemzedekek szulettek es n.ttek fel, a
veluk szuletett kivancsisag sarkallta .ket, hogy tavolabb fekv. teruletekre
mereszkedjenek, felkutassak a termekeny volgyeket, sikokat es erd.segeket.
A feljegyzesekb.l kivilaglik, hogy ezek az els. nemzedekek nagyon
is tudataban voltak annak, hogy .k lesznek a jov. nemzedekek
.sei, mert ez sok esetben kiderul a nevukb.l, sokszor megnevezi a foglalkozasukat
vagy a teruleteket, melyeket elfoglaltak. Csokonyos kovetkezetesseggel
koltoztek szet es kezdtek meg a tortenelem els. honfoglalasait:
kijeloltek teruleti igenyeiket. Mikor olyan videkeket talaltak, melyek
megfelel.ek voltak ahhoz, hogy nemzetek otthonai legyenek, oda
telepedtek es jogot formaltak az ujonnan szerzett terultetekre. Fenntartottak
azokat gyermekeik es a gyermekeik gyermekei szamara. Az ozonviz
kavargo vizei elmostak es mashova raktak le a Fold ertekes nyerskeszleteit.
Termeszetes hajlamaik arra sarkalltak az ozonviz utani nemzedekeket,
hogy felkutassak e kincsesbanyakat. Hapgood tanar tovabbi
okot is szolgaltat. Velemenye szerint olyan oriasi foldresz, mint peldaul
az Antarktika felterkepezesehez - mert nagy szervezetet, szamos expediciot
es az adatgy.jtes jo nehany fokozatat koveteli meg - nagyon er.s inditook
kellett. Szerinte az anyagi nyereseg is okul szolgalt, az expediciok
azonban tobbet tettek annal, hogy csupan felfedeztek es m.veles ala vettek
az uj teruleteket. Megpedig azt, hogy felosztottak a Foldet es hatarokat
jeloltek ki mindegyik oriasteleknek azzal, amit ma Ley-vonalnak hivunk.
A huszas evek elejeig, addig a bizonyos meleg nyari delutanig nem
volt mas bizonyiteka annak, hogy ez valaha megtortent, mint a Teremtes
konyvenek feljegyzesei. Ezen a delutanon Alfred Watkins keresked.,
akinek a tortenelem el.tti kor kutatasa volt a kedvenc id.toltese, a
Bredwardine dombok kozt lovagolt, az angliai Hereford kozeleben. Mikor
felert az egyik buckara, pihen.t tartott es megpihentette szemet a bekes
angol tajon. Hirtelen felfigyelt valamire, amit eddig meg sohasem
vett eszre. Nehany templomtorony egy vonalba epult, tudta, hogy ezek a
templomok tortenelem el.tti szenthelyeken epultek es az a gondolat otlott
eszebe, hogy valamikor talan a vonalak lathatatlan halozata kapcsolta
ossze e helyeket. Amig meg mindig ezen toprengett eszrevette, hogy
nem csak az .si templomok, hanem sirhantok, regi allo kovek, keresztek,
utkeresztez.desek, szent fak, sancok, es szent kutak ugyanazon az egyenesen
helyezkednek el!
86
Hazasietett es a kornyek terkepebe gondosan berajzolta az .si epitkezesek
helyeit, emlekm.veket, melyeket tanulmanyaibol ismert. Tudta,
hogy mar ot-hat egy vonalba helyezett epulet nem lehet a vak veletlen
m.ve. Ezert megdobbenve latta, hogy kilenc, s.t meg tobb pont fekszik
nyilegyenes vonalban! Tovabb vitte kutatasat a tobbi helyi terkepre, ahol
mar el.z.leg jelolt be helyeket es rajott, hogy ezzel jokora tavolsagokra
tudja nyujtani a vonalakat, melyek vegul is rendszerint hegycsucson
vagy magas sziklan ernek veget. Egyik baratja segitsegevel hozzafogott
egesz Anglia es Skocia reszletes atfesulesehez es mindenhol tovabbi
nyomait talaltak e tortenelem el.tti nyilegyenes vonalhalozatnak, mely
valamikor teljesen besz.tte az egesz szigetet.
Watkins, eredmenyeib.l kiindulva Major H. Taylorral es hivatasos
foldmer.vel latott neki, hogy meg alaposabb tanulmanyozas ala vegye
ez erthetetlen egyenes vonalakat. Taylor tovabbi, az ideig ismeretlen
vagy legalabb a mai terkepekr.l kihagyott tajekozodasi pontokat talalt.
Majd vegul konyvben adta ki felfedezeseit: Az .si epitkezesek mertani
elrendezese cimen. De ha azt kepzelte, hogy els.nek adott ki ilyen targyu
konyvet, akkor tevedett. Mert az amszterdami nemzetkozi ertekezleten
dr. Heinisch nemet terkepesz mar az els. evben felolvasta ugyanezeket a
targyakat erint. felfedezeser.l szolo ertekezeset: A tortenelem el.tti vallas
foldrajzanak elvei cimen. Kifejtette feszulten figyel. hallgatoi el.tt,
hogy a regmultban varazsvonalak (Ley-vonalak) elve letezett es ezek
alapjan jeloltek ki a szenthelyeket. Olyan vonalakon epitettek ezeket, melyek
osszefuggtek a Nap, a Hold es a bolygok allasaval. Azonkivul azt
allitotta, hogy olyan bizonyitekokra talalt, hogy ezeknek a vonalaknak a
kijelolesenel, akarcsak a korai egyiptomi foldrajzi felmereseknel, a Fold
mereteinek egyszer. hanyadait vettek alapul. Erre nemcsak Britanniaban,
hanem Europa es a Kozel-Kelet szelteben-hosszaban is talalt peldakat.
E vonalak pontossaga es hallatlan kiterjedese nagyon mely benyomast
tett ra. Azt a kovetkeztetest vonta le bel.luk, hogy ezek a regi id.kben
volt olyan szeles kor. m.velt tarsadalom letezeset bizonyitjak, melyek
fejlett m.szaki tudassal es a varazslas fejlett modszereivel rendelkeztek.
Britannian kivul is talaltak ilyen vonalakat, a Fold csaknem minden
sarkaban. Azonkivul furcsa modon mindenfele a varazser. aramlasanak
szamos tortenete all kapcsolatban veluk. Irorszagban jo nehany tunderosvenyekr.l
szolo rege el, mely osvenyeken az ev bizonyos szakain tunderek
es mas szellemi lenyek utaznak. Ezek a regi varazs utak ma mar
forgalmas utakka es jol kitaposott osvenyekke valtak. Dr. Evans-Wentz
A kelta orszagok tunderregei (The Fairy-Faith in Celtic Countries) cim.
87
konyveben megemliti, hogy ez osvenyeken titokzatos aramlatok folynak,
az aramlatok minem.sege azonban feledesbe merult. Xavier Guichard
folytatott hasonlo kutatast es az . felfedezesei is hatalmasan tamogatjak
a brit es nemet kutatok kovetkezteteseit. Szul.foldjenek, Franciaorszagnak
nehany .si varosarol irja: .Ezeket a varosokat .si id.kben alapitottak,
elmozdithatatlan csillagaszati vonalak menten, melyeket el.szor az
egen jeloltek ki, majd szabalyos kozonkent atvetitettek a foldre, a fold
360-ad reszen.h
Ott talaljuk e vonalak letezesenek bizonyitekait az .sregi irodalomban
is. Peldaul az etruszkok meghoditasakor a romaiak felfigyeltek ra,
hogy Toszkanaban egyenes vonalakban felallitott kovek halozzak be az
egesz orszagot. Kes.bb Gorogorszag meghoditasakor is eszrevettek,
hogy veges-vegig a dombos hellen tajakon nyilegyenes sorokban k.oszlopok
alltak az utak mellett. Ez nem lepte meg kulonosebben a romaiakat,
mivel mar el.z.leg ott talaltak az egyenes vonalakat csaknem minden
leigazott orszagban: Europa szelteben-hosszaban, Eszak-Afrikaban,
Kreta szigeten es keleten egeszen az .si Babilon es Ninive tersegeig. Ma
mar tudjuk, hogy a romaiak reszben azert is tettek szert az egyenes utvonalak
epit.inek hirnevere, mert egyszer.en felhasznaltak ezeket a joval
a hoditasuk el.tt felallitott egyenes vonalakat, melyeket azutan katonai
es kereskedelmi utakka alakitottak at. Az eszak-afrikai beduinok a
sivatag puszta videkein valo utazasaikban mind a mai napig hasznaljak
e felallitott kovekkel es k.rakasokkal jelolt vonalakat. Ha megkerded t.luk,
hogy mikor allitottak fel e koveket, a nomadok a fejuket razzak,
mert bar nelkulozhetetlenek nekik, mit sem tudnak az eredetukr.l.
Bar a legtobb orszagban feledesbe merultek e vonalak, a vilag mas
reszein e tortenelem el.tti vonal-rendszer meg mindig hasznalatban van.
Ezek egyiket az Ausztralia belsejeben el. .slakok hasznaljak, akik az elmult
korra hivatkoznak, az alomid.kre, amikor a teremt. istenek jartak
az orszagot es ujjaformaltak a Foldet, hogy a turingakhoz, a fontos osvenyekhez
igazodjek. Azt mondjak, hogy az ev bizonyos szakaszaiban, a
bennuk aramlo er.k eletre keltik a turingakat, azok pedig uj eletet lehelnek
a korulottuk fekv. teruletekbe. Az .slakok, hogy az ev bizonyos
szakaszaiban biztositsak maguknak az .si termekenyites bekovetkezeset,
meghatarozott helyeken gy.lnek ossze, szertartasos tancokat lejtenek,
melyeket a regmult szabott ki rajuk. Majd imadkoznak a vonalban rejl.
er.hoz. Es meg ma is oriasi tavolsagokrol kozvetitenek uzeneteket es figyelmezteteseket
rajtuk, ha idegenek kozelitenek hozzajuk - mindezt a
varazsvonalak segitsegevel. A foldgolyo masik oldalan az inkak meg a
16. szazadban is hasznaltak hasonlo szellemvonalakat, melynek a cursoi
88
naptemplom volt a kozeppontja. De egyik nemzet sem becsulte olyan
sokra a vonalak letezeset, mint a kinaiak. .k meg a 19. sz. masodik feleben
is gyakoroltak e tudast, melyet feng-shui-nak, szel es viznek neveztek,
ami lathatatlant es megfoghatatlant jelent, a feng-shui m.vel.inek az
volt a kotelessege, hogy meghatarozzak a lung-mei vagyis a sarkanyaramlatok
folyasat es megfejtsek azokra a kornyekekre gyakorolt hatasukat,
ahol ataramlottak. A kinai tajon ugy helyeztek el minden egyes
epuletet, kovet, ultetett fat, hogy megfeleljenek e vonalakon vegigomlott
titokzatos sarkany-aramlatoknak. A kinaiak hite szerint ezeknek az er.knek
a f.utvonalait a Nap, a Hold es az ot f.bb bolygonak az eget atszel.
palyai hataroztak meg. A sarkanyvonalaknak nagy beleszolasa volt a kinaiak
eletebe. Kina feudalis napjaiban a csaszar azzal hangsulyozta orszaganak
e titokzatos er.t.l valo fuggeset, hogy minden evben tobbszor
felmaszott a Peking kozeleben fekv. mesterseges dombra, a Kolra, hogy
lemerje az eg es a fold er.it es egyesitse azokat az orszag javara. Nehany
kutato azt allitja, hogy igy kisereltek meg osszehazasitani a varazslast a
valosaggal.
Azok az .si hagyomanyok, hogy a bolygok mozgasa kihat a Fold
aramlataira es az aramlatok kihatnak a termekenysege, nem ures kepzelgesek,
sem vallasos babonak. Nagyon is valosagos tudomanyos elveken
alapulnak. Mi meg csak most kezdjuk erteni, hogy a Fold egesz felulete a
Fold magneses erejeben furdik es hogy a magneses ter bizonyos felulr.l
es alulrol jov. hatasok alatt all. A magneses aramlat er.ssege es iranya a
Nap, a Hold es a kozelebb kering. bolygok allasa szerint valtozik, hasonloan
ahhoz, ahogyan az ar es az apaly valtozik. Ugyanakkor a magneses
aramlat jellegzetessegeire kihat a terep is, amely felett folynak. Lapos videkeken
egyenletes es rendszeres a magnesesseg, mig a sziklas vagy
egyenetlen teruleteken rendszertelenul viselkedik. A magnesesseg aramlasa
kulonosen orvenyl. a foldtoresek felett es ezeken talaltak meg a tortenelem
el.tti Ley-vonalakat is.
Mig a kutatok egyik csoportja a Fold feluleti aramlatainak a valtozasait
tanulmanyozza, masok azt igyekeznek felfedezni, hogy milyen hatassal
vannak bizonyos elettelen es el. alkotoelemekre. Tiz eves kimerit.
kutatas, tobb mint 200.000 kiserlet utan Giorgio Piccardi megallapitotta,
hogy a viz nagyon erzekeny a magneses terekre. Es hogyha megvaltoztatjuk
a tereket, megvaltozik a viz vegyi osszetetele is. Azt is megallapitotta,
hogy mivel a Fold magneses tere a Nap es a Hold valtozasaitol
fugg, a vizen alapulo vegyi valtozasok is ennek megfelel.en modosulnak.
W. H. Fischer a koloradoi Boulderben lev. Legkori Kutatas Nemzeti
Kozpontjanak a (National Center for Atmospheric Research) tagja is
89
meger.sitette a firenzei vegyesz kovetkezteteseit. Azt is hozzaf.zte,
hogy mivel a viz az elet folyadeka, a magneses aramlatok valtozasai kihatnak
a novekedesre. Az uthai A. Boe es dr. D. K. Salunke figyelemremelto
eredmenyeket ertek el. Amikor peldaul zold paradicsomot helyeztek
magneses terbe, 4-6-szor olyan gyorsan ertek meg, mint kozonsegesen.
A kutatok azt is eszrevettek, hogy a jo nehany fajta mag sokkal
gyorsabban fejl.dik, ha magneses aramlatnak teszik ki .ket. A kes.bbi
kutatasok nemcsak azt fedeztek fel, hogy az aramlatok az el. novenyekre
hatnak serkent.leg, hanem azt is, hogy kihatnak a term.talajra is. Az
egitestek mozgasa ugy latszik a magneses er.sseg bizonyos valtozasait
idezik el., ami noveli a novenyek termekenyseget, mert megvaltoztatjak
a talaj asvany tartalmanak vegyi osszetetelet.
Persze meg csak most kezdenek derengeni el.ttunk az egi es a foldi
magneses hatasok mogott meghuzodo elvek, ugy latszik azonban, hogy
a regmult szazadokban nemcsak hogy ismertek ezeket az elveket, hanem
javukra is forditottak, ki is hasznaltak azokat. Az .skori embereknek ehhez
el.szor is tudomanyos felkeszultseggel kellett rendelkezniuk, hogy
ismerjek az aramlatokat, tehat m.szereket szerkesztettek az aramlatok
erzekelesere. Masodszor, birtokukban kellett lennie a kutatas es kiserletezes
talan szazadokon at folyo, szivos igyekezettel felhalmozott eredmenyeinek,
melyek alapjan iranyitani tudtak az aramlatokat, el.relatott
eredmenyekkel. Csak abbol tudunk talalgatni, ami a korabbi m.vel.desb.l
fennmaradt, mivel mi meg nem ertuk el a tudas ily magas szinvonalat.
A jelek szerint az aramlatok a foldben kepz.dnek, bizonyos er.forrasoknal.
Ezek a helyek kes.bb a vallasos szertartasok helyei lettek.
Innet iranyitottak .ket kijelolt kozpontokba - tornyokba vagy mesterseges
halmokba, ahol osszegy.jtottek, majd vegul szetarasztottak azokat a
kornyez. videkre. A csillagaszati megfigyelesek hallatlan fontosak voltak,
mivel csak az egitestek mozgasanak szuntelen szemmel tartasaval
tudtak merni es megjosolni az aramlatok er.sodeset es csokkeneset.
A jelek szerint a magneses aramlatok iranyitasa a Ley-vonalakon
felallitott kovek segitsegevel tortent. Az irott tortenelem osszes id.szakaban
a helyi hagyomanyok kulonleges er.ket tulajdonitottak jo nehany
allok.nek, A Finistere francia varos kozeleben allo k.csoport peldaul allitolag
gyogyitja a reumat; mas szomszedos kovek pedig a lazat es a
benulast. A mai kutatok is eszrevettek, hogy nemely k.b.l titokzatos
er.k aramlanak, mert a fenykepfelveteleiken olykor fenykod veszi korul
a kovek also felet. Guy Underwood, A mult rendje cim. m. szerz.je szerint
az allokovek ugyanazt a celt szolgaltak, mint a kinai t.szurasos
gyogymod t.i. Amint allitolag a t.k mas iranyba terelik a testben az elet
90
er.inek aramlasat, hogy helyreallitsak az egeszseget, pontosan ilyen elgondolas
szerint helyeztek el az allokoveket, hogy a Fold magnesesseget
termeszetes osvenyeikr.l a mesterseges osvenyekre tereljek at.
Underwood kulonleges forraskutato m.szereket hasznalva bebizonyitotta,
hogy a szul.foldjen, Britanniaban a magneses aramlatok valoban
parhuzamos vonalakon haladnak az allo kovek egyeneseivel, megpedig
akkora pontossaggal, mely inkabb vall emberi epitesre, mint a termeszetre.
Az .sregi regek azt bizonygatjak, hogy a Ley-vonal rendszer f.celja
a talaj termel.keszsegenek novelese es a novenyek fejl.desenek serkentese
volt. A jelek szerint azonban mas celokra is felhasznaltak .ket. A
mai druidak azt allitjak, hogy az .satyaik epitette Ley-vonalak er.it repulesre
is fel tudtak hasznalni. Amikor valamely vonal eletre kelt, mivel
a napkeltekor a Nap egyenesen vegigsutott rajta, akkor ugy iranyitottak
az aramlatokat, hogy annyira feltoltsenek veluk valamely testet, hogy az
szabadon lebegjen a leveg.ben. Es akkor vegig tudtak azt iranyitani a
meghatarozott magneses er.sseg. vonalon. A druida hagyomanyok arrol
beszelnek, hogy Mug Ruith, Blaudud Abaris varazslo es masok,
akiknek olyan repul.gepeik voltak, melyeket a vonalakon aramlo er.k
olyannyira eletre keltettek, hogy meg Gorogorszagig is el tudtak repulni
bennuk. A repules tortenetei rendszerint szerencsetlenseggel vegz.dnek
. hold- vagy napfogyatkozas kovetkezik be, ami hirtelen elvagja az er.
forrasat a vonalak hosszaban es a h.s is, gepe is lezuhannak a foldre, a
pusztulasba. E tortenetek mogott tudomanyos teny huzodik meg, mert a
nap- vagy a holdfogyatkozas valoban hirtelen csokkenest idez el. a Fold
feluleten a magneses er. aramlasaban. Tudjuk, hogy szerte a vilagon az
.si m.velt tarsadalmaknak rogeszmejuk volt a nap- es holdfogyatkozasok
el.re meghatarozasa. Talan nem a babonas felelem volt ennek az oka,
mint feltetelezik, hanem azok a valtozasok, melyeket a holdfogyatkozasok
a foldfelulet magneses aramlasaban okoztak.
Figyelembe veve azt, amit a Ley-vonalakrol tudunk, levonhatunk
nehany kovetkeztetest. A vilagon mindenfele megtalalhatok e vonalrendszerek
nyomai - Europaban, Afrikaban, Azsiaban, Ausztraliaban es
Amerikaban. A veluk kapcsolatos legendak es hagyomanyok tanusitjak,
hogy ugyanazon az elven, a magnesesseg kihasznalasan alapultak es
91
ugyanarra a celra hasznaltak .ket. Az elgondolas semmi esetre se szarmazott
valamely elszigetelt nepcsoporttol, sokkal valoszin.bb, hogy e
rendszer egyazon id.ben keletkezett az egesz vilagon, olyan szervezet
terve szerint, mely felmerte a Foldet es felterkepezte a foldrajzi vonasokat
es ezek azutan elarultak a magneses tevekenyseg f.bb kozpontjait.
Maganak a vonalak m.kodtetesenek a jellege megkovetelte, hogy a
rendszer hathatossa tetelehez ossze kellett fogni az osszes letez. foldfeluleti
aramlatot. Az Ley-vonalrendszernek tehat valoban vilagrendszernek
kellett lennie. John Michell irja a vonalakrol az Atlantiszon
at (View Over Atlantis) c. m.veben: .Hatalmas tudomanyos m.szer
boritja a Fold egesz feluletet. A regmult korban - talan negyezer evvel
ezel.tt - embercsoportok jartak be a vilag csaknem valamennyi tajat,
megpedig hatarozott celkit.zessel. Valamely hatalmas er. segitsegevel
oriasi koveket vagtak es allitottak fel es roppant csillagvizsgalokat szerkesztettek
bel.luk. Allo oszlopok koveit, piramisokat, alagutakat, a lathatartol
a lathatarig. Nagy, faragatlan kovekkel, mesterseges dombokkal
es sancokkal jelzett vonalakat.h/4/
Az ilyen vilagraszolo vallalkozas a Fold valamennyi lakojanak tevekenyseget
iranyito, egyetlen kozponti hatosag letezeset koveteli meg. Es
ahogyan az Ley-vonalak helyi szakaszainak megvolt a kijelolt gyujtopontjuk,
s.t nehany csomopontjuk ahova osszegy.jtottek az er.vonalakat,
ugy az is valoszin., hogy a kozponti hatalomnak vilagkozpontja is
volt, ahova az egesz vilagrol osszevontak a vonalak erejet. A jelek szerint
ez a rendszer bizonyos id.szakon at m.kodott, de akkor valami tortent -
nagy horderej. esemeny, mely torest jelentett a vilag allapotan es veget
vetett az er.vonalak rendszerenek. Azel.tt a vonalrendszer feltetlenul
szuksegesse tette a vilagegyseget. A tortenelem bizonyos id.pontjan valami
megdontotte ezt az egyseget. A kozponti iranyito hatosag hatalmat
vesztette es a vilagkozpont beszuntette m.kodeset. Ez utan az esemeny
utan uj allapotok jottek letre, es a vilag nepei csoportokra szakadtak, lehetetlenne
teve az Ley-vonalak kozos es egybehangolt m.kodeset.
Michell igy irja le: .Csak annyit tetelezhetunk fel, hogy valamely .
akar termeszetes, akar ember csinalta - elsopr. szerencsetlenseg elpusztitotta
a rendszert, melynek fenntartasa attol fuggott, hogy igaba kepeseke
hajtani valamely termeszetes er.t, megpedig az egesz Fold feluleten. E
rendszer helyreallitasara tett osszes kiserletet - barmi volt is az, ami a
nagy vilagegesben osszeomlott - azontul mindig megzavarta a partoskodas
es az elzulles. A szerencsetlenseget tulel.k elszigetelt csoportjai egyre
melyebben bukva a tudatlansagba, egyre inkabb kiszolgaltatva az ellentetes
almodozoknak, elfeledtek el.bbi egyseguket. Es mikozben igye92
keztek ujraeleszteni a regi egyetemes rendszer helyi valtozatait, megrontottak
a hagyomanyokat es elveszitettek a regi jelent.seget is.h/5/
Vegul reszben osszezavartak vagy elfeledtek meg az elferditett valtozatokat
is. Nem hasznaltak tobbe meg a helyi rendszereket sem. Ma
mar csak a regi vilagrendszer arnyekai es maradvanyai talalhatok meg.
Hala a regeszek felfedezeseinek, nagyon nagy resz abbol, amit a Teremtes
konyveben a nemzetek keletkezesenek leirasabol regenek tartottak
csupan, igaznak bizonyult. A regi vilagegyseg, mely a kezdet kezdeten
reszekre szakadt, ma mar a valosag kontoset veszi magara. A meg
regebbi tortenelmi beszamolokra alapitott, a Teremtes konyveben olvashato
Babel tornyarol szolo beszamolo elmondja, hogy az uj nemzedekek
ketsegbeejt. er.feszitest tettek az egyutt maradasra .el ne szeledjunk az
egesz foldnek szinenh. Ezert kezdtek vilagkozpont es egig er. torony
epitesebe.
Ugy latszik, hogy amikor a lakott teruleteken az ozonviz utani nepesseg
eleg nagy volt ahhoz, hogy tevekeny m.veltseg alapjaul szolgalhassanak,
a vilag lakossaga aggodni kezdett, hogy fennallo egyseguk
id.vel felbomlik. Aggodalmuk alaposnak bizonyult, mivel olyan egyseges
vilagtarsadalmat igyekeztek ujra letrehozni, mint amilyen az ozonviz
el.tt volt. Babelt valasztottak a vilag f.varosanak, az ozonviz utani emberek
kozponti hatalom alatt valo megszervezese jelkepenek, mint ahogyan
Kain Hanokh varos felepitesevel szervezte egyeduralom ala a leszarmazottait.
Babel egyesult nemzeteket jelentett, vagyis a vilagkormany
hatalmanak kozpontjat. Masreszt Babel tornya, az egekbe
nyulonak tervezett torony talan meg jelent.segteljesebb volt. Mint mar
korabban emlitettuk nagyon valoszin., hogy olyan vilagkozpont m.kodott,
ahol osszegy.jtottek a Fold feluletenek er.it. Tudjuk, hogy az ilyen
gy.jt.kozpontok mesterseges dombok vagy tornyok voltak. Babel tornya
talan a vilagot behalozo Ley-vonalak gy.jt.allomasa lehetett. A kozponti
kormanyzat a vilag er.kozpontjanak birtokaban, a szo szoros ertelmeben
uralta a vilagot, mivel aki hasznat akarta latni a vonalrendszernek,
annak Babel urait kellett szolgalnia.
Az osszes beszamolokbol tudjuk, hogy termeszetfolotti celokra is
hasznaltak a vonalakat, ezert nem csak anyagi, hanem lelki er.kr.l is szo
volt. Az ozonviz utani Ley-vonalrendszer valoszin.leg az ozonviz el.tt
hasznalt rendszer ujjaepitese volt. Az ozonviz el.ttiek olyan valasztekos
m.szaki tudast hoztak leltre, mely felolelte mind az anyagi, mind a szellemi
er.k hatalmuk alapjaul valo hasznositasat. Es az Ley-vonalrendszer
egyszer.en e termeszetfolotti m.szaki tudas kiterjesztese volt.
93
Negyedik fejezet
FEJLETT REPULES A TORTENELEM
EL.TTI ID.KBEN
Nem sokkal a babeli vilagkozpont lerombolasa utan nehany masodlagos
m.vel.desi kozpont keletkezett a vilag kulonboz. reszein. A kezdeti
szerencsetlenseg mely a z.rzavar korszakaba taszitotta a vilagot, talan
szaz evig is eltarthatott. Es ez id. alatt szamos Babel-el.tti nemzet
elszakadt egymastol. Masokat meg azok a gyokeruket vesztett torzsek
rohanhattak le, akik a zavaros id.kben rottak a Foldet.
Nehany nemzet m.szaki tudasa azonban tulelte a viszontagsagokat.
igy tovabbra is fenn tudtak tartani a valasztekossag es a tudomany magas
szinvonalat. A reneszansz terkepek bizonyitjak, hogy az egyik ilyen
magas m.veltseggel rendelkez. tarsadalombol az .si terkepkeszit.k
legalabb ot nemzedeke vegezte a Foldgolyon a foldmeres zavartalan sorozatat
a jegkorszak el.tt, alatt es vegen. Az addig fennallo korulmenyek,
melyek alatt m.kodtek, nagyon megvaltozhattak, mert mig a Babel
el.tti korban egyetlen kozponti vilagkormany igazgatasa alatt tevekenykedtek,
a Babel utani vilag nagyon is megvaltozott helyzetet teremtett.
A vilag most mar mas-mas birodalmakra szakadt, minden reszuk
igenyt tartva a tobbi feletti uralomra es a tobbiekt.l valo fuggetlensegre.
Megsz.nt az el.bbi vilagmeret. egyuttm.kodes es kulonboz. politikai
es nemzeti egysegek vetelkedni kezdtek a vilaguralomert. A Babel utani
z.rzavaros szazad els. feleben a vetelkedes nem boritotta fel a hatalom
egyensulyat, de a szazad vege fele termeszetes szerencsetlensegek - valoszin.leg
a jegkor beallasanak kovetkezteben - megingattak ezt a nyugtalan
egyensulyt. A bekovetkez. er.szak koraban e csoportok kolcsonosen
elpusztitottak egymast. A fejlett m.szaki tudas, amit nemzeteik
nagysaganak erdekeben oly igen meg szerettek volna .rizni, most a
fegyverek olyan valasztekat fialta, amely vegul is pusztulasukat okozta.
A Babel utani vilagban a fejlett tarsadalom nyolc olyan kozpontja
maradt fenn, ahol becsben tartottak es igaba fogtak az ozonviz el.tti m.szaki
tudast: a Kozel-Keleten, Eszak-Europaban, az eszaki Sarkvideken,
Del-Amerika nyugati es kozponti reszen, Eszak-Amerika delnyugati teruletein,
a Nyugat-indiai szigeteken, Indiaban, a mai Gobi sivatag helyen
es az Antarktikan. A z.rzavar kezdeti szakaszan e kozpontok ideiglenesen
elszakadtak egymastol, rovidesen azonban ujra felvettek egymassal
94
az erintkezest. Az erintkezes egyik modja a jelek szerint a legi kozlekedes
volt, barmilyen szokatlannak is hangzik ez ma nekunk, mert a
Wright fiverek talalmanyat meg mindig a talalekonysag huszadik szazadahoz
ill. onkenytelen kitoresenek tartjuk. Es kes.bbi nepek szamos regeje
emlegeti azt a kort, amikor a legi kozlekedes jol ismert tudomanyag,
a repules pedig mindennapos esemeny volt. A repules egyik legregebbi
emliteset a babiloni Halkatha nev. torvenykonyvben talaljuk, melyben
ez a nehany sor olvashato: .A repul.gep m.kodtetese nagy kivaltsag. A
repules ismerete a leg.sibb id.kb.l szarmazik. A regi istenek ajandeka
ez, az eletmentes celjaira.h
A babiloni Etana h.skoltemeny tortenelem el.tti repulest ir le, de
csak toredekekben maradt rank a Kr.e. 3000-2400-ig terjed. korbol. A
h.skoltemeny elmondja, hogy Etana, a szegeny pasztorfiu serult szarnyu
sast talalt. Gyogyulasig apolja a sast, ami halabol megigeri, hogy felviszi
.t a hatan az egekbe. Etana felul a sas hatara, azutan egyutt szarnyalnak
fel a magasba. Id.r.l-id.re pedig visszatekintenek a foldre.
Az els. visszatekinteskor a sas felkialt: .Nezd, baratom, milyen innen
a fold. Nezd meg a tengert is. Ime, olyan lett a fold mint valamely
domb, a tenger pedig akar a folyo!h Ezt a megjegyzest ketoras menetelesnek
megfelel. emelkedes utan teszi - a mai id.kben 10-12 km. Egyre
magasabbra emelkedve Mezopotamia felett Etana megpillantja eszakon
Ormenyorszag hegyeit, delkeleten a Perzsa-oblot, mely folyokent nyulik
a lathatarig.
A tortenet szerint haromszor kett.s menetelesnyit emelkednek tovabb,
miel.tt a sas ujra a foldre iranyitana Etana figyelmet. Innet, mondja,
olyan a vilag akar az ultetveny, a fold akar a kunyho a tenger udvara
mellett. Etana olyan magasra ert, ahonnet mar latja az Indiai-ocean, a
Voros-, a Fekete- es a Foldkozi-tengernek a Kozel-Keletet korulolel. vizeit.
Amikor meg magasabbrol tekintenek ala a fold koszor.k.nek, a
tenger ontoz.csatornanak latszik. A hegyek mar nem vehet.k ki. A fold
felulete simanak es iveltnek latszik akar a koszor.k.. A szeleken Etana
eszreveszi az Azsiat, Europat es Afrikat korulvev. oceanokat. Meg magasabbra
szarnyalnak, es a sas megjegyzi, hogy a fold kertre hasonlit, a
tenger pedig fonott kosarra. Kivehet. a szarazfoldek jellegzetes alakja, a
narancsszin. sivatagok, a sotetzold erd.segek, a szurke volgyek es a
barnassarga hegyek, melyek akar valamely kert mas-mas szin. agyai.
Ezuttal Etana latja a vilag oceanjait is, nemcsak mint a kep szegelyet, hanem
mint kulon medenceket, vizzel telt kosarakat.
95
Vegul olyan magasra ernek, ahonnet mar nem tudja megkulonboztetni
a foldet a tengert.l, ahol a felh.k es a leveg. paratartalma kekesfeher
fatyolba rejti a Fold reszleteit. Innet mar nem szallnak magasabbra,
hanem visszaternek a foldre.
A h.skoltemeny egyetlen regeszer. eleme a sas, ami valamilyen repul.gepet
jelkepezhet, melyet az id. multaval madarra alakitottak at
olyan emberek, akik nem ismertek a repules titkait. Barmi is volt a repul.
jarm., az Etana-h.skoltemeny ketsegkivul nagyon pontosan irja le
a Fold kulonboz. magassagokbol megfigyelhet. tavlati kepet - leirasok,
melyeket a mi korunkban csak az 1950-es evek magas repulesei es a hatvanas
evek .rrepulesei igazoltak.
Az a kerdes, ki vegezte el es ki jegyezte le ezt a megfigyelest az .si
keleten 2400 evvel Krisztus el.tt?
Masik kaldeus m.: a Sifrfala, tobb mint otezer eves. Es bar toredekes,
forditasa csaknem szaz oldalt tesz ki. AlfHaaron Iban regesz es az
osszehasonlito neprajz tudosa, aki a szoveg megfejtesen dolgozott, csodalkozva
jott ra, hogy Sifrfala reszletesen leirja, hogyan kell repul.gepet
epiteni es m.kodtetni. Rezg. gomboket, grafit rudakat, reztekercset emleget
az alkatreszek kozt, a repulesr.l szolva pedig szelellenallasrol, siklorepulesr.l
es vezersikrol beszel. Sajnos a szoveg szamos kulcssora hianyzik,
lehetetlenne teve a jarm. ujraepiteset.
A regi kinai evkonyvek is tobbszor hivatkoznak a repules m.veszetere.
Shun csaszar, aki Kr.e. 2258 es 2208 kozt uralkodott, a jelentesek
szerint nemcsak repul.gepet epitett, hanem ejt.erny.t is probalt ki - tobb
mint 36 evszazaddal Leonardo da Vinci el.tt.
Kr.e. 1766-ban masik kinai csaszar, Cheng Tang parancsolta meg
udvari mesteremberenek, Ki-Kung-Shi-nek, hogy epitsen repul.gepet. A
mesterember meg is epitette a gepet a probarepulesre Honan tartomanyba
repult rajta. A csaszar azonban elrendelte a gep megsemmisiteset, nehogy
illetektelen kezekbe keruljon a titka.
A repules titka ugy latszik a Kr.e. hatodik szazadig fennmaradt, mivel
Chu Yuan kinai kolt. jade repul. szekeren, a Gobi sivatag felett irta
le elmenyeit. Latta delnyugaton a Kun Lun hegysegeket. Megfigyelte a
videket a leveg.b.l es a tenyeknek megfelel.en feljegyezte, hogy a magasban
szarnyalo repul.gep mentes volt az alattuk elterul. puszta szelenek
es poranak hatasatol.
Es megoly kes.n is, mint a Kr.u. negyedik szazad, Ko-Hung nev.
masik kinai iro beszel fabol keszult repul. kocsirol, melyen forgo legcsavar
volt, mely az egbe repitette a kocsit. Ugyanebben a szazadban Cey96
lon felett is jelent meg repul.gep, ahol Gunarvarman buddhista szerzetes
szokott a 3600 km tavolsagban fekv. Javaba repulni.
Szo van meg repulesr.l a nepali Budhasvamin Brihat Katha
Shlokasamgraha-ban (B.hatkath..lokasa.graha), az ismeretlen korbol
ered. szajhagyomany a 12. szazadban megorokitett valtozataban. E m.
1908-ban jelent meg el.szor Europaban Felix Lacote francia forditasaban.
Brhat Katha egy tortenetet mesel el Rumanvit-rol, annak a kiralynak a
szolgajarol, aki repul.gepen kivanta bejarni a Foldet. Rumanvit, hogy
eleget tegyen ura ohajanak, megparancsolta a negy udvari tervez.nek,
hogy epitsek meg az ohajtott gepet, .k azonban azt valaszoltak, hogy
nem tudjak. Sok gep m.kodeset ismerik ugyan, de csak a yavanok ismerik
a repules titkat.
Yavana a Foldkozi-tenger keleti medencejeben lako vilagosabb b.r.
nepek szanszkrit neve volt (Yavanadeza = Gorogorszag, yavana = gorog).
Kozelebbr.l Yavanadezabol szarmazik, Noe egyik unokajatol, akinek
leszarmazottai az ozonvizet kovet. els. nehanyszaz evben Gorogorszagot
es a Foldkozi-tenger szigeteit nepesitettek be.
Rumanvit tortenete azzal vegz.dik, hogy egy yavana jelenik meg
uranak udvaraban, aki teljesiti az uralkodo kivansagat, hogy a leveg.b.l
lassa a vilagot azonban anelkul, hogy felfedte volna el.tte a repules m.szaki
titkait. Ugy latszik a magas m.veltseggel rendelkez. kozpontok
tudatosan torekedtek megakadalyozni a fejlett m.szaki tudas terjedeset
azok kozott az emberek kozott, akik a Babel utani id.kben elvesztettek a
tudast. Inkabb csak a maguk hasznara es hatalmanak fenntartasara tartogattak
azt.
.sregi repules a Csendes-oceanon
A nepalihoz hasonlo hagyomanyokat talaltak a polineziaiak kozt. A
Csendes-ocean deli felen, Ponape szigeten a bennszulottek vilagos b.r.
tanult emberekr.l beszelnek, akik a nyugatrol jottek hozzajuk, de sokkal
hamarabb, mint az europai felfedez.k. E regmult vilagos b.r. emberek
.fenyes csonakokbanh jottek, melyek .a tenger felett repultekh. Nagyon
rovid ideig maradtak csak, de a bennszulottek meg mindig emlegetik az
.si nyugati emberek .csodas dolgaith.
A Gambier szigetcsoport legnagyobb szigetenek, Manga Reva bennszulotteinek
is vannak a regmultbol fennmaradt repul.hagyomanyai.
Elmondjak, hogy .repul. hajo, nagy, oldalahoz szoritott szarnnyalh
jelent meg el.ttuk, es a repul. .papokh nagy tavolsagokra tudtak szallni
97
bennuk - egeszen a Hawaii szigetekig, 4000 km tavolsagra. Robert Lee
Eskridge, a polineziai nepmesek gy.jt.je, talalkozott olyan bennszulottel,
aki reszletesen le tudta irni, s.t meg is mutatott neki az .si repul.hajorol
keszult kis masolatot. Eskridge szerint ez valoban repul.gep lehetett
es kulonosen a szarnya, mely az egyiptomi m.veszetben gyakran
szerepl. Horusz isten szarnyas napkorongjaira emlekeztette .t.
A Saqqara.madar
1898-ban kis repul.gepmintat talaltak Egyiptomban, az egyik sirban,
Saqqara kozeleben. A sir korulbelul Kr.e. 200-bol szarmazik. A lelet idejen
a mai repules feltalalasa meg nehany evvel a jov.ben szunnyadt, igy
azutan mikor elkuldtek a targyat a kairoi .si leletek muzeumaba (Cairo
Museum of Antiquities), 6347-es szammal konyveltek a leltarba a 22. szamu
szobaban es attol kezdve a polcon porosodott a tobbi vegyes leletekkel
- senki sem ismerte fel, hogy mi is lehet az.
1969-ben dr. Kalil Messiha, az egyiptomi .sregisegek tudosa es regesz
a muzeum pincejeben tisztogatta a raktarhelyisegeket, amikor eszrevette
a mintarepul.t. A dobozban elraktarozott tobbi targyak nyilvanvaloan
madarak voltak, de az egyik megmunkalt targy sehogy sem
illett kozejuk. Olyan jellegzetessegei voltak, melyek nem lelhet.k fel a
madarakban, hanem a korszer. repul.gepre jellemz.ek. Dr. Messiha, aki
fiatalkoraban repul.gep-modellez. volt, rogton felismerte a repul.gep
vonasait. Rabeszelte az egyiptomi m.vel.desi miniszter helyetteset, dr.
Moukhtart, hogy alakitson bizottsagot a modell megvizsgalasara, 1791.
december 23-an meg is alakult a torteneszekb.l es a legi szakert.kb.l
osszeallitott bizottsag. Az el.zetes kivizsgalas oly mely hatast tett rajuk,
hogy a mintanak a kairoi muzeum nagytermenek a f.helyere valo kiallitasat
javasoltak.
A modell szarnya egyenes es az aerodinamika szabalyai szerint kepzett.
A szarny hossza kb. 18 cm.
Az orra hegyes, 3 cm hosszu, hajoja pedig 13 cm hosszu, keskenyed.
es fugg.leges vezersikban vegz.dik. A kulon darabbol faragott beillesztett
farokfelulet pontosan olyan, mint a mai repul.gepek vezerszarnya.
A kis gep nagyon konny. javorfabol keszult es korulbelul 30 grammot
nyom. Amikor megkerdeztek nehany repul.szakert.t es pilotat, mindegyik
talalt rajta nehany figyelemremelto vonast. Es minden vonas azt
bizonyitotta, hogy a kis repul. epit.i jartasak voltak a repules elveiben,
ami az europai es amerikai tervez.knek szaz evig tarto, a repul.felulet
98
felfedezesere es tokeletesitesere vegzett kiserletek eredmenye volt. A hajo
aerodinamikanak megfelel. alakjan es a szarnyszelveny bogarhatu
tervezesen kivul a szarny maga alul valyus, ami oriasi felhajtoer.t fejtett
ki. A jelek szerint az .si repul.gep feladata inkabb az volt, hogy nagy
rakomanyokat szallitson, minthogy sebesen kozlekedjek. A geptervez.k
megegyeztek abban, hogy nagy terheket tudott szallitani, de igen lassan,
100 km-es sebessegen alul. Az egyik szakert. megjegyezte, hogy felt.n.
a hasonlosag az egyiptomi repul.gep lehajlo orra, hegyes szarnya es a
kozott az uj ferdeszarnyu gep kozott, melyet az amerikaiak most terveznek.
Ez utobbit is nagy rakomanyok kis motorokkal valo szallitasara
szantak, azt azonban, hogy mi hajtotta az .sregi gepet, nem tudjuk. A
farok also resze egyenetlen, nyilvanvalo, hogy letortek rola valamit es az
a valami a motor lehetett. A repul.mernokok eszrevettek, hogy a kis
gep, meg igy is ahogy van, tokeletes vitorlazogep. Teny, hogy csak kicsiny
hajitogep kellett volna ahhoz, hogy az eletnagysagu vitorlazot leveg.be
l.jek. Meg most is, pedig mar tobb mint 2000 eves, a kicsiny repul.
jokora tavolsagot repul be igen kis lokessel!
A repulestan egyik szakert.je, amikor tervrajzot keszitettek a gepr.l
eszrevette, hogy az egesz kis vitorlazogepben igen-igen pontos az aranyok
elosztasa, megpedig 2:1 es 3:1. Nyilvanvalo, hogy az .si kis gep
nem veletlen m.ve es nem jateknak keszult, hanem a szamitasok es kiserletek
tomkelegenek a vegs. eredmenye. Dr. Messiha megjegyezte,
hogy az .si egyiptomiak aranyos kis mintat keszitettek mindenr.l, amit
epitettek, mert a sirboltok tele vannak kis, reszleteiben tokeletes templomokkal,
obeliszkekkel, hazakkal, harci szekerekkel, hajokkal stb. Most,
miutan megtalaltak e kis mintarepul.t, dr. Messiha azon topreng, vajon
ott hevernek-e valahol a sivatag, a Nilus partjanak homokja alatt az eletnagysagu
vitorlazok maradvanyai.
Azota tobb mas kis mintarepul.t talaltak es ismertek fel mas sirboltokban,
osszesen tizennegyet. Ivan T. Sanderson, az elet es allattan tudosa,
A Megmagyarazhatatlan dolgok kutatasa Tarsulatanak (Society for
the Investigation of the Unexplained) feje jegyezte meg: .Alig nehany
eve, hogy a leletek annak ketsegbevonhatatlan tenyet kenyszeritettek
rank, hogy az .si emberek ismertek a repulest. Most valahogyan ezt meg
kell magyaraznunk. Es amikor megmagyarazzuk, akkor at kell majd
rendeznunk szamos, az .stortenelemr.l alakitott felfogasunkat.h
Arany repul.gep az Ujvilagbol
99
1954-ben Kolumbia kormanya az Egyesult Allamokba kuldte kiallitas-
korutra a birtokaban lev. .si megmunkalt targyak gy.jtemenyenek
egy reszet. A kiallitasok idejen megbiztak Emanuel M. Staubs, Amerika
egyik legnevesebb ekszereszet, hogy keszitsen ontvenymintat hat aranytargyrol.
Tizenot evvel kes.bb elemzesre atadtak Ivan Sandersonnak az
egyik ontvenyt. Miutan alaposan megvizsgalta a targyat es kikerte a repules
nehany szakert.jenek a velemenyet, eszbonto kovetkeztetesre jutott.
Velemenye: az aranytargy tobb mint ezereves lokhajtasos repul.gep
modellje.
A targy kb. 5 cm hosszu es lancon hordtak nyakeknek. Eszak.
Kolumbiaban talaltak es a Sinu korszakbol valonak nyilvanitottak, ami
inka el.tti tarsadalom volt Kr.u. 500 es 800 kozt. A kolumbiai kormany
jobb nev hijan figura zoomorfica.nak vagyis allat alaku targynak nevezte
el. Az allattan szempontjabol azonban mind az elettantudos
Sanderson, mind dr. Arthur Poyslee, a new york.i Repulestan Intezet
(Aeronautical Institute of New York) tagja arra a kovetkeztetesre jutottak,
hogy a targy nem abrazol semmilyen szarnyas allatot, se madarat, se
denevert, se rovart, se repul.halat. A kis kolumbiai megmunkalt targy
jellegzetes vonasai inkabb gep, mint allatjelleg.ek.
A fontos vonasok kozott talalljuk az els. szarnyat, mely delta alaku,
tokeletesen egyenes szelekkel - egyaltalan nem allatra vallok - Arthur
Young repul.tervez. jegyezte meg, hogy ha a targy repul. allatot abrazolna,
a szarnyaik rossz helyen vannak. Tul messze, hatul fekszenek ahhoz,
hogy egybeessenek az allat sulykozeppontjaval. A szarnyak azonban
a megfelel. helyen vannak, ha farkmotoros lokhajtasos gepr.l van
szo.
Berepul. pilota es a repulestan szakert.je: Jack A. Ullrich mutatott
ra tovabba arra, hogy az els. szarnyak delta alakja es a torzs repulestanilag
tokeletes keskenyedese azt jelzik, hogy az eredeti repul.gep lokhajtasos
volt es a hangsebessegnel gyorsabban kozlekedett.
Masik repul.mernok Adolph Heuer, miutan megvizsgalta az arany
modellr.l felvett kepeket, felfigyelt a harmadik pontra, mely jelzi a repul.
lehetseges sebesseget. Bar a legtobb korunkbeli gep szarnya kisse felfele
hajlik, csak az aranylag nagy motorokkal ellatott gepek szarnya hajlik
lefele. Ott latjuk ezt a jellegzetesseget a hangsebessegnel gyorsabban
repul. Concorde utasszallito gepen, es ott a kolumbiai aranytargyon is.
Talan a farka a legkevesbe allati, de a leginkabb repul.gep jelleg..
Egyenl.szaru haromszog alaku sima a felulete es pontos derekszoget
kepez a torzzsel es a deltaszarnnyal. Nincs olyan madar vagy rovar,
amelynek ilyen szarnya lenne. Csak a halaknak van allo farkuszonyuk,
100
de egyiknek sincs allo uszonya ellensulyozo also uszony nelkul. Az
arany modell haromszog-elrendezese azonban szabvany alakzat a korszer.
gepeken.
A farok masik erdekes vonasa a jelzese, mely a kormanyfelulet bal
sikjan lathato, pontosan ott, ahol sok repul.n a jelzes ma lathato. A jelzes
talan ugyanannyira oda nem ill., mint maga a kisgep, mivel az aram
vagy kora heber bet vagy B bet. all rajta. Ez talan azt jelzi, hogy az eredeti
repul.gep nem Kolumbiabol, hanem Kozel-Keletr.l erkezett.
Ez az arany repul.gep egyaltalan nem az egyeduli Ujvilagban felfedezett
modellrepul.. Hat nagyon hasonlo aranytargy van kiallitva a chicagoi
Field Termeszettorteneti Muzeumban (Field Museum of Natural
History), masik kett. a Smith Termeszettorteneti Muzeumban Washingtonban
es a primitiv m.veszetek muzeumaban (Metropolitan Museum
of Art) New Yorkban. Mindegyik a repulestan torvenyei szerint keszult
torzzsel, szarnyakkal es egyenl.szer. haromszog. kormanyfarokkal teljes.
A kolumbiaival egyutt osszesen tizennegy van bel.luk. Ezek is joval
oregebbek ezer evnel, de a lelesuk helye nagy kiterjedes.. E tobbi repul.kre
Costa Ricaban, Venezuelaban es Peruban talaltak ra. Ha a Kozel-
Keletr.l atrepultek az Atlanti oceant, akkor talalkozniuk kellett Kozepes
Del.Amerika fel primitiv lakosaival. Ha egyutt vesszuk a modelleket,
azt latjuk, hogy egyetlen repul.gep valtozatai. Vagy az ekszerkeszit.
benyomasai arrol, amit latott, vagy pedig a tavolabbi multbol szarmazo
repul.gepregekben hallott leirasbol meritett ra ihletet. A kolumbiai kisgepen
lathato korai heber bet er.sen tamogatja ezt a kovetkeztetest, es a
Krisztus el.tti masodik evezrednel regebbinek keltezi az eredeti repul.gepet
es annak az amerikai foldreszekre tett utazasait.
A hindu vimanak
A tortenelem el.tti repul.gep legerdekesebb leirasai Indiabol szarmaznak.
Az .si hindu szentkonyvek kozt talalhatok a Samaranga
Sutradhara, a tizenegyedik szazadban osszegy.jtott, de meghatarozatlan
.siseg. szovegek. A Samarangaban 230 bekezdest talalunk, melyek reszletesen
leirjak a repules minden elkepzelhet. oldalat. Attol kezdve, hogy
mivel hajtottak, egeszen a repul.k ruhazataig es etrendjeig. Nemregiben
a Szanszkrit Kutatas Nemzetkozi Akademiaja Mysore-ban (The
International Academy of Sanskrit research), Indiaban kulonleges kutatast
vegzett ez .si m.vek szovegeben, aminek az eredmenyet konyvben
adta ki Repules kezirata a tortenelem el.tti id.kb.l cimen (Aeronautics,
101
a Manuscript From the Prehistoric Past). A szoveg olyan tudast arul el a
repul.gep-tervezes, uzemeltetes es teljesitmeny teruleten, mely felette all
annak, amit a valoszin.seg torvenyei megengednek, ha a m. csak valaki
kepzeletenek a szulotte lenne. Itt kozlunk nehany kivonatot a szovegeb.l:
.Vimananak hivjak azt a repul.gepet, mely a maga erejeb.l kozlekedik,
akar a madar - a foldon, vizen vagy a leveg.ben. Ami az egen tud
utazni helyr.l helyre, azt a regi mondak vimananak nevezik.h
.A torzset konny. fabol er.snek es tartosnak kell epiteni, olyan alakura,
mint repules kozben a kinyujtott szarnyu madar. Ebbe kell helyezni
a higanymotort, ala pedig a vasbol keszult f.t.berendezest.h
.A nagyobb gepekbe, mivel nehezebbek, negy er.s higanytartalyt
kell beepiteni. Mikor ezeket a f.t.berendezes segitsegevel szabalyozott
h.vel f.tjuk, a higanytol a vimananak mennydorges ereje lesz. Jol hegesztett
varrasainak kell lennie, amit aztan higannyal toltenek meg es
mikor atvezetik a tuzet a fels.reszbe, az er.t fejleszt olyan zugassal, mint
az oroszlanorditas. A higanyban rejl. er. altal a hato forgoszel mozgasba
jon es a vimana belsejeben az utas olyan messzire utazhat a leveg.ben,
hogy csak gyongyszemnyinek latszik.h
Felt.n. modon hianyzik a szovegb.l, hogyan is kell felepiteni a repul.gepet.
Az .si h.skoltemenyek szerint .bajt okozhat barki, aki nincs
beavatva a repul.gepek epitesebeh. Mas szoval a repul.gep es a repules
bonyolult tudasat a kivaltsagos nehany tartotta ellen.rzes alatt.
A Samarangaban leirt hindu vimanak f.rejtelye azonban a hatoer.,
melyet mint a szoveg megmondja, .valamikeppen a higanyban rejl. er.
szolgaltatotth. Figyelemremelto teny, hogy a higany kulonleges helyet
foglalt el az .si emberek vegytanaban es a kozepkori Europa alkimistaieban
is. Edward Neville da Costa Andrade brit atomfizikus, az 1946 juliusban
Cambridge-ben elmondott beszedeben emlitette, hogy a tomegvonzas
torvenyenek hires felfedez.je, Isaac Newton tudott valamit a higany
titkarol. Andrade idezte Newton egyik kortarsat, Lord Atterburyt:
.A szerenyseg megtanit minket arra, hogy tisztelettel szolunk az .si emberekr.l
kulonosen azert, mert nem nagyon ismerjuk a vivmanyaikat.
Newton, aki joforman kivulr.l ismerte .ket, a legnagyobb tisztelettel viseltetett
irantuk. Langesz. es fens.seges gondolkodasu embereknek tartotta
.ket, akik ha az irasaikbol iteljuk meg .ket, sokkal messzebb jutottak
el felfedezeseikkel, mint ma gondoljuk. Tobb .si irat veszett el, mint
amennyi megmaradt es lehetseges, hogy a mi uj felfedezeseink kevesbe
ertekesek, mint azok, melyeket elveszitettunk.h
Majd folytatta Newtont idezve: .Mivelhogy a higanyt igy lehet beitatni,
helyenvalonak tartottak, hogy akik ismertek azok elrejtsek. Ezert
102
lehet, hogy ez csak az el.szoba volt valami nemesebbhez, amit nem kozolhettek
anelkul, hogy hallatlan veszedelemnek ne tegyek ki a vilagot.h
Nem tudjuk, mi rejlik a higanyban, ami hallatlanul veszelyes lenne a
vilagra. Megis nyilvanvalonak latszik, hogy az .sregi emberek jol ismertek
a higany gyakorlati felhasznalasat. Nemregiben a szovjet Uzbeg koztarsasag
f.varosa, Taskent kozeleben asatasokat vegz. szovjet kutatok
nehany kup alaku cserepedenyt talaltak. Mindegyik gondosan le volt pecsetelve
es mindegyikben egyetlen csepp higany volt. A korszer. m.szaki
ember cim. folyoiratban (Journal of Modern Engineering???) kozoltek
a titokzatos edenyek leirasat es fenykepeit. Fogalmunk sincs, mire
hasznaltak a higany-tartokat, de bizonyara nagy becsben tartottak, ami
felulmulja jelenlegi elmeleti es m.szaki tudasunkat. Megtalalt titok volt
ez, melyet nehany kivaltsagos ember hasznalt es .rzott - csak hogy azutan
ujra elveszitsek, talan orokre.
103
Otodik fejezet
ATOMHABORU A KEZDETLEGES
EMBEREK KOZOTT
Miutan a vilagkozpont egysege megbomlott, nagy zavarodottsag
uralkodott a vilagon. A reneszansz kori terkepeszek terkepei jelzik, hogy
a vilagot jaro foldmer. csoportok fenyeget. valtozasokat jelentettek az
eszaki es deli jegmez.kr.l. Az osszes szent tortenelmi iratok azt sejtetik,
hogy Job ebben az id.ben elt, mivel tortenetenek bizonyos reszei hirtelen
leh.lesr.l, zuzmaras allapotokrol, eszakrol el.retor. jegmez.kr.l, az
ocean szintjenek csokkeneser.l, gyors parolgasrol, szeles kor. aradasrol
es hoolvadasrol szolnak.
Job akkor tapasztalta e jelensegeket, amikor az eszak-arabiai Uz varosaban
elt. Ma e videken az eghajlat nagyon szaraz es forro, megis arado
folyokat, es.t, s.t havat emleget.
Erthetetlen? Egyaltalan nem, legalabbis az eghajlattanban jartasak
el.tt nem, mert .k tudjak, hogy a Kozel-Keleten valamikor mindennapinak
tekintettek az ilyen eghajlatot, megpedig a jegkorszakban!
Az eghajlati viszonyok romlasa es az eljegesedes ketsegkivul gyokeres
valtozasokat ideztek el. a m.velt kozpontok eletmodjaban es fejl.deseben.
Es talan emiatt pusztult el legalabb harom ilyen kozpont. Antarktika
volt az egyik, melyet az el.retor. jegfalak elpusztitottak. Valoszin.leg
sohasem tudjuk meg a delsarki foldreszen volt m.velt kozpontot
es az emberek eletet sujto veszedelem reszleteit. A tortenelem dobbenten
hallgat a Fold leghidegebb teruleteinek dolgairol, megis akad jo
nehany kezdetleges forras, mely arra mutat, hogy a delsarki foldresz
reges-regen lakott terulet volt.
Francis Maziere, aki szeles kor. kutatast vegzett a kozep-csendesoceani
bennszulottek regeiben es nepkolteszeteben felfedezte, hogy a polineziaiaknak
a hajozas es a foldrajz teren nagyon valasztekos a tudasuk.
Tudomasuk volt oly tavolfekv. teruletekr.l, mint peldaul Uj-Zeland,
Hawaii, Husvet-szigetek, de meg Del-Amerika delnyugati partvideker.l
is: a Drake tengerszoros rettenetes viharairol is, Del-Amerika legszelen a
Szarv fok alatt. A polineziaiak nagyon is jol tudtak, hogy a Deli-sarkon
foldresz letezik. Hagyomanyaik szerint volt id., amikor nem boritotta
jegpancel a szarazfoldet, hanem tobb nemzet is elt ott. Az ausztraliai
bennszulottek az istenek foldjenek tartjak Antarktikat, melyet a mult is104
meretlen id.pontjan .hideg viz es kvarckristalyokh boritottak el. E szavak
talaloan ecsetelik a havat es jeget, ha meggondoljuk, hogy e bennszulottek
soha ilyesmit nem lattak sivatag-otthonukban.
Maziere talalkozott egy Veriveri nev. Husvet-szigeteken lako polineziai
vennel, aki elmondta neki, hogy a deli-sarki foldresz kozepen
nagy voros k.szikla all. Erdekes megjegyeznunk, hogy ugyanilyen felt.n.
tajekozodasi pontot fedezett fel nemregiben az Antarktika legbels.
teruletere bemereszkedett amerikai kutatocsoport. A voros szikla azonban
jo nehany szaz kilometerre benn a szarazfoldon van, tehat nem figyelhettek
meg a partrol. A polineziaiak szamara lehetetlen lett volna
atkelni a deli foldreszen jelenlegi fagyott allapotaban, hogy tudjanak a
voros sziklarol - es hogy elve maradjanak elmondani, amit lattak. Ha a
polineziaiak valamelyik .se latta az egbe nyulo voros sziklat amint a rege
jelzi, hogy valaki igenis latta, az csak akkor tortenhetett, amikor a deli
foldreszen meg egeszen mas volt az eghajlat.
Masik terulet, melyet a jegkor jegesedese maga ala gy.rt, az Eszakisarkkor
ovezete, kozelebbr.l Gronland szigete. A reneszansz kori terkepek
kozul a Zeno fiverek 1380-ban szerkesztett terkepe jegmentesen abrazolja
Gronlandot.
Ez a terkep annak az utazasnak a gyumolcse volt, melyet a ket Zeno
fiver tett Velenceb.l a 14 szazad elejen. Kutatoutjuk allitolag kiterjed Izlandra,
Gronlandra a talan meg Nova Scotiara is. Terkepet szerkesztettek,
mely kes.bb ket szazadra elt.nt, miel.tt a Zeno fiverek leszarmazottai
ujra rajuk talaltak.
Ha tanulmanyozzuk a terkepet rajovunk, hogy a Zeno fiverek nem
lehettek az eredeti terkep szerkeszt.i. A ket fiver allitolag partra szallt
Izlandon es Gronlandon, terkepuk megis igen pontosan jelzi a foldrajzi
szelesseget es hosszusagot. De nemcsak ezeket a helyeket, hanem Norvegiaet,
Svedorszaget, Daniaet, a nemet Balti partvideket, Skociaet es
meg olyan felrees. kikot.helyeket is, mint Shetland es a Faraoszigeteket.
A terkep annak is magan viseli a jeleit, hogy sarki vetuleten
alapszik, ami meghaladta a 14. szazadi terkepkeszit.k tudasat. A terkep
eredeti szerkeszt.i ismertek az egesz Eszak-atlantiocean foldjei hosszusagi
fokainak pontos tavolsagat; igy tehat igen valoszin., hogy a terkep
nem az eszlelt tenyek alapjan keszult, hanem a Zeno fiverek utazasuk
el.tt rajzoltak es tajekoztatonak hasznaltak az eszaki foldekre tett kutatoutjukon.
Hogy milyen .sregiek lehettek a felhasznalt forrasterkepek, azt abbol
a tenyb.l merhetjuk le, hogy a Zeno-terkep teljesen jegmentesen tunteti
fel Gronlandot. Ott talaljuk rajta a sziget belsejenek hegyvonulatait, a
105
tengerbe oml. folyokat, ahol ma tobbnyire jegfolyamok aramlanak. A.
H. Mallery kapitany, akinek a Piri Reis-fele terkepen vegzett munkaja
(lasd 3. fejezet) arra vezetett, hogy tanulmany ala vegye a tobbi reneszansz
kori terkepeket is - mint peldaul a Zeno fivereket - kulonosen felfigyelt
a Gronland belsejen vegighuzodo siksagra, melyet hegyvonulat
oszt kette. Az 1947-49-es Paul-Emile Victor-fele francia sarki expedicio
pontosan ilyen videket eszlelt visszhangmer. berendezesekkel.
Azzal kapcsolatban, hogy az eszaki-sarki foldek valamikor talan lakottak
voltak es jegmentesek, messze mutato hagyomanyokat talalunk -
vagyis, hogy regen m.velt emberek eltek az eszaki foldeken, melyek
most kilometernyi jegreteg alatt szunnyadnak. A regek Thuler.l,
Numinorrol es a fold eszaki hataran tul el. hyperboreaiakrol beszelnek,
az Eszaki-sarkvidek foldjeinek szazadokkal ezel.tt elt lakosairol. Egerton
Sykes a nem klasszikus regek szotaraban, a 20. oldalon azt mondja, hogy
velemenye szerint Fimbelveir.l, vagyis a borzalmas telr.l szolo eszaki
rege, mely szerint ez a tel okozta Ragnarok oriasi szerencsetlensegeit es
Valhalla isteneinek pusztulasat, valoszin.leg tortenelmi tenyt tukroz:
azt, hogy a jegkorszak vesze semmisitette meg az eszaki teruletek fejlett,
tortenelem el.tti tarsadalmat.
Az eszaki nepek fejlett m.szaki tarsadalmanak nyomai termeszetesen
szetmorzsolodtak a milliotonnanyi mozgo jeg alatt, megis csodalatos
modon maradt valamelyes nyoma a tortenelmi leszarmazottaiknak, mert
nagy kiterjedes. romokat talaltak, melyek valasztekos tortenelem el.tti
m.vel.des letezeset bizonyitjak. Eszak-Alaszkaban Ipiutaknal (Point
Hope videken) 800 epuletes nagy telepules romjai talalhatok. Jol rendezett
helyseg volt ez - es eleg nagy ahhoz, hogy tobb ezer ember itt lakhasson.
Sajnos nagyon keves megmunkalt targyat talaltak itt, melyek elarulhatnak
nekunk az ipiutaki telepules titkait. Annyit azonban tudunk,
hogy semmi esetre sem volt egyszer. vadaszfalu. A jelek szerint az itt elt
emberek ugyanolyan jartasak voltak a szamtantudomanyban es a csillagaszatban,
akar az .si majak. A regeszek alig hisznek a szemuknek, hogy
ekkora kozosseg tudott megelni Ipiutakban, mert az altalaj soha ki nem
enged, az Eszaki-sarkkort.l messze eszakra fekszik, ott ahol ma csak
kisded eszkimo csoportok teng.dnek sz.kosen vadaszatbol. Ipiutak csak
akkor tarthatott el akkora lakossagot, ha Alaszka eghajlata lenyegesen
eltert a maitol, es az egyetlen id.szak, mikor ez a videk joval melegebb
volt, az a jegkorszak el.tt es kezdetekor volt.
Nagyon valoszin., hogy Ipiutakban azok az eszaki-sarki magas
m.veltseg. kozpontokbol jott emberek eltek, akik elmenekultek ugyan a
sarki jegesedes els. betorese el.l, kes.bb azonban maga ala gy.rte .ket a
106
delre tovabb huzodo sarki jegesedes. Az ipiutaki temet.b.l megtudjuk,
hogy a lakossag olyan magas, sz.ke emberekb.l allt, akik hasonlitottak
az europai cro-magnoniakhoz.
Nemregiben orosz regeszek Sziberia eszakkeleti fagyott tajgain bukkantak
nehany, az ipiutakihoz hasonlo tortenelem el.tti telepules maradvanyaira.
Az eghajlat itt is nagyon kedvez.tlen az osszes eletformak
szamara, a regeszek megis csiszolatlan k.korszakbeli, s.t bronzkori nagy
telepuleseket fedeztek fel, amelyek a jelek szerint egy id.ben leteztek
ugyanazon a kornyeken. Jakutiaban csiszolatlan k.kori sziklarajzokat
talaltak, melyek igen hasonlitanak a francia es spanyolorszagi magdalen
(cro-magnoni) barlangfestmenyekre. Jakutia es Nyugat-Europa kozott
fekv. oriasi teruleten es a tortenelem el.tti m.velt tarsadalmakban
semmifele nyoma nincs ehhez foghato m.veszi fejlettsegnek. Sziberia es
az europai kes. k.korszakbeli m.vel.des kozt az egyetlen kapocs csak
az Eszaki-sarkon at volt lehetseges, az eszaki-sarkvideki kozos haza es
eredet iranyabol. Will Durant tortenesz A m.velt tarsadalom tortenelme
cim. konyveben olyan kijelentest tesz, mely tobb igazsagot tartalmazhat,
mint el.z.leg gondoltuk: .Vaskos koteteket irtak, hogy megmagyaraznak
a kezdetleges emberr.l szolo tudasunkat es elkend.zzek a tudatlansagunkatc
A kezdetleges m.velt tarsadalmak nem szuksegszer.en a
mieink el.dei, mivel tudtunkon kivul letezhetnek valahol magasabb
m.veltsegek tonkrement maradvanyai, mely m.velt tarsadalmak akkor
hanyatlottak el, amikor emberi vezetes lepett be a jeg nyoman.h/1/
A Babel utani m.velt tarsadalom harmadik, a jegkorszak altal elpusztitott
kozpontja a Karibi tersegeben volt. 1968 ota megmagyarazhatatlan
leletekre bukkantak a Karibi partok menti tengereiben, pontosabban
a Bahama zatonyok videken. Ket es harminc meteres melyseg kozt
szamos hatalmas epitmeny all - falak, oriasi termek, keresztek es mas
mertani alakzatok, meg ivek es piramisok is -, persze mindenen megkovesedett
kagylok es mangrove-gyokerek retege, ami regiseguket bizonyitja.
Az els. leletek kozott volt egy fal, amelyben meg 5x6x3 meteres,
kb. 25 tonnas k.kockak is voltak. Ugy latszik az epitkezes az Eszak- es
Del-Bimini szigeteket vette korul ved.fallal. A ved.fal hosszaban l-l,5
meteres vajatos oszlopdarabokat is talaltak az eredeti helyen beepitve,
nemelyiket pedig led.lve, homokkal takarva a tenger feneken. Mivel az
oszlopok szabalyos kozonkent allnak az elsullyedt fal hosszaban, azt
tartjak roluk, hogy talan folyamatos oszlopcsarnokot kepeztek. Mind a
fal, mind az oszlopok nagy mernoki tudasrol arulkodnak.
A bimini ved.gathoz kozel, negymeteres vizben a buvarok k.b.l
epult boltozatot, 30x50 meteres alapzatu, csapott tetej. piramist, azonki107
vul hatalmas kor alaku k.epitmenyt talaltak, mely hat es fel meter hoszszu
k.kockabol keszult es mely a jelek szerint jol tervezett viztarolo lehetett,
amikor meg a tengerszint felett volt.
A Pine Key kozeleben lev. Andros-szigetnek is megvannak a maga
viz alatti epitmenyei. 1969-ben repul.gepr.l kb. 20x30 meteres negyszogletet
fenykepeztek le, melyet tisztan ki lehetett venni a sima viztukron
at. E negyszog keleti reszet es nyugati sarkait lekerekitettek. Az a
megdobbent. a viz alatti negyszogben, hogy csaknem pontosan akkora
es olyan, mint a Tekn.sok Haza, a yukatani Uxmalnal talalt .sregi maja
szenthely, jelezve, hogy a karibiak m.velt tarsadalom menekultjei hatottak
a korai kozep amerikai es a mesterseges dombok epit.inek m.veltsegere.
A Karibi videk mas elsullyedt epitmenyei kozt 10 m magas ved.gatat
talaltak, mely kilometereken at egyenes vonalban halad a venezuelai
partokon, az Orinoco-folyo torkolata kozeleben; fellegvarszer. epitmenytomeget
is talaltak, utcakkal, ket es fel holdnyi teruleten ket meter
mely vizben, Kuba part menti vizeben; elsullyedt epuletek maradvanyait
Hispaniola mellett, melyek kozul az egyik 80x27 meter; tobb kovezett
utat 10-30 meter melysegben, melyek Mexikoban Quintana Roo mellett
es Brit-Hondurasban Belize kozeleben hagyjak el a partot es kilometereken
at haladnak a viz alatt ismeretlen celjuk fele; viz alatti szikla peremen
epult ved.gatat Cay Lobos kozeleben; es oriasi k.negyzeteket, derekszogeket
es kereszteket, melyeket nyilvanvaloan emberek emeltek veges-
vegig az osszes korallzatonyokon egeszen Orange korallzatonyig.
Ezek a Karib videki romok zavart keltettek a regeszek es maradi torteneszek
kozott, mivel ez az epiteszet messze felulmulja mind az amerikai
indian, mind a spanyol hoditok epiteszeti tudasat. Meg megdobbent.bb
a teny, hogy a legkes.bbi id.szak, amikor a jelen karibi tengerfenek
szarazfold volt, tehat a titokzatos falak, piramisok es templomok
felepulhettek, az a jegkorszakban volt. Ugy latszik, a karibi m.vel.des
akkor fejl.dott ki, amikor a tengerek szintvonala a legalacsonyabb
volt es akkor kerult a viz ala, amikor a Bahama homokzatonyat elontotte
a tengerszint-emelkedes, amit az eszaki jegmez.k olvadasa okozott. Az
aradas valoszin.leg igen lassu volt, mivel a hallatlanul nagy ved.gatak
jo resze a jelek szerint azzal a cellal epult, hogy bizonyos teruleteket
megovjon az arado tengert.l. A ved.gatak azonban elegtelennek bizonyultak.
Az ocean vize vegul is elarasztotta a foldet es a karibi m.veit
tarsadalom megsemmisult.
A Babel utani m.velt tarsadalmak harom kozpontja tehat termeszetes
szerencsetlensegeknek esett aldozatul, a masik ot kozpont romjai pe108
dig ember csinalta vegveszedelem jeleit viseli magan - olyan hallatlan
pusztitaset, melyet a masodik vilaghaboru vege el.tt elkepzelni sem tudtunk.
A t.zzel-vassal valo pusztitas bizonyitekaira talalunk a hindu irodalmi
m.vek legjelent.sebbjeben, a Mahabharataban, a 200.000 soros
h.skoltemenyben, mely jelen alakjaban Kr.e. 500-ig nyulik vissza. A szovegben
talalhato megjegyezesek azonban arra mutatnak, hogy a
Mahabharataban leirt esemenyek egy-ketezer evvel el.bb tortentek. Ismetelt
hivatkozas tortenik benne a nagy istenkiralyokra, akik
vimanakban, vagyis .egi kocsikban jartak, melyek legi harckocsik voltak,
vas oldalakkal es szarnyakkal.h A vimanakat bekeben szallitasra hasznaltak,
de haboru eseten is bevethettek .ket. A Mahabharata 18 napos
haborut ir le, melyben a kauravak es a pandavak vettek reszt, akik a
Gangesz fels. videket laktak. Roviddel e haboru utan masik csatat is vivtak
az ugyanazon a teruleten lako vrisnik es andhakak ellen. Mindket
haboruban bevetettek a vimanakat is, azokrol l.ttek ki a rettent., pusztito
erej. fegyveruket. A Mahabharata irja: .A h.si Adwattan h.segesen
vimanajaban maradt, leszallt a vizre es onnet eresztette utjara agneya
fegyveret, melynek meg maguk az istenek sem tudtak ellenallni. Gondosan
celba veve elleneit, a tanito fia hallatlan er.vel engedte utjara a fustmentes
tuz. langolo, iranyitott lovedeket.
Felh.szakadashoz hasonlo s.r. langnyilak zudultak a termeszetre.
Hullocsillagok villantak ala az egb.l. Sotetseg nyelte el az osszes egtajakat.
S.r. arnyek telepedett sebesen a pandava seregekre. Duhong. szelvesz
kerekedett. Felh.k ropogtak fel a magasba, port es kavicsot zaporozva.
A madarak eszeveszetten krakogtak, a vadallatok reszkettek a pusztitastol.
Mintha maguk az elemek is megzavarodtak volna. A Nap inogni
latszott az egen. A fold razkodott, mert felegette a fegyver borzalmas
tamado h.sege. Az elefantok tuzet fogtak es zavarodottan szaladgaltak
fel, s ala, vedelmet keresve a remulet el.l. Mas allatok - nagy-nagy teruleten
- osszeestek es elpusztultak. A vizek felforrtak es a bennuk el. allatok
kimultak. A langnyilak tovabbra is vadul tuzeltek a szelrozsa minden
iranyabol. Adwattan fegyvere a mennydorges erejevel robbant es az
ellenseges harcosok osszeestek, akar a tombolo erd.t.zben a fak. A hadi
jarm.vek ezrei borultak fel mindenfele.h
A masodik csata leirasa ugyanilyen ijeszt., mint az els.e: .Gurkha
gyors es er.s vimanajaban szallt az egen es kil.tte a vrisnik es andhakak
harom varosa ellen az egesz vilagegyetem osszes erejevel megtoltott
roppenty.jet. Fust es t.z izzo oszlopa - olyan ragyogo, akar tizezer Nap -
109
emelkedett az egre teljes pompajaban. Ez volt a titkos fegyver, a vasvillamcsapas,
a halal roppant hirnoke, mely hamuva egette a vrisnik es
andhakak egesz fajat.h
.A holttestek felismerhetetlensegig osszeegtek. Kihullt a hajuk es a
kormuk. Cserepedenyek tortek ossze minden ok nelkul. Felriasztott madarak
koroztek az egen es valtak feherre. Az elelmiszer mergezett lett. A
harcosok, hogy elmenekulhessenek, bevetettek magukat a patakokba,
hogy megmosakodjanak es lemossak a felszerelesuket is. Mikor a pusztulas
veget ert ertesitettek a kuru kiralyt Yudhisthirat, hogy mekkora a
vasvillamcsapas pusztito hatalma es arrol, hogy kipusztitottak a
vrisniket.h/2/
Tulajdonithatnank ugyan e leirast valamely regen volt hindu reges
tulf.tott kepzeletenek, de tul sok olyan reszlet akad bennuk, mely ijeszt.en
hasonlit az atombomba szemtanuinak beszamoloihoz; a robbanas
ragyogasa, a magasba lovell. fust es t.zoszlop; a radioaktiv hamues., a
nagy h.- es legnyomashullamok; az aldozatok kinezese; es a sugarzas
mergez. hatasai.
A hindu tudosok szerint az .sregi atomrobbanas vagy Kr.e. 3102-
ben, vagy 2449-ben tortent. A kes.bbi keltezes valoszin.bb, mivel a
Mahabharata reszletesen leirja a csillagkepek allasat. Ha az utobbi keltezes
a helyes, akkor a Biblia id.rendi sorrendje szerint az anyaghasitasos
fegyvereket ezer evvel az ozonviz utan hasznaltak. A hagyomanyos hindu
tortenetiras szerint a Bharata-haborut nehany nemzedekkel annaka
Manu nev. ferfinak az uralkodasa utan vivtak, aki hajon menekult meg
csaladjaval a vilagpusztito aradasbol - ami Noe es barkaja hindu megfelel.je.
Amikor a brit uralom idejen europai tudosok kezdtek vizsgalat targyava
tenni a Mahabharatat, kolt.i tulzasnak tartottak a repul.gepek es
a felelmetes t.zfegyverek leirasat. Az egyik mult szazad vegi szovegmagyarazo
szavaival: .Ebben az irodalomban minden a kepzelet
szulotte, ezert teljesen valotlannak kell tekintenunk.h A szazadfordulon
azonban, mikor uttor. kutatas folyt a sugarzasban es az anyaghasitas
termeszettanaban mar akadtak olyanok, akik felismertek a
Mahabharataban es mas .si regekben azokat az er.ket, amelyeket a mai
ember akkor eppen csak erteni kezdett. Frederick Soddy, A radium magyarazata
(The Interpretation of Radium) cim. m.veben jegyezte meg
az .si beszamolokrol: .Azt olvashatjuk ki bel.luk . joggal hogy valamely
feledesbe merult faj nemcsak arra a tudasra tett szert, melyet most
erunk el, hanem olyan er.ket is igajaba fogott, mellyel meg nem rendelkezunkc
Velemenyem szerint eltek a multban olyan tarsadalmak, me110
lyek jartasak voltak az atomer.ben es rosszra forditva azt, teljesen elpusztultak.h
1945 ota persze mar megtanultuk, hogy mik az atombomba
pusztito erejenek a kovetkezmenyei - es a Mahabharata leirasa egy csapasra
nagyon is valosagos lett.
Az atomfegyvereknek a 4000 evvel ezel.tti Indiaban valo hasznalata
feltetelezi, hogy a mienkkel vetelked. anyaghasitasos termeszettannal
rendelkeztek, az .si hindu feljegyzesekben valoban akadunk is ilyen tudasra.
Nehany szanszkrit konyv peldaul az id. igen szeles kor. osztalekaira
utal. Az egyik vegleten a csillagaszattal foglalkozo hindu szovegek
megemlitik a kalpat, vagyis a Brahma napjat, a 4,32 billio eves id.szakot.
A masik vegleten hivatkozast talalunk a kashtara, ami a masodperc harom
egyszazmilliomod resze (0,00000003). A mai szanszkrit tudosoknak
fogalmuk sincs mire kellett az .sregi id.kben ily hosszu es ily rovid id.egyseg.
Csak annyit tudunk, hogy regen hasznalatban voltak es kotelesseguknek
tartjak, hogy fenntartsak e hagyomanyt.
Barmifele id.beosztas azonban arra utal, hogy id.tartamot mertek
vele. A termeszetben az egyetlen olyan jelenseg, amelyet ev billiokkal es
milliomod-masodpercekben lehet merni; a radioizotopok felbomlasanak
az uteme. Ezek az utemek az uranium-elemt.l kezd.dnek, melynek felezesi
elettartama 4,51 billio ev, de az atomnal kisebb reszecskekig, melyek
felezesi elettartama szazmilliomod, billiomod, trilliomod, s.t meg kisebb
id.egysegekkel merhet.. Az .si hindu id.egysegek sora tehat reszben
egybeesik a radioizotopok felbomlasanak idejevel es talan ezek meresere
hasznaltak.
Ha az .si hinduk - vagy barmely korabbi m.szaki tarsadalom, akikt.l
a hinduk az id.egysegeket orokoltek - olyan m.szaki tudassal rendelkeztek,
mely tanulmanyozni es merni tudta a magfizikat es a magnal
kisebb reszecskeket, akkor fel tudtak hasznalni az atomer.t is.
Olyan maradvanyok leteznek, melyek er.teljesen arra mutatnak,
hogy a regmultban valoban vivtak is atomhaborut. A Mahabharata szerint
a Bharata haboruban, melyben a vimanakat es atomfegyvereket is
hasznaltak, tortenelem el.tti nepek vettek reszt, akik Eszak-Indiaban, a
Gangesz fels. folyasa mellett eltek. Pontosan ezen a teruleten, a Gangesz
es a Raja Mahal hegysegek kozt szamos osszeegett rom all, melyek meg
kutatasra es asatasra varnak. Amit ez ideig megfigyeltek, az arra mutat,
hogy nem kozonseges t.z egette ossze e romokat. Sok esetben mintha
oriasi k.tomegek olvadtak volna egybe, melyen lukacsos a felszinuk. A
leirasok szerint ugy neznek ki, mintha cinre zuditottak volna olvasztott
acelt. Delebbre, a Deccan s.r. erd.i menten tobb ilyen rom talalhato,
melyek mintha korabbi eredet.ek lennenek, ami a Mahabharatanal sok111
kal nagyobb teruletet felolel. el.zetes haborura mutat. Oriasi h. olvasztott
fenyes bevonatot rajuk, rombolta ossze es hasitotta szet .ket. A nehany
allva maradt epuletben meg a k.butorok felulete is uvegesse valt:
megolvadt, majd kristalyosodott. Semmifele termeszetesen eg. t.z, de
meg t.zhanyokitores sem fejleszthetett eleg h.t e jelenseg el.idezesehez.
Csak az anyaghasadasbol felszabadulo h. kepes az ilyen pusztitasra.
A. Gorbovszkij orosz kutato jelentette a Regmult rejtelyei cim. m.veben
ugyanarrol a videkr.l, ahol a romok masodik csoportja talalhato,
hogy a rendes szinvonal otvenszeresenel radioaktivabb emberi csontot
vizsgalt meg.
Indian kivul is ratalaltak az atomhaboru szerencsetlensegenek hasonlo
nyomaira. Erich von Fange kutato irja le az .si Babilon kozeleben
lev. asszir lepcs.s piramisepitmeny osszeolvadt romjait. .Mintha t.z
csapott volna a toronyra es hasitotta volna .ket kette, le egeszen az alapokigc
A romok kulonboz. reszein a teglafalak oriasi barna es fekete
hasabjai valtak uvegessec valamilyen roppant h.nek voltak kiteve es
teljesen megolvadtak. Az egesz rom ugy nez ki, mint valamely kiegett
hegy.h/3/
1952-ben Izraelben asatast vegz. regeszek 5 meter melyen 2,5 cm
vastag tobb szaz negyzetlab kiterjedes. egybeolvadt zold uvegreteget
talaltak. Az uveg osszeolvadt kvarcbol es zold elszinesedesb.l all es hasonlit
azokra a meguvegesedett homokretegekre, melyek az otvenes
evekben a nevadai atomrobbantasok utan maradtak hatra. Ot evvel korabban
masik ilyen uveglapot talaltak Del-Irakban Babilon kozeleben, a
babiloni, a sumer es a faragott k.korszak retegei alatt. Delre a nyugatarabiai
sivatag olyan fekete sziklakkal van tele, melyek magukon viselik
annak nyomait, hogy er.s sugarzasnak voltak kiteve. Az osszeegett kovek
28 kulonboz. teruletet szamoltak meg - harrasnak hivjak .ket -
18000 negyzetkilometernyi teruleten. A Szahara deli videken Albion W.
Hart mernok bukkant masik jokora zold uvegretegre es felfigyelt arra a
tenyre, hogy az osszeolvadt kvarc hasonlitott a White Sands kiserleti
atomrobbantasok okozta jelensegre. A meguvegesedett talaj tovabbi peldanyat
talaltak Mongoliaban, a Gobi sivatag 1egelhagyatottabb videken
a romok kozt. A legmeglep.bbek azok a retegek, melyek Sinkiangban
talalhatok Lop Nor-nal, a jelenlegi kinai atomrobbantasok kozeleben. Innet
jelentettek, hogy vajmi keves a kulonbseg a mai atomrobbantasoktol
hatrahagyott megolvasztott kvarc es azok kozt, melyek sokkal, de sokkal
regebben ott voltak, mint amiota Kina atomfegyverrel rendelkez. nagyhatalom
lett.
112
Masfele tortenelem el.tti id.kben epult europai er.dok es tornyok -
fenn eszakon, a brit szigetekig es a norveg tengerparton fekv. Lofoten
szigetekig - falai uvegesedtek meg es olvadtak egybe a koveik, valamilyen
ismeretlen er. hatasara, rendszerint a nyugati oldalukon. Skociaban
szamos tornyon es az ir tengerpart menten, a granit er.dokon a
kovek 30 cm melysegig olvadtak meg.
A tibeti Dzyan verseiben bukkanunk az .si fejlett tarsadalmak kozt
vegbement ember okozta pusztitas legmegdobbent.bb irodalmi tanusagra.
Az elmult szazadban forditottak le, de az eredetije tobb ezer eves.
Akar a Mahabharata, Dzyan versei ket haborut visel. nemzet vegveszedelmet
irjak le, akik repul.gepeket es tuzes fegyvereket vetettek be a
harcba.
.A fenyes arcu kiraly, a sargaarcuak torzsf.noke szomoru volt, mert
latta a sotetarcuak gonosz szandekait. Elkuldte repul. kocsijat az uzenettel,
jambor emberek vittek azt osszes f.noktarshoz: Keszuljetek, keljetek
fel, ti jo torveny fiai es menekuljetek, miel.tt a vizek maguk ala temetnek
a foldet.
A vihar urai is kozelegnek. Hadi jarm.veik kozelednek a foldhoz.
Egyetlen ejszaka es ket nap mulva a sotetarcu urak megerkeznek a turelem
e foldjere. Pusztulas var a foldunkre. A feketeszem.ek urai elkeszitettek
varazsfegyveruket, Agnyastrat (szanszkrit agneya fegyver,
atomlovedek). Az ashtarban is jartasak (legmagasabb varazs tudomany).
Gyertek, szegezzetek szembe veluk a tieteket.
A fenyes arcuak minden ura ejtse csapdaba a sotetarcuak osszes legi
jarm.vet, nehogy akar egyetlen is elmenekuljon. A nagy kiraly fenyes
arcara borult es sirt. Mikor a kiralyok egybegy.ltek, a fold vizei mar felkavarodtak.
A nemzetek atkeltek a szarazfoldeken. Tulmentek a viz hataran.
A kiralyok akkor megerkeztek a biztonsagos foldre es eljutottak a
t.z es fem tuzes foldjerec
Csillagok (atomlovedekek?) zaporoztak a sotetarcuak foldjere, mig
aludtak. A beszel. allatok (radiok?) csondben maradtak. Az urak parancsnokra
vartak, de a parancsnokok nem erkeztek meg, mert mestereik
aludtak. A viz szintje emelkedett, elontotte a volgyeket. A dombokon a
menekultek laktak, a sargaarcuak meg az egyenes szem.ek.h
Bar csaknem szaz eve forditottak e szoveget, a pusztitas olyan modjat
irja le, mely csak az elmult 32 ev alatt valt kozismertte. Az is fontos
vonas, hogy a szovegben az ember okozta pusztulas osszekapcsolodik az
ocean vizenek arvizet okozo szintemelkedesevel. E nagy aradas oka lehetett
az atomhaboru is, de valoszin.bb, hogy a jegkorszak jegmez.inek
olvadasa okozta.
113
Ha a sargaarcu urak az .si gobi magas m.veltseg. kozpont lakosai
voltak, akkor az aradas oka az a hatalmas szok.ar volt, mely a jegkorszak
vegen soport vegig Kelet-Azsian es Sziberian. A versek szerint egy
masik magas m.szaki tudassal rendelkez. kozpont - melyet csak a sotetarcu
nagyuraknak ir le - el.re ertesult a kuszobon allo aradasrol, mely
majd meggyongiti a Gobi kozpontot. Ezert ki akarta aknazni a helyzetet
mind atomlovedekkel, mind hagyomanyos repul.tamadassal. A sargaarcuak
ugy latszik atomfegyveres tamadassal vagtak vissza es bar a jelek
szerint nehany sargaarcu elmenekult az atomhaboru el.l, a sotetarcuak
es civilizaciojuk teljesen megsemmisult. A szoveg utolso sora megemliti,
hogy a menekultek kozt ott voltak az egyenes szem.ek, Europa es a Kozel-
Kelet nepe. Ez azt jelenti, hogy .k is reszt vettek az atomhaboruban.
A regmult atomhaboru egyik legerdekesebb bizonyitektoredeke a
Csendes-ocean Husvet-szigeten talalhato. Hatalmas, egyetlen k.b.l faragott
szobraikon es furcsa irasmodjukon kivul a sziget egyedulallo moai
kavakavanak nevezett fafaragvanyairol is hires. A faragvany sohasem
abrazol mast, mint osszeaszott ferfit, akinek egyes torz testreszeit szembeszok.
reszletesseggel munkaltak meg. Az els. itt jart europaiak jelentettek,
hogy a bennszulottek gyakran szivesen megvaltak kicsiny szobraiktol,
mintha ezek az alakok nem is tartoznanak hozzajuk. A sziget lakoi
meg ma is felelmetesnek es idegennek tartjak a kisded alakokat - oly valami
emlekeztet.jenek, ami nem az . elmenyuk, de ami ennek ellenere is
remit. szamukra.
A bennszulott rege Tufukoiho kiralynak tulajdonitja e szobrokat. A
kiraly egyik ejjel ket torz torpe lenyt pillantott meg, akiket a szigeten a
mai bennszulott lakossag el.tt ott elt faj utolso tagjai szellemeinek velt.
Bar e futo pillantas utan senki sem latta .ket, a szerencsetlen emberek
olyan mely hatast tettek a kiralyra, hogy azonnal faba faragta a kepmasukat.
A moai kavakava szobrokat a kiraly eredetije h.seges masolatanak
tartjak.
E faragvanyok stilusa egyaltalan nem polineziai es a kivajt arcvonasok
- kampos orr, nagy szem, kis szogletes szakall - szemitanak t.nik.
A legerdekesebb jellegzetesseguk azonban a faragvanyok teste, mely elsorvadt,
golyvas, kelevenyes. A szajuk osszeaszott, nyakcsigolyajuk oszszeeset,
az agyek es a hatcsigolyak kozt pedig kifejezett tores latszik. Az
orvosok szerint mindez azt jelenti, hogy ezek az emberek sulyos sugarzasnak
voltak kiteve. A kavakava faragvanyokkal es a szerencsetlen aldozatokkal
osszefugg talan az, hogy tuzes pusztitas nyomait talaltak a
szigeten. A Rano Kao hegy labanal hatalmas, masfel kilometer hosszu es
ketszaz meter szeles barazda lathato. A barazda elesen kivehet. a tajon,
114
mert vulkanikus uveg (obszidian) boritja, mely sehol mashol nem talalhato
a szigeten. A megolvadt szikla e vajataval pontosan egyenes vonalban
masfel kilometerrel odabb egyik dombon kis krater latszik. A melyedes
szabalyos koralak es novenyzete pedig teljesen elut a kornyez.
domboldal novenyzetet.l. A vagas es a krater arra utalnak, hogy a fel
nem jegyzett multban hallatlan er.vel ert itt foldet valami. Velemeny
dolga, hogy az a valami termeszetes volt-e vagy ember m.ve. A kavakava
szobrok es a bel.luk levont kovetkeztetes - hogy valamikor, a
tortenelem el.tti id.kben er.s sugarzas erte a szigetet - talan a kes.bbi
velemenynek kedvez.
Az Ujvilag foldreszein is talalunk nehany peldat arra, hogy a tortenelem
el.tti id.kben nagy vegveszedelem pusztitotta el a m.velt tarsadalmakat.
Peruban Cuzco kozeleben a Sacsayhuaman inkak el.tti er.dhoz
kozel 15.000 negyzetkilometer hegyi szikla olvadt es uvegesedett
meg. Nemcsak a hegyoldal, hanem az er.d nehany faragott k.tombje is
magan viseli annak a jelet, hogy nagy, sugarzo h.seg uvegesitette meg
.ket is.
Braziliaban romsorozat talalhato - Sete Cidades-nek nevezik .ket -
Teresinatol delre a Piripiri es a Rio Lounge kozt. E romok koveit kepzeletet
meghalado er.k olvasztottak meg es a kovek retegei kozt osszelapitott,
rozsdasodo femdarabok lathatok, melyek voros konnyekhez hasonlito
savokat okoztak a meguvegesedett falfeluleteken.
A legtobb meguvegesedett rom az Egyesult Allamok nyugati reszen
talalhato. 1850-ben William Walker kapitany pillantotta meg el.szor e
romokat Death Valleyben, a Halal volgyeben. Masfel kilometer hosszu
varost talalt, ahol az utcak es az epuletek elhelyezese meg mindig tisztan
kivehet.. A varos kozepen roppant, 8-10 meteres sziklat talalt, a sziklan
meg oriasi epulet romjait. Mind a szikla, mind az epulet deli oldala megolvadt
es meguvegesedett. Walker azt gondolta, hogy t.zhanyo okozta a
jelenseget, de a kornyeken nincs t.zhanyo. Azonkivul a Fold bels. h.je
nem tudna ennyire cseppfolyositani a sziklak feluletet. Walker kapitany
egyik tarsa kozelebbr.l megvizsgalta a felfedezest es megjegyezte: .A
Gila es a San Juan kozt elterul. egesz videk tele van e romokkal. Nagy
kiterjedes. varosok romjai hevernek kiegetten es reszben meguvegesedetten,
tele osszeolvadt kovekkel es kraterekkel, melyeket olyan t.z okozott,
amely cseppfolyositani tudta a sziklat es a femet. Szorny. repedesek
szakitottak kette az utcakoveket es az epuleteketc (mintha) oriasi
tuzek tamadtak volna rajuk.h
115
Tovabbi meguvegesedett romokat talaltak Kaliforniaban. Arizonaban
es Koloradoban. A Mohave sivatagbol tobb kor alaku osszeolvadt
uvegfoltot jelentettek.
Ha valamely ismeretlen ozonviz utani m.velt tarsadalom valoban
t.z altal pusztult el nyugat Eszak-Amerikaban, akkor elvarhatjuk, hogy
ekkora szerencsetlenseg nyomot hagyott azok emlekezeten, akik megmenekultek
es tovabbadtak az esemeny hiret az egymast kovet. nemzedekeknek.
R. Baker-nek, az osszehasonlito neprajz tudosanak, mikor a
kanadai indian nepkolteszetet tanulmanyozta, a kovetkez. reget mondta
el az egyik kihalofelben lev. totem vallas bolcs embere Eszak-
Kanadaban, a tundra ovezet kozeleben. A rege arrol az id.r.l szol .miel.tt
a hideg alaszallt volna eszakrolh, amikor meg gazdag novenyzet boritotta
a mai sivar tundrat.
.Amikor itt nagy erd.segek es viragzo volgyek voltak, demonok jottek
es dontottek rabszolgasagba nepunket. Elkuldtek ifjainkat a sziklak
koze es a fold ala (banyaszat?) meghalni. De azutan megjott a viharmadar
es felszabaditotta nepunket. Hallottunk a viharmadar csodalatos
varosairol, melyek delre, a nagy tavakon es folyokon tul fekudtek.
Nepunk kozul sokan elmentek es meg is neztek ezeket a fenyes varosokat,
a nagyszer. otthonokat meg a titokzatos embereket, akik repulni
tudnak az egen. A demonok azonban visszatertek es ekkor borzaszto
pusztitas kovetkezett. Nepunk delre kivandorolt fiai visszatertek es elmondtak,
hogy a nagyvarosokban megsz.nt az elet - nem maradt mas
hatra, csak a nagy csondesseg.h
A totemes indianok csak ennyire emlekeznek az esemenyekb.l es
nem tudtak tobb reszletet szolgaltatni. Atyaik es a nagyatyak ezt a tortenetet
ismeteltek el el.ttuk.
A delnyugati hopi indianok kozt is hasonlo hagyomany el, mely tovabbi
bepillantast enged a maskulonben fel nem jegyzett esemenyekbe.
A tortenet cime: Koskurza, a Harmadik vilag h.skoltemenye es Water
Frank A hopi konyve cim. m.veben mentette meg a tortenetet a feledest.l.
.A harmadik vilagban nehanyan patuwvotat keszitettek es varazserejukkel
atrepitettek az egen. Sokan elrepultek rajtuk az oriasi varosba,
megtamadtak azt es oly sebesen tertek vissza, hogy a lakossag azt sem
tudta, honnan jottek a tamadok. Rovidesen sok mas nemzet fiai is keszitettek
patuwvotakat es elrepultek, hogy megtamadjak egymast. Igy jott
romlas es pusztulas a harmadik vilag nepere, ahogyan azokra jott, akik
el.ttuk voltak.h
116
Az Egyesult Allamok nyugati reszen a romok annak jeleit viselik
magukon, hogy sugarzo h.seg pusztitotta el .ket, nema tanukkent a hagyomanyok
mogott meghuzodo tenyeknek. Azonkivul a tortenelem el.tti
varosok pusztulasanak a leveg.ben szallo emberekkel valo osszekapcsolasa
nyugtalanitoan hasonlit a hindu es tibeti atomfegyverekkel felszerelt
legi jarm.vekr.l szolo feljegyzesekre.
A Babel utani id.k tarsadalmanak Krisztus el.tt 2900 es 2800 kozott
bekovetkezett osszeomlasa utan a vilag ujra rovid z.rzavaron es atalakulason
ment at. Ket lehet.seg allt nyitva a magas m.veltseggel rendelkez.
kozpontok eletben maradt lakoi el.tt. Vagy elolr.l kezdtek es visszaallitottak
a maguk m.veltseget, vagy kivandoroltak es beolvadtak az alantasabb
m.veltsegekbe, a jegkorszak civilizacioiba, vagy a Foldkozitenger
es a Kozel-Kelet kialakulofelben lev. tarsadalmaiba, amelyeket a
legkevesbe sujtottak a termeszetes es ember okozta szerencsetlensegek.
Akik az els. lehet.seget valasztottak, csak mint egyszer. foldm.vesek
tudtak megelni. Richard Mooney jegyzi meg A Fold telepulesei (Colony
Earth) cim. konyveben: .A fejlett m.szaki tarsadalom osszeomlasa csakis
a legfontosabb dolgok megmentesere hagyott id.t. A menekultek kimentettek
nehany fontos dolgot, koztuk nehany repul.gepet, amire a
tobbi menekultekkel valo erintkezeshez volt szukseguk. Az id. mulasaval
azonban egyre nehezebbe valhatott a gepek uzemben tartasa. Az alkatreszek
elkoptak, az uzemanyag es forrasai bedugultak. Ha m.szaki
tarsadalom pusztul el, megsz.nik a gepalkatreszek, de meg a megfelel.
femek gyartasanak a lehet.sege isc Vegul csak emleke maradt meg
azoknak az egen cikazo gepeknek, melyekben valamikor emberek utaztak.
Es joval kes.bb ki adna hitelt az ilyen mesebe ill. torteneteknek?h/
4/
Noe es csaladja, amikor az ozonviz el.tti tarsadalom pusztulasabol
menekultek, 120 eves el.keszuleten mentek at, amely korszak alatt volt
idejuk osszegy.jteni az elethez es az ozonviz utani kor uj tarsadalmanak
megkezdesehez szukseges tudast. A Babel utani kozpontok pusztulasa
azonban hirtelen es varatlanul kovetkezett be, nem hagyott id.t az ismeretek
meg.rzesere. A m.szaki kornyezet pusztulasaval - a m.szaki forrasok,
a munka megosztasa es szakositasa mind a gepek, mind az emberek
kozt - a szerencsetlenseget tulel.k m.szaki felkeszultsegenek a foka
valoban igen korlatozott lehetett. Az ipar hianyaban a menekulteknek a
nelkulozhetetlen dolgok el.teremtesere kellett osszpontositaniuk a figyelmuket
es a mez.gazdasagi onellatas megalapozasa valt a legfontosabb
szempontta. Az a szomoru ebben, hogy ha mar a m.velt tarsada117
lom birtokaban lev. tudas lecsokkent, a menekultek foldm.vel.k lettek,
semmi tobb.
Ma mar le sem lehet tagadni, hogy a menekultek gyermekei valoban
letre ne hoztak volna nehany fontos mez.gazdasagi kozpontot. A regeszek
meg husz evvel ezel.tt is bizonyosak voltak abban, hogy legel.szor
a kozel-keleti termekeny felholdon gyakoroltak a foldm.velest, ami aztan
onnan terjedt el az egesz vilagra. Ma azonban, miutan a Fold kulonboz.
pontjain asatasokat vegeztek, alaposan megvaltozott a teves nezet.
Az uj bizonyitek arra mutat, hogy az eszakkelet-kinai, delkelet-azsiai,
mexikoi es perui f.bb mez.gazdasagi kozpontok ugyanolyan regiek,
mint a kozel-keleti. Ezek a leletek jokora dobbenetet keltettek a maradi
torteneszek soraiban, mivel tobb kerdest vetnek fel, mint ahanyra felelni
tudnak. A legnyugtalanitobb kerdes az, hogy miert jelentek meg hirtelen
es egy id.ben a vilag kulonboz. reszein ezek a mez.gazdasagi kozpontok.
Foldrajzi fekvesukben talalunk erre valoszin.nek latszo valaszt. A
kozel-keleti mez.gazdasag az atomfegyverek tuze altal felegett mai Izrael,
Irak es az Arabiahoz kozeles. teruleteken viragzott fel. A kinai es
azsiai ket mez.gazdasagi kozpont nem esik messze a gobi es az indiai
m.velt kozpontoktol. A mexikoi mez.gazdasagi teruletek kozvetlen delre
esnek a Halal volgyenek romjaitol. A perui mez.gazdasagi kozpont
ugyanazon a videken volt, ahol Sacsayhuaman osszeolvadt falai allnak.
Nemregiben Venezuelaban talaltak ujabb mez.gazdasagi kozpontot, a
braziliai .serd. meguvegesedett romjai kozeleben. Mivel ezek a kozpontok
csaknem egy id.ben es teljesen pusztultak el, esszer. felteteleznunk,
hogy akik elve maradtak, egy id.ben alakitottak meg a maguk foldm.vel.
kozossegeit. Ugyanezt a fejlemenyt talaljuk a cserepgyartas tortenelmeben.
A torteneszek emberemlekezet ota ugy velekedtek, hogy a
Kozel-Keleten keszitettek az els. cserepedenyeket ugyanugy, ahogy els.nek
tartottak a Kozel-Kelet foldm.veleset is. Azota azonban ugyanannyi
id.s regi cserepedenyeket talaltak Japanban, mint amilyen a kozelkeleti.
J. Edmonson antropologus elmeleti keretet allitott ossze, melyben
megkiserelte kozos eredetre visszavezetni a kozel-keleti, japan es a kes.bb
talalt azsiai, afrikai cserepedenyeket. Az elmeleti kozpont, melyre
eljutott, Ulaanbaatarban (Ulanbator) volt, Mongoliaban, a gobii magas
m.veltseg. kozpont kell.s kozepen!
A megmaradtak masik lehet.sege az volt, hogy koltozzenek at es
osszak meg a meg mindig birtokukban lev. tudast Europa es a Kozel-
Kelet kevesbe m.velt tarsadalmaival, melyeket az atomhaboru es a jegkorszak
veszedelmei erintetlenul hagytak. A magasabb m.veltsegek az
alacsonyabbra tett hatas termeszetesen melyrehato kovetkezmenyekkel
118
jar. Az ismert m.velt tarsadalmak tortenelmeben pontosan ez is tortent.
Az europai .skorszakbeli civilizaciok nem Europabol vettek az eredetuket,
hanem egymast kovet. hullamokban jottek eszakrol es nyugatrol.
Az .si m.veltsegek rege-tortenelmeiben ennek megfelel.en mindig is az
esemenyek kovetkez. sorrendjet talaljuk:
1. Nagy tudasu isten-kiralyok uralmanak kezdeti korszaka (a Babel
el.tti kor megfelel.je).
2. A z.rzavar es hanyatlas id.szaka, mely alatt kezdetleges tarsadalmak
viragzottak (Babel utani kor).
3. A m.veltseget magukkal hozo idegenek bearamlasa, az epiteszet,
tarsadalmi szervezet es vallas hirtelen, robbanasszer. fejl.dese,
ami azutan nagyjabol valtozatlan maradt a kovetkez. evezredeken
at.
Sajnos a maradi torteneszek nem ismerik el a titokzatos m.veltseg
hordozoinak a letezeset. Ehelyett inkabb ahhoz ragaszkodnak, hogy az
.si tarsadalmak a k.korszakbol kiindulo lassu, de folyamatos fejl.des
gyumolcsei. Azt azonban sehogy sem tudjak megmagyarazni, hogy a regeszet
bizonyitekai miert mutatnak arra, hogy az .si m.velt tarsadalmak
es kezdetleges el.deik kozt semmifele atmenet sem volt. Van der Veer a
lehet. legjobban kihasznalja ezt a Rejtett vilagok (Hidden Worlds: Fresh
Clues To The Past) cim. konyveben, ahol azt irja: .Vegyuk peldaul az
egyiptomiakat. A piramisok epitesehez jartasnak kellett lenniuk legalabb
is a szamtanban, az epiteszet gyakorlati oldalaiban es az anyagszallitas
tudomanyaban - mindez azonban hosszu-hosszu el.zetes korszakot kovetel
meg. E kor letezeset azonban a regeszet egyaltalan nem tamasztja
ala. A regeszek elismerik, hogy itt nehezsegekkel allnak szemben, de
nem hajlandok kinyomozni annak okait. Egyszer.en elfogadjak a tobbi
m.veltsegek gondolatat. Alig hallunk valamit e m.velt tarsadalmak tortenelem
el.tti hatterer.l. Ezert jelentektelenne probaljak osszeszoritani a
k.korszak es az uralkodohazak korszakai kozt eltelt kort, melynek pedig
evezredeket kellett volna felolelnie.h
.Lehetetlen elfogadnunk ez indoklasokat. Nezetunk szerint - es id.vel
talan a tudomany is eljut erre a kovetkeztetesre - valamikor, a tortenelem
el.tti kor legkorabbi szakaszain, az .si nepek ketsegkivul erintkezesbe
leptek olyan meg regebbi fajjal, mely fejlett m.veltseggel es valoban
a messzi multba nyulo tortenelemmel rendelkezett. Az igazsag
magva valoszin.leg ott rejlik az osszes regekben es legendakban: volt
valamikor a bolygonkon olyan faj, mely igen valasztekos m.veltseggel
rendelkezett, mely aztan egy vagy tobb termeszetes szerencsetlenseg kovetkezteben
elpusztult. Az egyetlen valoban kielegit. elmelet az, hogy e
119
m.velt tarsadalom menekultjei hoztak magukkal mind a regi civilizaciok
szakertelmet, mind az iras m.veszetet, .k hoztak tudast az akkor k.korszakukat
ele nepeknek.
Velemenyunk szerint a kovetkez. tortent. Valahol a Foldon m.velt
tarsadalom jott letre, talan tobb m.velt tarsadalom is, mely a kedvez.
korulmenyek kovetkezteben az osszes tobbinel el.bb viragzott felc Azt
gondoljuk, hogy kes.bb egy vagy tobb termeszetes szerencsetlenseg elpusztitotta
ezt az eredeti m.velt tarsadalmat, es hogy a menekultjei a
meg mindig kedvez. korulmenyek kozott el. teruleteken talaltak menedeket.
Kes.bb ez azoknak az .si tarsadalmaknak adott fellendulest, amelyekr.l
mar mi is tudunk. Ez az egyetlen elmelet, amely lefegyverez
minden tiltakozast es betolti meg azokat a hezagokat is, melyekre a regi
regek es legendak emlekeztetnek.h/5/
120
Hatodik fejezet
A BARLANGLAKO
.SEMBER TALANYANAK MEGFEJTESE
Amikor a vilag nyolc fejlett tarsadalmanak kozpontja kolcsonosen
elpusztitotta egymast, fajdalom es remulet luktetett vegig szenved.
bolygonkon. Mindenfele halal es.zott az egekb.l - az agneya fegyverb.l
kirobbano langok s.r. nyilai es a t.z gomba alaku felh.i okadtak a halal
sugarzo hullamait a csatamez.kre, elporlasztva mind az embereket,
mind a gepeket. A tudas, amely felett oly gondosan .rkodtek es amelyet
vigyazva mentettek at az ozonvizen, most a pusztitas eszkozeve valt. A
halal lett az ur, es a halal emelyit. b.ze uralkodott ott, ahol valamikor
buszke varosok alltak. Veget ert az egyseges vilag - z.rzavar tombolt a
helyen.
Mivel megcsappant a tudas, megsz.nt a hirkozles es a bizonytalansag
es a gy.lolet lett a kozos nevez. a harcolo nemzetek kozt. Nem csereltek
ki tobbe egymassal a gondolatokat meg a fogalmakat, igy a talalekonysag
es a m.szaki fejl.des hirtelen veget ert. Olyan volt ez, mintha
valamely oriasi kez egyetlen csapassal megdontotte volna a nemzeteket,
megragadta es visszarantotta volna a tudomany gyepl.it.
A vilagnak masodszor is meg kellett valtoznia. Akik tuleltek a harcot,
maguk mogott hagytak az olvasztott varosok liderces almat, hatrahagyva
azokat a radiumsugarzas karmainak. Kis remult csoportokban
indultak el, hogy ujrakezdjek az eletet azokban a hegyekben es .serd.kben,
amelyeket nem erintett a vilagfelfordulas.
A barlangokba es uregekbe menekules uj elet kezdetet jelentette,
igen kulonboz.t azoktol a vitathato aldasoktol, melyeket a m.velt tarsadalom
juttatott nekik. Es mig az osszeomlott tarsadalmak kutattak az ujjaepites
modjai utan - az emberek probaltak az emlekezetukbe idezni azt,
amit valamikor tekercsekre es fenykepekre biztak . a barlanglakok elszigetel.dtek
az esemenyek f.aramlatatol. Maradvanyaik meg mindig
fel.felbukkannak es ezzel hozzajarulnak a fejl.deselmeletnek nevezett
vitahoz.
A tortenelem uj kerete, mely felfedezeseken es keziratforditasokon
alapul es feloleli az emberi faj ozonviz ota lezajlott tortenelmet arra mutat,
hogy valoban nem volt egyenes, fokozatos orokles. Ehelyett a k.korszak
fejlemenyei es Egyiptom, meg Mezopotamia m.vel.desei csak osz121
szefuggestelen oldalagai voltak a vilagnak a babeli vilagi kozpont epitese
utani reszekre szakadasanak. Kezdetleges es fejlett tarsadalmak eltek
egyazon id.ben es kolcsonosen tudtak egymas letezeser.l.
A "majomember" halala
A tudosok - elmeletuk bizonyitasara - egeszen nehany evvel
ezel.ttig, a szarmazas feltetelezett vonalanak mas-mas helyere osztalyoztak
szet a kulonboz. tortenelem el.tti csontvaztoredekeket, kezdve az
ugynevezett majomemberrel, egeszen a mai emberig. Az ujabb leletek
azonban felszinre hoztak azt a nyugtalanito tenyt, hogy mindig is eltek
emberek a Foldon, nem mint emberszabasu majmok vagy kezdetleges
lenyek leszarmazottai, hanem mint ember, egesz az id. kezdete ota.
Azok, akiket majomembereknek nevezunk egyszer.en olyan emberek
voltak, akik az alapvet. emberi csaladbol zullottek le. Bjorn Kurten a
Nem emberszabasu majmokrol (Not from the Apes) c. m. szerz.je irja:
.Az utolso evtized folyaman lehet.ve valt bebizonyitani azt, hogy a sokkal
tavolabbi multba lehet visszakovetni az ember szarmazasat, ahol
meg mindig megtartja egyedulallo jelleget. Lenyegeben veve ma mar
ketsegbe vonhatjuk azt, hogy .sunk valaha is olyan leny lett volna, akit
emberszabasu majomnak nevezhetnenk. Az allattan szemszogeb.l nezve
ez nagyon is esszer.. Az emberszabasu majmok es az emberek kozott
bonctanilagc tul nagy a kulonbseg ahhoz, hogy az aranylag nem regi
kozos .ssel legyen osszeegyeztethet. es ugyanez vonatkozik a viselkedesukre
is.h/1/
Ez valoban a felfedes kora, meg ha nem is mindenki ert egyet a felfedezesekb.l
levont kovetkeztetesekkel. Az ember .fejl.deseh, ha ezen a
m.szaki visszafejl.desen at nezzuk azt bizonyitja, hogy az ember nemcsak
hogy nem fejl.dott, hanem inkabb hanyatlott. A fejl.deselmelet hivei
kozel szaz even at a mai ember kozvetlen .senek a Neander-volgyi
embert tartottak, akinek Europaban bukkantak reszleges csontvazmaradvanyaira.
De a nemregiben a Kozel-Keleten talalt Neander-volgyi
emberek csontvazai fejlettebbek, csaknem azonosak a homo sapienssel,
megis, ennek ellenere regebbi id.kb.l szarmaznak, mint a Nyugat-
Europaban talalt csontvaztoredekek. Ez annak elismeresere
kenyszeritette a paleontologia szakembereit, hogy a nyugat-europai
Neander-volgyi emberek hanyatlast jelentettek. Az europai Neandervolgyiek
elfajulasanak legkielegit.bb magyarazata a kovetkez.: Ezek az
emberek szabad akaratukbol megszakitottak a kapcsolatot a m.velt
122
kozpontokkal. Rovid id. mulva pedig a jegkorszak elkulonitette .ket az
emberiseg tobbi reszeit.l, azoknak a jegmez.knek kovetkezteben, melyek
Eszak- es Kozep-Europat takartak. Elszigeteltseguk es csekely szamuk
miatt mindennapos jelenseg volt koztuk a verrokonok osszehazasodasa.
A korlatozott verallomany kovetkezteben jelent.sen megnovekedtek
az egeszsegtelen orokolt vonasok el.fordulasai, ami szuletesi hibakhoz,
nyomoreksaghoz vezetett. Ebb.l alakultak ki azutan a nyugat.
europai Neander-volgyi maradvanyok csontvazalkatanak jellegzetessegei.
A paleontologia nehany tudosa ma mar hinni kezd abban, hogy ez a
magyarazat ervenyes, nemcsak a Neander-volgyi, hanem a tobbi kezdetleges
majomemberre is. Harold Coffin, a michigani Berrien Springs Foldtani
Kutatointezetenek (Geoscience Research Institute in Berrien Springs)
kutatotanara jegyezte meg: .A Neander-volgyi es fels. k.korszakbeli
emberek nemigen hasznalhatok a fejl.deselmelet tamogatasara, mivel
nagyon hasonlitottak a mai emberre. Kulonosen ervenyes ez a kozelmult
leleteire. A Neander-volgyi ember szokasos leirasa nagyreszt azon a
Neander-volgyi ferfi csontvaz maradvanyain alapul, aki sulyos csont- es
izuletgyulladasban szenvedett.h
Ket kutatonak, ifj. William L. Straus es A. J. E. Cave-nek A korbonctan
es a Neander-volgyi ember testtartasa (Pathology and the Posture of
the Neanderthal Man) cim. cikke er.teljesen alatamasztja ezt a kovetkeztetest:
.Semmi okunk sincs feltetelezni, hogy a negyedik jegesedes
korabol szarmazo Neander-volgyi ember testtartasa eszrevehet.en kulonbozott
volna a mai ember testtartasatolh - mutatnak ra. .Ezzel nem
akarjuk azt allitani, hogy testreszein es koponyajan nincsenek kulonos
vonasok, melyek egyuttesen megkulonboztetik .t a mai ember valamennyi
csoportjatolc Lehet, hogy a gyulladasos oregember La
Chapelle-aux-Saints-b.l - a Neander-volgyi ember testtartasanak altalanos
peldaja, valoban valamifele bonctani santitassal jart. De ha ez igy
van, a mai emberek kozott is vannak megfelel.i, akik hasonlokeppen gerinccsont
- es izuleti gyulladasban szenvednek. Torz alakja miatt nem
hasznalhatjuk az egeszseges, rendes Neander-volgyi ember megbizhato
kepenek megalkotasahoz. Ennek ellenere, ha fel lehetne tamasztani es a
new yorki foldalattira ultetni - felteve, ha megfurdott, meg borotvalkozott
es mai ruhat visel - ketseges, hogy nagyobb felt.nest keltene, mint a
foldalatti nemely mas utasa.h/2/
Ma mar akadnak olyan paleontologusok, akik ezt a magyarazatot
kezdik elfogadni es azt is, hogy a visszafejl.dest jelent. orokolt vonasok
nemcsak a Neander-volgyi emberre vonatkoznak, hanem az osszes tobbi
123
ugynevezett majomemberre is. A hanyatlast jelent. orokolt vonasokkal
rendszerint ket testi fogyatekossag jar: a bels. elvalasztasu endokrin es
pajzsmirigy rendellenessegek, melyek kihatnak a csontok es mas szovetek
fejl.desere, aminek a fej es a vegtagok beteges megnagyobbodasa es
butulas a kovetkezmenye. E ket rendellenesseg orvosi leirasa hasonlit az
un. majomember maradvanyainak mai paleontologiai leirasahoz. Ilyen
allapotok ritkan fordulnak el. a nagy nemzesi valasztekkal rendelkez.
nepessegek kozott, de mint mar emlitettuk, uralkodova valhatnak olyan
nepben, mely elszigeteltsege kovetkezteben gyakori a kozeli rokonok
hazassaga. Ezzel a gondolattal a fejunkben erdekes felfigyelnunk arra,
hogy milyen teruleteken talaltak az un. majomemberek legfontosabb
peldanyait: Javai majomember; kinai majomember; a deli majomember
Del-Afrikabol es a legkezdetlegesebb Neander-volgyiek Europa nyugati
reszeib.l.
Amikor abbol a szemszogb.l gondolkodunk el e helyeken, hogy az
ozonviz utan az emberek az Ararattol terjedtek el azt latjuk, hogy az
Ararat a kozeppont es a kezdetleges emberek maradvanyai a kuls. szeleken
talalhatok.
Bar a k.korszak kifejezes nyilvan nem hasznalhato a z.rzavaros
m.veltseg e maradekaira, akik a m.velt tarsadalmaktol tavol kapartak
ki maguknak sz.kos megelhetest, jobb kifejezes hianyaban meg kell elegednunk
ezzel. E menekultek csoportjai rendszerint az olyan tartosabb
anyagok lel.helyeinek kozeleben talalhatok, mint peldaul a k. meg a
csont, es a nevuk is ebb.l ered. Ez megsem jelenti azt, hogy kizarolag
ezeket az anyagokat hasznaltak fel. Es valoban bizonyitekok vannak arra,
hogy ezek az emberek, akar fejlettebb tarsadalmakban el. embertarsaik,
nemcsak tudtak a femekr.l, hanem fel is hasznaltak azokat. Igaz
ugyan, hogy a k.korszakbeli maradvanyok kozt nem talaltak femszerszamokat,
mivel a femszerszamok, ha az id.jaras viszontagsagainak
tesszuk ki .ket, parszaz ev alatt elrozsdasodnak. Az, hogy az eletben
maradtak valoban ismertek a femeket nyilvanvalova valik, ha meggondoljuk,
hogy a vilag szelteben-hosszaban jo nehany tortenelem el.tti banyara
talaltak. Elba szigeten olyan vasercbanyak vannak, melyek eredete
belevesz a tortenelem homalyaba. Mar a regi gorogok .sreginek tartottak
e banyakat es a pelasgicusoknak tudtak be az eredetuket, akik a tortenelem
el.tti id.kben a Foldkozi-tenger keleti videkeit laktak.
Europan kivul nehany, a kozelmult asatasainal napfenyre kerult lel.hely
igen megnovelte a tortenelem el.tti banyaszatrol felhalmozodott
tudasunkat. A del-afrikai Swazi-fold Ngwenya nev. helysege kozeleben
1967-ben es 1969-ben vegzett kutatas kimutatta, hogy a jelenlegi bantu
124
neger bozotlako es hottentotta lakossag el.tt valaki mar banyaszta itt a
vasercet. Meg abban az id.ben, amikor a kulonfele helyi Neander-volgyi
emberek - mint peldaul a rodeziai, a boskopi es florisbadiak - kihaltak.
Ezt a vasercet (hematit) ott talaltak a Chapelle-aux-Saints mellett, a
Neander-volgyi maradvanyokkal is Franciaorszagban es ugyanabba az
id.szakba tartoznak, mint a ngwenyai banyak. Ma mar az a velemeny,
hogy a verkovet (vasercet) arcfestesre es temetkezeseknel, emberi ver helyett,
szertartas celjaira hasznaltak. A verk. hasonlo felhasznalasat fedeztek
fel meg oly messze es. foldreszen is, mint az ausztraliai part
menti szigeteken, Tasmanian es Del-Amerika deli csucsken, a Tierra del
Fuegonal - es mindig a part menti videkeken. Nincs kizarva, hogy a tortenelem
el.tti id.kben messzi videkre szallitottak a verkovet vagy magat
a vasat is. Ez a szeles kor. kereskedelem termeszetesen egyaltalan nem
illik bele a korai ember kezdetlegesseger.l tartott mai elmeletekbe.
1972-ben Ngwenyahoz kozel, a del-afrikai Border Cave-ben Adrian
Boshier es Peter Beaumont vegeztek asatasokat es 10 betemetett tortenelem
el.tti banyat talaltak, nehanyat 15 meter melyen. Itt is verkovet banyasztak
valamikor. A Border Cave (Hatarbarlang) mellett ott talaltak
mind a Neander-volgyi, mind a maihoz hasonlo kezdetleges emberek
maradvanyait. Talaltak mellettuk achatbol keszult, meg mindig annyira
eles keseket, hogy meg a papirt is elvagtak. Es annak nyomait is, hogy a
banyaszok szamitasokat vegeztek es csontra vesett feljegyzeseket is vezettek.
Ugy latszik, a vaserc annyira ertekes volt, hogy termelesuk szamontartasara
serkentette a kezdetleges banyaszokat. Elgondolkodtato
teny, hogy Eszak-Amerikaban talalunk a tortenelem el.tti banyaszat legleny.goz.bb
bizonyitekaira. A Superior-to rezben gazdag videken, a
michigani Isle Royale-on es a Keweenaw felszigeten .si banyak vannak,
melyek eredeter.l az indianoknak semmi fogalmuk sincs. A jelek szerint
a legregebbi id.kben tobb ezer tonna rezet szallitottak el innet. Megsem
talaltak egyetlen m.vel.desre mutato megmunkalt targy maradvanyaira
sem, ami tudtunkra adna, hogy kik banyasztak itt. Az American
Antiquarian (25. kotet 258. oldal) megjegyzi: .E banyak kozeleben semmi
nyoma az allando telepulesnek. Semmi nyoma haznak, csontvaznak, de
meg egyetlen csontot sem talaltak.h Azt azonban tudjuk, hogy a tortenelem
el.tti banyaszok nemcsak kitermelni tudtak az ercet, hanem messzire
szallitani is, mivel sohasem bukkantak az erc egyetlen grammjara sem,
melyet 1600 km-en belul hasznaltak volna fel.
Els. izben S. 0. Knapp bukkant tortenelem el.tti banyaaknara 1848-
ban, aki a Minnesota Banyatarsulat (Minnesota Mining Company) ugynoke
volt. A tarsulat foldjen atutazva hosszu egyenes suppedest vett esz125
re a talajon, melyet el.szor az egyik er szetmallasanak velt. A suppedes
uregben vegz.dott, ahol mesterseges asatasok nyomait talalta. Amikor
kiszorta az osszegy.lt hulladekot, jo nehany k.kalapacsra bukkant. A
godor melyen pedig erc erre, melynek kiaknazasat az .sregi banyaszok
nyilvan nem fejeztek be.
Knapp masik banyat is talalt az Ontonagon folyotol 4 kilometerre - a
michigani rezovezet mai kozpontjanal. Ez az akna sziklabarlangban volt.
Az akna, mely valamikor 8 meter melyre nyult, agyaggal es a novenyzet
kusza halozataval volt tele, ami igen-igen regi banyara mutat. Hat meter
melyen Knapp hat tonnas kitermelt reztombot talalt. Ezt a tombot fakkal
es ekekkel korulbelul masfel meter magasra emeltek attol a helyt.l,
ahonnet levagtak. Az emeleshez 15-20 centimeter atmer.j. fakat hasznaltak.
A tomb vegen pedig vagoszerszamok nyomai latszottak. A reztomeget
magat simara kalapaltak, a kiallo reszeket pedig letortek rola,
hogy konnyebben lehessen elszallitani. Az aknaban ott hevert meg nehany
reztomb is, azonkivul faszen, a t.z mas nyomai es egy 16 kilogrammos
kalapacs.
Az Isle Royale-on, a Superior-to eszaki partjahoz kozel is szamos
banyat talaltak. Nemelyik akna kozel 20 meter mely. Amikor megnyitottak
a sziget egyik banyajat, a kutatok lattak, hogy el.szor 3 meter vastag
sziklaba vestek az aknat miel.tt elertek az alatta lev. kb. 40 cm vastag
rez eret. Nyilvanvalo, hogy a banyaszok nagyon is ertelmes emberek voltak.
Tudtak, hogy hol kell keresni az ereket es jartasak voltak abban is,
hogy a fold alatt kovessek azokat. A fold alatt folyosokkal kotottek ossze
az aknakat es valyukat vagtak a sziklaba, hogy elvezessek a vizet. Az
egyik helyen az Isle Royal-on az .si asatasok tobb mint harom kilometer
hosszuak; megpedig csaknem egyenes vonalban.
Meg a michigani leirasoknal is erdekesebb az a lelet, melyet a Szenkor
(Coal Age) 1954. februari szamaban jelentettek. 1953-ban az utahi
Wattis Lion k.szenbanya banyaszai kesz alagutrendszerbe tortek be,
amelyr.l nem voltak feljegyzesek. Az alagutak oly regiek voltak, hogy a
bennuk lev. szen csaknem teljesen oxidalodott es igy ertektelenne valt.
1953. augusztus 13-an a m.szaki miniszteriumbol (Department of
Engineering) John E. Wilson es a utahi egyetem antropologia osztalyarol
(Department of Anthropology of the University of Utah) Jesse D.
Jennings hozzalattak a tortenelem el.tti szenbanyak megvizsgalasahoz.
Nemcsak alagutakat, hanem kozponti szentarolo csarnokokat is talaltak,
ahova a felszinre szallitas el.tt gy.jtottek a szenet. Az alagutak 150-180
cm magasak es parszaz meter hosszuak voltak, a korszer. banyak elrendezesehez
hasonloan kovetve a szen ereket. A tudosok nem talaltak meg
126
a regi banyarendszer bejaratat, de kb. 2700 meter melysegig kovettek az
egyik 2,5 meter magas alagutat, a kes.bbi kivizsgalas megallapitotta,
hogy egyetlen kornyekbeli indian torzs sem hasznalt soha szenet es nem
is tudtak senkir.l, aki valaha is hasznalt volna. Akar a michigani banyak
eseteben, valamely vallalkozo szellem. tortenelem el.tti nep nemcsak a
banyamernoksegben volt jartas, hanem el is tudta szallitani azt valamely
ismeretlen helyre.
A k.korszakbeli emberek epiteszete
A megmunkalt femtargyak hianya egyaltalan nem bizonyitja azt,
hogy a k.korszakbeli emberek nem hasznaltak femeket es a teny, hogy
barlangokban talaltak a legtobb k.korszakbeli maradvanyt, nem bizonyitek
arra, hogy a k.kor emberei kizarolag barlangokban laktak. A
franciaorszagi Le Grand-Pressigny-nel talaltak meg a vilagon a legnagyobb
k.szerszamgy.jtemenyt - a beillesztett darabok es kaparok faragott
k.korszakbol hatra maradt millioit talaltak meg 1-2 meter melysegben
es otezer holdnyi teruleten - es a kornyeken sincs egyetlen barlang
sem. Charrouxnal masik jokora szerszamkozpontra bukkantak, ahol a 12
holdnyi telep felszinen az ember meg ma is talal tortenelem el.tti k.baltakat.
A Charente folyo partjanak domboldalaiban 5 km-en beluli korzetben
49 barlang van, az asatasok soran azonban egyetlen egyben sem
talaltak annak nyomaira, hogy valaha is emberek laktak volna bennuk.
Lassacskan felszinre jonnek annak bizonyitekai, hogy a k.korszak emberei
jol epitett hazakban laktak es ez az eletmodjuk meg kenyelmes eletkorulmenyeik
felboritottak jo nehany eleve megalkotott nezetet. A Magdalen-
festmenyekr.l vilaghires Lascaux barlangokban meg mindig jol
latszanak a sziklaban a lukak, melyek az allvanyok keresztgerendait tartottak.
Valoszin.leg nagyon hasonlitottak arra, amit tobb ezer evvel kes.bb
Michelangelo hasznalt. Ezek az allvanyok tettek lehet.ve a fels.
k.kor m.veszeinek, hogy felrajzoljak m.veiket a barlangok falara, harom-
negy meter magasan a barlang padloja felett. A barlangokban talalt
allvanyoknak messze hato jelent.seguk van, mivel Todericu Doru, a bukaresti
egyetem tanara szerint az epiteszet tortenete azt bizonyitja, hogy
az allvanyozas ismerete sohasem el.zte meg a fale pitest. Ha a lascauxi
fest.k allvanyokat allitottak fel, akkor valoszin.leg azt is tudtak, hogy
hogyan kell falat rakni. Todericu tanar kijelenti: .Ha megcafolnank e
kovetkeztetest ugyanazt tennenk, mintha azt allitanank, hogy mar a t.z
felfedezese el.tt gyartottak gyertyakat.h
127
A tortenelem el.tti egyszer. k.epitmenyek tobb olyan peldanyara
bukkantak, melyek nagyon is valasztekos tudasrol tanuskodnak. Henri
Breuil es Raymond Lantier egyetemi tanar Les Hommes de lfage de la
pierre ancienne (French for Men of the Old Stone Age) cim. m.vukben
fejtegetik a Noaillesnel talalt tortenelem el.tti kemence esetet. .Negyszogletes
kovekb.l raktak es meszes agyaggal kevert homokkal toltottek
ki a kovek kozeit.h Mas szavakkal: a k.korszakbeli kemence teglaalaku
kovekb.l epult es cementhabarcsot hasznaltak hozza.
Meg Kelet-Europaban is, ahol az .slakossag nem elvezte a Franciaorszagban
el. Magdalen-kori emberek magasabb m.veltseget, meg itt is
fejlett epit.m.veszetre talalunk. Nemregiben harom kunyho maradvanyait
astak ki Vestonicenel a Pavlov dombvonulat alacsonyabb lejt.in
Csehorszagban. A kunyhok kozt a legnagyobb 9x12 meteres es szemcses
meszk. - a cement kezdetlegesebb formaja - boritja a padlojat, ugyanigy
epitettek a ket kisebb kunyhot is, meszk.vel es agyaggal boritott korkoros
falakbol. Ezeket tartjak az egyik legregibb rank maradt igazan falnak
mondhato falaknak. Az is figyelemremelto a vestonicei asatasoknal,
hogy jol epitett kaptar alaku eget.kemencet talaltak az egyik kunyhoban
es a kemenceben meg ott voltak az egetett cserep maradvanyai. Kiastak
itt meg rokafej es ket medvefej agyagbol mintazott maradvanyait is. Tehat
az egetett cserep hasznalata nem haladta meg a faragott k.korszak
m.vel.desenek a tudasat, mint ahogyan el.z.leg gondoltak.
Talan a legmegdobbent.bb tortenelem el.tti epitkezes es a m.velt
tarsadalom leletei azok, amelyeket Dragoslav Srejovic regesz asott ki
1965-ben a jugoszlav-roman hataron Starveconal a Duna parton. Amikor
a jugoszlav folyoparton asott, Srejovic el.szor romai utat talalt. Ez alatt
regi gorog cserepedeny-toredekre bukkant. Ezek alatt pedig csiszolt k.korszakbeli
maradvanyokra es kozep k.korszakbeli m.vel.des keszitmenyeire.
Amikor meg melyebbre asott olyasmit talalt, ami egyaltalan
nem illett oda: cementpadlo maradvanyait. Pontosabban a padlo anyaga
helyi meszk., homok es viz egybeoltasa volt, amit nyugodtan nevezhetunk
a vegytan es az epit.m.veszet ragyogo eredmenyenek, ha meggondoljuk,
hogy nehany evezreddel ezel.tt epult. A cementezett feluletek
nem voltak rendszertelenek, hanem gondosan lefektetett nagy lapok,
melyek hazak alapjait alkottak. Tobb alap is epult egymas fele, ami arra
mutat, hogy meg nem hatarozott id.szakon at emeltek itt epuleteket,
majd epitettek ujra. Ennek ellenere nagyon is egyformak az epuletek. A
hazak szerkezete a kes.bbi id.szakokban is csak olyan, mint a korabbiakban
volt - nincs jele annak, hogy a hazepites fokozatosan fejl.dott volna
az egyszer.bb.l az osszetettebb szerkezet fele. Hanem inkabb az tor128
tent, hogy a starvecoi falu hirtelen es teljesen kiforrottan felepult, viragzott,
majd hanyatlasnak indult es az emberek elkoltoztek onnan, ugyanolyan
kifejlett allapotban hagyva ott a hazakat, mint ahogyan a helyseg
alapitasakor epitettek .ket.
Az alapokon kivul az epuletek maguk is az epit.m.veszet magas
fokarol tanuskodnak. Valamennyinek hosszabb az egyik oldala, mint a
masik harom, 3:1-hez vagy 4:1-hez aranyban. A hosszabb 60 fokos korszeletet
kepez es mindig a Dunara nez, ami a lehet. legjobb kilatast nyujtotta
lakoinak a folyora es a kornyez. hegyes videkre. Minden egyes
hazban a hazzal azonos alaku kemence allt, melyet gondosan faragott
k.lapok hataroltak es mindig a haz keleti, vagyis a napos oldalan.
Srejovic felfigyelt arra, hogy a t.zhely (kemence) elhelyezese figyelemre
melto, mivel ha meghosszabbitjuk a haz oldalait, akkor a kemence az
egyenl.szaru haromszog kell.s kozepen all. Nem tudjuk mi volt ezzel az
epiteszek celja, de nem hagyhatjuk figyelmen kivul azt a kovetkeztetest,
hogy ismertek a szamtant es a mertant.
A hazak elhelyezkedeseben Starveco falunal is ugyanaz a pontossag
es rend nyilvanul meg. Az epuletek a folyopart fele kiszelesed., legyez.szer.
ivben alltak. A nagyobb epuletek - valoszin.leg magasabb osztaly
vagy a vezet.reteg hazai - helyezkednek el a legyez. kozepen, a kovezett
ter korul, mely Srejovic szerint piac vagy setany volt.
A Starveco melletti telepules a m.vel.des mas jellegzetesseget is
mutatja, olyan jellegzetesseget, melyr.l el.z.leg azt tartottak, hogy csak
evezredekkel kes.bb fejl.dott ki a Kozel-Keleten: minden haz kemenceje
mogott oltarmaradvanyt astak ki, ami vallasos hitre es istentiszteletekre
vall. Minden egyes oltar lapos k.b.l keszult, melyen cseszeszer. melyedes
van az eg.aldozatnak. Ezzel szemben pedig ket vagy tobb vorhenyes
homokk.lap all. E koveket a nehany kilometerre fekv. kiugro sziklabol
termeltek ki. Jo nehany k.re hullamvonalakat vestek, amit az epuletdiszites
legregibb peldanyainak tartanak. Meg meglep.bb volt, hogy
husz eletnagysagu faragott emberfejet is talaltak. Az arcokon a szem dulledt,
szajuk nyitott es orruk kicsiny. Nemelyik szobron lathato a vall, a
kar vagy a mell kezdete. A starvecoi szobrokat tartjak a legregebbi eletnagysagu,
kezzel faragott szobroknak azok kozul, amelyekr.l ma tudunk.
A falu egyik erdekes jellegzetessege, hogy lakosai igen jo egeszsegnek
orvendtek. A csontok kozul felt.n. modon hianyzik az eltorzultsag
vagy betegseg es a n.k annyira jol termettek voltak, hogy alig tudtak
megkulonboztetni a csontjaikat a ferfiaketol. Mindket nem hosszu eletet
elt, nemelyik nyolcvanon felul, ami valoban hosszu elet volt, ha meg129
gondoljuk, hogy a kes. k.korszakbeli, gorog vagy romai korban az otven
eves ember mar oregnek szamitott.
Kozossegi elet es kereskedelem
A k.korszak alatt hasznalt uregek es epuletek kozt annak nyomait
latjuk, hogy a lakossag magaval hozta azt a felfogast, hogy a kozossegeknek
egyutt kell m.kodnie es fenn kell tartania egymassal a kapcsolatot.
Franciaorszag dordognei korzeteben Les Eyziesnel szamos barlang
es sziklaba vesett hajlek all egy csoportban, amelyeket egyazon id.ben
laktak. A barlanglakok egyuttm.kodesenek bizonyitekai koran kezd.dnek
az aurignaciai korszakban, mikor meg alig nehanyan eltek itt. A nagyobb
t.zhelyek nemcsak megnovekedett nepesseget, hanem bonyolultabb
tarsadalmi egyseget is jelentenek. Egy helyben talaltak meg sok
azonos szerszamot, ami arra mutat, hogy az .si emberek mind a munkat,
mind a munkahelyet szakositottak. Nemely helysegeket csak alkalomadtan
hasznaltak es az itt talalt csontok arra mutatnak, hogy e helyek tavaszi
es nyari vadaszattal fuggtek ossze. A szomszedos telepulesek kicsereltek
egymassal otleteiket is. Nemelyik barlangban lefolyocsatornak
vannak a padlon at es minden csatornat ugyanazon elgondolas es szerkezet
szerint epitettek. Megosztottak otleteiket nagy teruletek kozt is. Les
Eyzies uregekben tengeri kagylo darabokat talaltak, ami azt jelzi, hogy a
part menti videkekkel is tartottak fenn erintkezest - 160 km tavolsagra.
Mas jelek szerint a barlanglakok jol ismertek a tengereket es a hajozast
is. Mint mar emlitettuk, a barlanglako civilizacio el.szor Francia- es
Spanyolorszag nyugati partvideken jelent meg, megpedig a tenger fel.l.
Az egyik Montgaudierben talalt csontgombra vizet lovell. ambras cetet
es ket fokat vestek, de olyan aprolekosan, hogy a vesesen fel lehet ismerni
a himet es a n.stenyt. Montgaudier tobb mint 160 km-re fekszik a tengert.l.
A jelek szerint valaki csontba veste a tengeri eletr.l tett megfigyeleseit
es ez a feljegyzes eljutott az eredeti forrasatol messze, a szarazfoldre.
Hasonlokeppen Malaga videken, Del-Spanyolorszag foldkozi-tengeri
partjahoz kozel, Nerja barlangjanak melyen fekv. es csaknem megkozelithetetlen
pontjan valaki harom delfint festett a barlang falara. Ket himet
es egy n.stenyt, amint Osszetalalkoznak. A m.vesznek - akar az ambras
cet ves.jenek - messze kellett hajoznia a nyilt tengerre, hogy effele jelenetnek
lehessen tanuja.
130
Ha tudtak hajozni, milyen messze vitorlazhattak el? Utazasaik nyomara
talalunk a Foldkozi-tenger nyugati medencejeben mindenfele - Tuniszban,
Sziciliaban, Olaszorszagban, Marokkoban es Del-Spanyolorszagban.
Es meg ennel is messzebb aurignaciai szerszamokat es csontvazmaradvanyokat
talaltak meg az Ujvilagban is. J. L. Myers egyetemi
tanar, a Cambridge .stortenelemben (Cambridge Ancient History) (I.
kotet, 48. oldal) emliti, hogy felt.n. a hasonlosag az aurignaciai kor europai
es a Braziliaban Lagoa Santa-ban es Del-Amerika keleti videkeinek
mas helyein talalt k.korszakbeli koponyak kozt. Van der Veer jelenti,
hogy az Andok hegysegben Quito kozeleben el Ingornal (Ecuadorban)
talalt vulkanuveg szerszamok ketsegkivul nagy hasonlosagot mutatnak
a Francia- es Spanyolorszagban talalt fels. csiszolatlan k.korszakbeli
szerszamokkal. A k.korszakbeli embereknek alaposan ismerniuk kellett
tehat a foldrajzot es a hajozast, hogy elerjek e tavoli partokat es kereskedest
.zzenek az ott el. emberekkel.
Valasztekos ruhazkodas
Mikor az atlagember maga ele kepzeli a k.korszakban elt embert,
rendszerint torzonborz alakot lat, aki csak allatb.rruhat visel a derekan
es a fel vallan. Az antropologusok evtizedeken at igy festettek le a tortenelem
el.tti nepeket. 1937-ben azonban Leon Pericard es Stephane Lwoff
az egyik Lussac-les-Chateaux melletti barlangban nehany, a Magdalen -
korbol szarmazo vesett kovet talalt, melyek gyokeresen megvaltoztattak
az altalanosan elfogadott kepet. A lapos koveken keresetlen tartasu ferfiak
es n.k rajza lathato koponyegben, cip.ben, ovvel, kabatban es kalappal
a fejukon. Az egyik karc fiatal n.t abrazol oldalnezetben, aki ulve figyel
valamit. Nadragoltonyt visel, rovid ujju kabatkaval, apro cipell. a
laban, diszes kalap a fejen. A kalap a jobb fulenel egeszen a vallaig lenyulik.
Oleben negyszog alaku lapos targy, melynek eleje visszahajlik a
targyra, nagyon hasonloan a mai erszenyekhez. Mas koveken ferfiak latszanak
jol szabott nadragban es kabatban, szeles es csatos ovvel, nyirt
szakallal es bajusszal.
A Lussac-fele karcok ellentmondanak mindennek, amit a tortenelem
el.tti id.k tudomanya addig tanitott. Az antropologusok azonnal hamisitvanynak
is kialtottak ki a rajzokat. Azonban elsietett velemenynyilvanitasuk
ellenere 1938-ban hivatalosan is valodinak nyilvanitottak a rajzokat.
Breuil abbe is azok kozott volt, akik kimutattak, hogy ezek a jololtozott
emberek valoban a fels. csiszolatlan k.kor Magdalai korszakanak
131
idejen eltek. Ma a k.karcok javaresze Lussac-les-Chateaux-ban van, a
tortenelem el.tti id.k konyvtaraban. Nehanyat pedig a parizsi Musee de
lf Homme allit ki. De azokat a rajzokat valogattak ki a kozszemlere, amelyek
nem tul sokat arulnak el es nem utkoznek tul elesen a hagyomanyos
elmeletekkel. A tobbi a raktarakban van es csak kulonleges engedellyel
tekinthet.k meg es akkor is csak azok, akiknek .megfelel. megbizoleveleikh
vannak. Azt tartjak, hogy a rajzok tulsagosan .nyugtalanitoakh ahhoz,
hogy kozszemlere allitsak ki .ket.
A Lussac-fele karcok azonban egyaltalan nem az egyeduli bizonyitekok
arra, hogy a k.korszakban valasztekosan ruhazkodtak. A delnyugat-
afrikai Kalahari sivatag tortenelem el.tti barlangfestmenyei, melyeknek
keletkezeset a k.korszak idejere rogzitettek, vilagos b.r. embereket
abrazolnak, sz.ke szakallal es divatosan nyirt hajjal. Labukon magas
szaru cip., ruhazatuk tobbi resze pedig feszes nadrag, tobbszin. ing es
kabat, s.t keszty.. Az eszaki teruleteken Moszkva kozeleben, Vladimir
varosa mellett talaltak faragatlan k.korszakbol szarmazo sirt, megpedig
Otto Bader egyetemi tanar, a szovjet Tudomanyos Akademia (USSR
Academy of Sciences) Neprajzi Intezetenek kutatoja. Vlagyimir embernek
neveztek el a leletet es ez a tortenelem el.tti id.kben elt ferfi renszarvasokra
es mamutokra vadaszott. Ruhainak maradvanyaibol kiderult,
hogy jololtozott ferfi volt. Jokora sz.rmenadragot, himzett inget es
nagyon celszer. kabatot viselt. Magukbol a ruhadarabokbol alig maradt
meg valami, de az epsegben maradt elefantcsont csatok es gombok segitsegevel
meg tudtak allapitani, hogy mit viselt.
Kezdetleges m.veszet messze meghaladja az idejet
A k.korszak m.vel.desenek legaltalanosabban elismert oldala a
m.veszete, mely kulonfele alakban jutott el hozzank. Ezek kozt a legleny.goz.bbek
a del francia Lascaux, Altamira es mas barlangokban, valamint
Eszak-Spanyolorszagban talalhato szines festmenyek. A faragatlan
k.korszakbeli m.veszet el.szor a Cro-Magnon hajnalan t.nt fel, az
aurignaci szakasz idejen es a gravetti alatt valik hangsulyozottabba es
szelesebb-kor.ve. A gravetti maradvanyok kozt a legtobb lel.helyen faragott
n.i szobrocskat talalunk - melyeket jelenleg Venuszalakocskaknak
neveznek - Europa es Azsia szelteben-hosszaban, keleten
egeszen Sziberiaig. De csak a Magdalen-korban beszelhetunk igazan e
m.veszet tet.pontjarol, amikor sokfele modorban es kulonboz. megjelenesi
formaban viragzott.
132
A Magdalen-kori barlangm.veszetb.l, a kepek letrehozasanak modjabol
sok mindent tanulhatunk fejlett m.vel.desuk fel.l. A barlangfestes
els. lepese az volt, hogy felvazoltak az allat vagy mas targyak korvonalait,
megpedig vagy faszennel, vagy palaval. Ezt kovette a szinek felkenese,
amit tobbfele uton vegeztek: ujjal, sz.rme ecsettel, tollakkal vagy
vessz. sepr.cskevel, mohacsomoval, ureges csonton vagy nadon at rafujassal,
vagy allati zsirokban kevert festekporbol keszult szinez. kretakkal.
Altamiraban talaltak is nehany ilyen kretat.
A barlanglakok rendelkezesere allo szinek szama kisse korlatozott
volt. Nem hasznaltak keket vagy zoldet, hanem manganoxidbol kevertek
viola-feketet. Vegyelemzesukb.l kit.nik, hogy a legelterjedtebb szin az
okkersarga volt, vagyis vasoxidok, a piros es a narancs (vasoxidbol es
bolenyverb.l), azonkivul a barna es a fekete (felmelegitett allatzsirbol es
faszenb.l).
A fest.k szembeszok., harom kiterjedeses hatast ertek el azzal, hogy
kihasznaltak a barlang oldalanak es mennyezetenek egyenetlensegeit. Az
apro lyukakbol bolenyszem lett, a repedesekb.l az elejtett szarvas sebesulese,
a kituremkedesekb.l pedig fej vagy gyapjas orrszarvu es a mamut
pupos hata. Meg ma is, ha elnezzuk e barlangfestmenyeket, a szikla
termeszetes domborulatain jatszo feny es arnyek azt a hatast kelti, hogy
az allatok elnek es lelegzenek, ami egyedulallo a m.veszettortenelemben.
Ha kozelebbr.l vizsgaljuk a festmenyeket kiderul, hogy mind a rajzolas,
mind a festes lenduletes, biztos vonalakkal keszult. Keves rajtuk a
hiba es a kiigazitas. Ez azt bizonyitja, hogy a fest.k igazi mesterek voltak,
akik hosszu evek gyakorlataval es tapasztalataval tettek szert onbizalmukra
es pontossagukra. Del-Franciaorszagban Limeuilnal 137 k.lapot
talaltak, melyeken a faragatlan k.korszakbol visszamaradt gyongecske
rajzok vannak. Azonban minden egyes rajzon latszik, hogy valaki,
aki nyilvanvaloan erettebb m.vesz volt, gyakorlott kezzel huzta at es
javitotta ki .ket. Ezek a rajzok magukon viselik annak jeleit, hogy a tanito
keze rajzolt bele a tanulok gyongecske igyekezeteibe - a mester szoktatta
a kezd.k szemet a m.veszi szemleletre.
Ugy latszik Limeuil kepz.m.veszeti iskola volt nem csak a rajzoloknak,
de a fest.knek is. Az egyik mellekbarlangban fujasra kesz festekkel
telt csontcsoveket astak ki es k.palettat, melyen vastagon allt az
okkersarga, keszen arra, hogy ecsettel a falra fessek.
De nemcsak tanitottak a rajzolast, hanem kicsereltek az otleteiket a
tavolabbi helyekkel, olykor nagy tavolsagokon at. 1903-ban meltosagteljes
oreg boleny rajzara bukkantak, melyet egyeni modorban festett valaki
133
az egyik barlang falara a franciaorszagi Dordogne megye Font-de-
Gaume nev. helysege mellett. 23 evvel kes.bb 300 kilometernyi tavolsagra
fekv. masik barlangban kiastak azt a k.lapot, amelyikr.l a ven bolenyt
festettek. Valakinek ketsegkivul megtetszett a Font-de-Gaume-i
kep, megszerezte a fest.t.l a vazlatat es hazavitte emlekbe, vagy pedig
azert, hogy . is lefesse.
Robert Silverberg, a tortenelem el.tti id.k szakert.je irja a faragatlan
k.korszak festmenyeir.l: hA barlangfestmenyek kihozzak a sodrukbol
azokat, akik ugy szeretnek a negyedkori emberre gondolni, mint aki alig
volt tobb az emberszabasu majmoknal. Pedig ezek az .si emberek nemcsak
nagy hozzaertesr.l tanuskodnak, hanem a kovetkeztetesek ezernyi
agazatara kesztetnek: arra, hogy a kezdetleges emberek folyamatos es
kialakult szervezett tarsadalomban eltek es ugyanez ervenyes a vallasukra
es a m.veszetukre is. Bosszanto volt nekik tudomasul venni azt is,
hogy Nyugat-Europa legregebbi lakossagac a m.veszi alkotasok oly
magas fokara hagott fel, melyre nem ertek fel ujra, csak a kereszteny kor
kes. szakaszan. Ezek a festmenyek szetzuztak azt az elmeletet, hogy az
embernek a barbarizmusbol valo kimenekedese fokozatos es mindig felfele
ivel. volt.h/3/ William F. Albright A k.korszaktol a keresztenysegig
(From The Stone Age To Christianity) cim. m.veben kovetkez.keppen
osszegezi a mai, a faragatlan k.korszak m.veszeteben vegzett kutatas
eredmenyeit. .Bar termeszetesen ma merhetetlenul tobb eszme, m.szaki
tudas es eszkoz all rendelkezesunkre, megis nagyon ketseges, vajon
az ember m.veszi kepessegei barmivel is magasabbak lennenek ma,
mint a tortenelem el.tti id.k vege fele voltak.h
Peldak a tortenelem el.tti
szamtan tudomanyra es csillagaszatra
Mind a barlangfestmenyek, mind a k. es csontvesesek kozt nemcsak
a termeszet es a mindennapi elet eleth. masolatat latjuk, hanem igen
szamos elvont jelet is, melynek neve: fed.szer., buzogany alaku es cimerszer..
A jelkepek olykor felismerhet.k, maskor nem. Ketsegtelen,
hogy ezek a jelek gondolatok kozlesere szolgaltak, azert a k.korszak
kepirasanak tekintjuk .ket. Sok esetben az elvont jelek egyszer.en vonalak,
karcolasok es pontok sorai, de gondosan tervezett elrendezesben, a
tortenelem el.tti id.k legtobb szakembere eleinte csak kezdetleges diszitesnek
tekintette e sorozatokat. Ma mar azonban jegyzeteknek tartjak
.ket - nemelyek kizarolag szamadatok, masok id.rendi sorrendek fel134
jegyzesei, melyek affele jelensegeket rogzitenek, mint peldaul a holdvaltozasok.
A legerdekesebb ilyen tortenelem el.tti jegyzetet az ukrajnai Kijevt.l
nyugatra es. Gontzi mellett talaltak mamutagyarra rova. A rovatkak a
sima felulet szelen lathatok, es a mer. rudak beosztasaihoz hasonlitanak.
A jelzesek vizszintes vonalon allnak es meghatarozott kozonkent hoszszabb
vonalak osztjak .ket csoportokba. A sorozaton nehany jelkep vagy
alak lathato, melyek valamilyen megfelel. id.kozokben torten. esemenyre
utalnak. Alexander Marshack amerikai kutato elemezte a gontzi
jegyzetet es kideritette, hogy az nem mas, mint a holdvaltozasok reszletes
feljegyzese. S.t mit tobb, lehetseges, hogy szamitashoz hasznaltak e
rovasokat; vagyis arra, hogy el.re kiszamitsak a Hold valtozasait. A
gontzi csont tehat magas foku tudomanyos m.szer, ami azt bizonyitja,
hogy a faragatlan k.korszak embere nemcsak szamolni tudott es csillagaszati
megfigyel. volt, hanem tudos is, aki alkalmazni tudta megfigyeleseit,
hogy megbizhato kepletet allitson fel, amely tukrozi az ismetl.dest,
melyet az egen latott es mert le.
A m.veltebb tarsadalmakkal valo
erintkezesbizonyitekai. Egyetemes holdnaptar
A k.korszakban hasznalt holdnaptar letezese nemcsak tudomanyos
szempontbol figyelemremelto, hanem azt is bizonyitja, hogy kapcsolat
allt fenn a k.korszak nepei es az ismert .si m.velt tarsadalmak kozott. A
regeszet legujabb kutatasai felfedeztek, hogy a Kozep-Kelet es az Ujvilag
csaknem minden .si m.velt tarsadalma mar fejl.desuk legkorabbi szakaszain
is els.sorban holdvaltozason alapulo naptarrendszerrel rendelkeztek.
Richard A. Parker egyetemi tanar az egyiptomi udvarban hasznalt
naptar eredeter.l szolo tanulmanyaban megallapitja, hogy a korai
uralkodohazak idejen, a Napon es a csillagokon alapulo naptarrendszert
hasznaltak mely abbol indul ki, hogy egyszer egy evben a Nap es a
Sziriusz egy id.ben kelnek fel. Azt is kifejti, hogy a korai uralkodohazak
idejen hasznalatban lev. jelkepek es szertartasok utalasa szerint mar korabbi
hagyomanyos naptarrendszer is letezett, mely a holdvaltozasok
alapjan szamitotta az id.t, es amely az uralkodohazak el.tti id.kb.l,
Egyiptom tortenelmenek legkezdetibb szakaszabol szarmazott.
Mezopotamiaban a sumer varosallamok is holdnaptart hasznaltak.
A sumer honap a Hold els. sarlojaval kezd.dott es a honapok hossza a
holdjarassal valtozott - 29 vagy 30 honapos volt. Ugyanezt talaljuk a k.135
korszak feljegyzeseiben is. A holdnaptar volt az els. naptarrendszer a
hindu es a kinai civilizacioknal is. Tudjuk, hogy az amerikai foldreszeken
az els. amerind telepesek mind eszakon, mind delen holdnaptart
hasznaltak. Az inkaknak peldaul a Napon alapulo hivatalos naptarrendszeruk
volt. Az ev tizenket reszre osztasa azonban arra enged kovetkeztetni,
hogy korabban holdnaptaruk volt.
A torteneszek azt allitjak, hogy a holdnaptarnak a k.korszakban es
az els. m.velt tarsadalmakban valo letezese bizonyitja, hogy a kett.
egymasutan kovetkezett. Vagyis szerintuk el.szor a k.korszakban fejl.dott
ki a Hold valtozasainak szamontartasa es azutan kerult at fokozatosan
evek tizezrei alatt az els. m.velt tarsadalmakba. A szent tortenelem
keziratai viszont az ellenkez.jet bizonyitjak, vagyis azt, hogy mind a k.korszak
nepei, mind az .si m.velt tarsadalmak kozvetlenul orokoltek a
holdnaptar-rendszert a mindkett.jukenel regebbi civilizaciotol.
A Teremtes konyvenek 7. es 8. fejezete Noe ozonviz naplojat tartalmazza.
A honapok napjai es az id.tartamok, amelyeket Noe az esemenyek
hasznara alkalmaz, magukban igen keveset jelentenek, de ha beillesztjuk
.ket a jelenlegi zsido naptarba, akkor nehany igen erdekes tenyt
sz.rhetunk ki bel.luk. El.szor is tiz, Noe altal feljegyzett esemeny
szombatra esik. Ez se lehet veletlen, mivel azt bizonyitja, hogy ezek az
esemenyek valoban a zsido naptarhoz hasonlo id.szamitason alapultak.
Oly rendszeren, mely tudjuk, alapszerkezeteben viszonylag valtozatlanul
maradt meg evezredeken at. Noenak jartasnak kellett lennie a Nap
latszolagosan bonyolult jarasaban is, mert naplojaban feljegyezte a 365
napos naprendszeren alapulo ev mulasat. A legjelent.segteljesebb teny
megis az, hogy a zsido naptar, akarcsak az, amit Noe hasznalt, a Hold
szamitotta 354 napon alapul. Ez arra utal, hogy kozvetlen az ozonviz
utan ezt a rendszert hasznaltak. Noe ketsegkivul tovabbadta azt a leszarmazottainak.
A babeli kudarc utan leszarmazottainak egy resze, tudjuk,
civilizalt maradt, masok pedig elveszitettek m.vel.desuket. A holdnaptar
azonban ugy latszik, hasznalatban maradt mind a tortenelem
el.tti kezdetleges emberek kozt, mind a Babel utani m.velt tarsadalmakban.
Beilleszthetetlen abecek es .sregi emlekek
Talan az a legfigyelemremeltobb bizonyitek arra, hogy a k.korszak
m.velt tarsadalma kapcsolatot tartott fenn a Foldkozi-tenger melleki civilizaciokkal,
hogy a faragatlan k.korszakbol ered. maradvanyok kozt
136
oda nem ill. irast talaltak. A francia Rochebertier varos mellett lev. barlangban
talalt renszarvascsonton lathato jelek nem diszitesek csupan.
Minden szempontbol ugy nez ki, mintha valamilyen irasforma bet.i
lennenek. Els. pillantasra azt gondolna az ember, hogy ez ketsegbevonhatatlanul
bebizonyitja, hogy a faragatlan k.korszakban irott nyelv letezett,
a renszarvascsontbol levont kovetkeztetesek azonban ennel tovabb
mennek. E bet.k hasonlitanak, nemely esetben pedig azonosak
Tartessos, a Spanyolorszag deli reszen volt varosallam titokzatos irasaval.
Vannak akik Tartessost a bibliai Tarsisnak tartjak. Az teszi ez irasokat
igazan figyelemremeltova, hogy a maradi torteneszek a Magdalenkorba
soroljak be a renszarvascsontot, id.beosztasuk szerint kb. 12000
eves - a tartessosi m.velt tarsadalmat pedig nemregiben Kr. e. 2500 es
2000 kozott letezettnek allapitottak meg. Ebben az id.rendben nyilvanvalo
az ellentmondas, mert a lehet. legvaloszin.tlenebb az, hogy valamely
kialakult iras aranylag valtozatlanul maradjon fenn csaknem tizezer
even at. Ellenkez.leg: a ket iras hasonlosaga azt bizonyitja, hogy
annak a ket m.vel.desnek, ahol megtalaltak .ket, egy id.ben kellett letezniuk
es nem valasztotta el .ket az emlitett hallatlanul hosszu id.. A
tartesossi m.vel.des id.pontja egyre pontosabban bebizonyul, es ha
kapcsolat all fenn a faragatlan k.korszak nepe es Tartessos varosa kozt,
akkor egyazon id.ben kellett letezniuk. Mas leletek is ezt bizonyitjak. Le
Mas-dfAzil es a Madeleine-nel talalt faragatlan k.korszakbeli agancsokon
olyan irasjeleket talaltak, melyek azonosak a Kr.e. 2000 koruli foniciai
irassal. Le Mas-dfAzil az a hely, ahol szamos, a kozepkor azili szakaszabol
szarmazo festett kavicsot is talaltak. A kavicsok kozul nehany
olyan jelekkel es jelkepekkel ekes, amelyek valamikor a legelterjedtebbek
voltak a Foldkozi-tenger medencejenek osszes videkein - ujra: Kr.e. 3000
es 2000 kozott.
Az .si m.vel.desek feljegyzeseiben es irodalmaban szamos beszamolot
talalunk arrol, hogy az . korukban kezdetleges emberek is eltek es
tartottak fenn kapcsolatot a m.velt emberekkel. Az egyik legregibb, a
torteneszek el.tt ismeretes hagyomany a Gilgames h.skoltemeny Mezopotamiabol,
mely h.senek, Gilgamesnek a tortenetet mondja el es szamos
kalandjarol szamol be a kozvetlen Babel utani vilagban. Gilgames
kalandjainak tarsa az Enkidu nev. kulonos egyen volt, akinek igen erdekes
az eredete. A h.skoltemeny leirja, hogy Endiku fiatal koraban allatkent
elt az allatok kozott. Hosszu volt a haja, korme es foga atalakultak,
hogy novenyeket gy.jtson es egyek. Nem ismerte az ertelmes beszedet,
pontosan ugy, ahogy a kezdetlegesebb tortenelem el.tti elkorcsosult
fajok sem ismertek. Szep napon m.velt kortarsai ratalaltak, foglyul
137
ejtettek es megtanitottak a varoslako elet kenyelmeire. Figyelemremelto
teny, hogy Enkidu hattere egyaltalan nem volt szokatlan. Kezdetleges
eletformajat mindennapos esetnek tartottak, amib.l az kovetkezik, hogy
akkoriban mas emberekr.l is tudtak, akik hasonlo korulmenyek kozott
eltek. Enkidu szerepe azert egyedulallo a tortenelemben, mert a leiras
szerint egyike volt a ritka vadembereknek, akik teljesen beilleszkedtek a
sumer civilizacioba.
Indiaban masik h.skoltemeny - a Ramayana - olyan emberfajt ir le,
akiket majomembereknek nevez, es akik a nemes Ramat segitettek, amikor
a ceyloni (Sri Lanka) Ravana kiralysag ellen vivott haborut. Leghiresebb
volt a hadvezeruk, Hanuman. Emberszabasu majom a kulseje,
amint azt a Ramayana es a Mahabharata leirja, de jo humorerzeke volt,
ertelmesen beszelt es igen h.siesen harcolt. Arrol volt nevezetes, hogy jol
ismerte a hegyeket meg az erd.ket (foldrajz) es jol tudott gyogyitani ritka
novenyeivel (gyogyfuvek). Ma, mint olyan kolt. ismert Indiaban, aki
k.be veste verseit. A rege hattere az az emlekezet, hogy valamikor olyan
elkorcsosult emberek eltek, akik k.b.l keszitettek maguknak sok mindent.
Az sem kevesbe fontos, hogy Delkelet-Indiaban ma milliok istenkent
tisztelik Hanumant, pontosan azon a videken, ahol a legnagyobb a
faragatlan k.korszakbeli leletek szama. Erdekes furcsasagkent itt emlitjuk
azt is, hogy sok hindu velekedese szerint a jeti - a titokzatos himalajai
orias majomemberek - talan Hanuman es majomhoz hasonlo, de ertelmes
nepenek a leszarmazottai.
Az .si kinaiak is emlegetnek kezdetleges emberfajtat, akik az . m.velt
tarsadalmuk kortarsai voltak. A kinaiak azonban baratsagtalan nepsegnek
irjak le .ket. Az elkorcsosult emberek Mao-tse neven ismeretesek
a Shu King iratokban. (4. resz, 27. fejezet, 291. oldal). Ez az irat ugy irja le
.ket, mint az ..si es elkorcsosult faj, akik a regi id.kben visszahuzodtak,
hogy sziklabarlangokban lakjanak es akiknek a leszarmazottai meg ma is
megtalalhatok Kanton videken.h Erdekes emlekezetbe idezni, hogy
Hong Kong volt az a hely - alig nehany merfoldre Kantontol -, ahol a
Giganthropus oriasi fogat megtalaltak. A Shu King elmondja, hogy a
Mao-tse faj regen .nyugtalanitotta az orszagot, mely megtelt rablasokkalh.
Huang-ti nagyur, az isteni uralkodohaz egyik csaszara felismerte,
hogy ezekben az emberekben nincsen semmi ereny, ezert parancsot
adott ki tabornokainak Chang-nak es Lhynek, hogy irtsak ki .ket. Lehet,
hogy ez a nepirtas felel.s azert, hogy a Sinanthropus es a Giganthropus
hirtelen elt.nt a kinai paleontologia feljegyzeseib.l.
Felt.n.en hasonlo leirast talalunk a Bibliaban Job konyveben a kezdetleges
emberek fajtajarol. Az ozonviz utani patriarka vad nepet emle138
get, akikkel nem kivan erintkezni. Ugy irja le .ket, mint akik maganyban
elnek a vadonban, fuvet es falevelet esznek, es gyakran lopassal szerzik
meg elelmuket - akar a Mao-tse - es tolvaj meg rablo a nevuk. Ezek a
vademberek a sziklak es szirtek kozt laknak, orditanak akar az allatok es
nem tudnak ertelmesen beszelni. Job, mint a Fold atkait es a bolondok
gyermekeit iteli el .ket. Szamos hittudos velemenye szerint Job azonos
Jobabbal, Joktan tizenharmadik fiaval, akiket a Teremtes konyvenek 10.
fejezete emlit. Ha ez az azonositas helytallo, az azt jelenti, hogy Job, Noe
hatodik leszarmazottja - kb. Kr.e. 2698-2348-ig elt. Ez az id.rend kozvetlenul
a Babel utani korokba rogziti .t is es a vadembereket is.
A valasztekos m.szaki tudas
elemei a k.korszak m.vel.deseben
Nemcsak annak akadunk nyomaira, hogy a k.korszak m.vel.desei
es az ismert .si civilizaciok kozt kapcsolat allt fenn, hanem arra is talalunk
peldat, hogy a kezdetleges tortenelem el.tti nepek id.nkent erintkeztek
es hasznat lattak annak, hogy mas, ismeretlen es igen fejlett m.velt
tarsadalommal is kapcsolatot tartottak fenn. Tobb leletb.l arra kovetkeztethetunk,
hogy a tortenelem el.tti id.kben igen fejlett sebeszm.teteket
hajtottak vegre. Andronik Jagharian egyetemi tanar, szovjet
Ormenyorszag jerevani orvosi egyetemenek (Erivan Medical Institute)
antropologusa es m.tetes sebeszetenek igazgatoja a Szevan-to kozeleben
lev. Ishtikunuy .si teleper.l hozott koponyakat vizsgalt meg. E telepulest
a kuric nev. tortenelem el.tti nep lakta a Kr.e. 2000 el.tti id.kben.
A Jagharian tanar megvizsgalta koponyak kozul kett.n rendkivuli
hozzaertessel vegzett fejsebesz m.tetet hajtottak vegre. Az els. hajdani
asszony koponyaja volt, aki 35 eves koraban halt meg. Az asszony fiatal
koraban fejserulest szenvedett, ami korulbelul negyzetcentimeternyi lukat
utott a koponyajan. E baleset ketsegkivul fedetlen agyszovetet hagyhatott
hatra es nagy verveszteseggel jarhatott. A tortenelem el.tti sebesz
nagy szakertelemmel allatcsont dugot helyezett a lyukba es az asszony
tulelte a kenyes m.tetet. Ez abbol latszik, hogy a koponya csontja koruln.tte
az allati csontot, miel.tt az asszony - evekkel kes.bb - vegul is
meghalt.
A masodik kuric koponyan meg bonyolultabb m.tet nyomai latszanak.
A koponya masik asszonye volt, aki kb. 40 eves koraban halt meg.
Tompa targgyal vagtak fejen, ami kb. 7-8 negyzetcentimeteres leket utott
a koponyajan, szilankokra hasitva a koponya bels. csontretegeit. A
139
negyezer evvel ezel.tt elt sebesz gondosan nagyobb leket vagott a lek
korul, hogy kiemelje a szilankokat, melyek behatoltak az agyvel.be. Meg
mai szemmel nezve is igen-igen sulyos m.tetr.l volt szo. A tortenelem
el.tti sebeszet megis jol sikerult. A jelek szerint az asszony 15 evvel elte
tul a m.tetet. Jagharian, miutan megvizsgalta az ormeny asatasok soran
talalt mindket koponyat, mind a sebeszkeseket, a kovetkez.ket mondta:
.A Szevan-tonal olyan vulkani uvegb.l keszult 4000 eves pengeket talaltunk,
melyek meg most is annyira elesek, hogy hasznalni lehetne .ket.
Ha meggondolom, hogy aranylag kezdetleges eszkozokkel kellett m.teteket
vegrehajtaniuk, meg kell allapitanom, hogy fejlettebb modszereik
voltak, mint a mai sebeszeknek.h/4/
1969-ben ismet olyan valasztekos tortenelem el.tti sebeszet bizonyitekara
bukkantak, melyet meg az ormenyorszagi kuric leleteknel is regebbinek
tartanak. Marmajarjan Leonid egyetemi tanar vezetett a leningradi
es ashabadi egyetemek kutatoibol osszeallitott csoportot KozepAzsiaba.
Harminc koponyat talaltak. Az id.-meghatarozo modszerek a
kora faragatlan k.korba helyezik a leleteket. A koponyakat elszallitottak
Ashabadba az egyetemre, ahol tudomanyos vizsgalatoknak vetettek ala
.ket.
A Szovjet Tudomanyos Akademianak (USSR Academy of Sciences)
meg 1969-ben adott jelentesukben megallapitottak, hogy a kozepAzsiai
csontvazak sebeszm.tetek jeleit viselik magukon. Akar a Szevan-to melletti
felfedezeseken, ezeken is megallapithato volt, hogy sikeres koponyam.teteken
mentek at. De mikor a szovjet tudosok megvizsgaltak a
csontvazakat, megdobbenve allapitottak meg, hogy egyik-masik csontvazon
a sziv tajan vegzett m.tet nyomai latszanak. Az .skori orvosok
szakertelemmel vagtak el a bordakat, es annak is nyoma volt, hogy a
bordak elvagasa utan tovabb feszitettek az el nem vagott bordakat. Minden
jel egybevagott azzal, amit ma szivm.tet-ablaknak neveznek, es ami
ma lehet.ve teszi a sebesznek, hogy a szivhez ferjen. Az elvagott bordak
csonka vegen csontkepz.desek jeleztek, hogy a betegek 3-5 evvel eltek
tul a rendkivul kenyes m.tetet.
E tortenelem el.tti fej- es szivm.tetek sikere olyan tudomanyos fejlettseget
bizonyit, amely nemcsak a faragatlan es faragott k.korszakbeli
m.vel.desek kepessegeit haladta meg - amint azokat ma felfogjuk -, hanem
messze tulszarnyaltak a legtobb .si, s.t a kozelmult m.velt tarsadalmainak
lehet.segeit is. A tortenelem el.tti m.tetek hallatlanul fejlett
bonctani tudast teteleznek fel - kulonosen a verkeringes es a verkeringes
ellen.rzesenek az ismeretet ., valamint a fert.tlenites es altatas140
erzestelenites fejlettseget. Ez utobbi pontok elengedhetetlenek, mert ezek
nelkul lehetetlenseg akar a legelemibb m.tet is.
Az ezeken a teruleteken hasznalt modszerek annyira kezdetlegesek
voltak egeszen a mult szazadig, hogy meg egy-egy vegtag eltavolitasat is
sokk vagy fert.zes kovette. Arra kell itt a legjobban felfigyelnunk, hogy
eddig meg semmi nyomara sem bukkantunk annak, hogy a k.korszakban,
ahonnet ezek a csontvazak szarmaznak, ilyen fejlett orvosi tudas
letezett volna. Tehat vagy kolcson vettek a sebeszi tudast, vagy pedig a
k.korszak tarsadalmaival egyutt el., de sokkal fejlettebb m.szaki ismeretekkel
rendelkez. tarsadalombol jott emberek hajtottak vegre a m.teteket.
Ez a felfedezes nem is annyira hihetetlen, mint amilyennek els.
pillantasra latszik, ha meggondoljuk, hogy a mai szamitogepes m.vel.desunk
is egyutt el olyan kezdetleges, k.korszakat el. tarsadalmakkal,
mint az uj guineai vagy az ausztraliai bennszulotteke. Es ugyanigy, Del-
Amerikaban es a Csendes-ocean szigetein a mi nyugati tarsadalmunkbol
jott orvosi hitterit.k mentik meg ezrek eletet; Afrikaban, evezredekkel
ezel.tt ismeretlen, a mienkhez hasonlo, fejlett orvosi tudassal rendelkez.
tarsadalmak mentettek meg a k.-korban a kezdetleges emberek eletet.
Mik voltak a betegsegek, amelyekkel a maguk nepe es a kezdetleges
emberek kozt szembetalalkoztak?
Bizonyara sohasem tudjuk meg pontosan, mifele betegsegek gyotortek
az .si embereket, de a Abner Weisman new yorki n.gyogyasz egyetemi
tanar tulajdonaban lev. ritka szoborgy.jtemeny fellebbenti, legalabb
reszben az e kor fel.li tudatlansagunk fuggonyet.
Dr. Weisman nehany evvel azel.tt, amikor el.szor jartunk nala kerdez.skodni,
a kovetkez.ket kozolte velunk: .Mikor 1944-ben gy.jteni
kezdtem, a legtobb tudos azt a nezetet vallotta, hogy a Kolombo el.tti
m.veszet es tudomany nem nagyon regi eredet.. Az otvenes es a hatvanas
evekben tett felfedezesek valoban nagyot valtoztattak ez elgondolason.
Ma mar tudjuk, hogy tobb ezer evvel az aztekok, inkak es majak
el.tt mas, magas m.veltseggel biro tarsadalom elt Amerika e reszen.
Hagyatekuk nem irott nyelven at jutott el hozzank, hanem szamos kis
szobor alakjaban szivargott be a huszadik szazadunkba. E szobrok tudtunkra
adjak, mifele betegsegekben szenvedtek e regvolt emberek.
Amit e szobrok tudtunkra adnak, egyszer.en eszbonto.h
Nezegettuk a szobrocska-gy.jtemenyet es hirtelen reszvet fogott el
az irant a nemzet irant, amelyet ezek a szobrok abrazolnak. E gyakran
eleth. szobrokon felreerthetetlenul felismerhet.k a rak, a fekete himl., a
csont es izuleti gyulladas ismertet.jelei. Egyoldalu etkezes - visszataszito
torzulasok -, a visel.sseg kulonboz. szakaszai, vegtagok eltavolitasa,
141
meg csaszarmetszessel valo szules is aprolekosan kivehet.k e szobrokon.
.Szamos szakert. velemenye szerint nem tanitasra hasznaltak e szobrokat,
hanem a halottakkal temettek el, hogy jelezzek a halal okat. Ha ez
igy van, akkor nem is valtozott oly nagyot a vilag.h - fejezte be Weisman.
.De ez hirtelen sokkal kozelebb hozza hozzank az egeszsegugyi allapotaik
tortenetet.h
E gy.jtemeny egyik legerdekesebb vonasa, hogy nemcsak megmutatja
az .sregi emberek betegsegeit, hanem arra is utal, hogy hogyan kezeltek
.ket. Nemelyek a szabad eg alatt fekudtek, mivel szamos beteg arnyekvet.kkel
felszerelt kezdetleges korhazi agyhoz van kotve. Masok
meg olyan agyakon fekszenek, amelyekr.l eltavolitottak a matracok egy
reszet, hogy enyhitsek a nyomast a felfekvesen.
A perui Limaban dr. Jose Cabrena a perui egyetem antropologia es
tortenelemtanara az Andok tavoli videkein tobb szaz inkak el.tti szobrot
talalt. Ezek a szobrok oly valasztekos es kifinomult orvosi tudasrol tanuskodnak,
hogy orvostudosainkat megdobbentik a bel.luk levont kovetkeztetesek.
Az .sregi sziklaba vesett jelenetek - amelyeket allitolag tudatlan indianok
vestek - tobbek kozott szivatultetest abrazolnak, amelyek mai
mertekkel korszer.eknek latszanak. Abrazolnak tovabba csaszarmetszeses
szulest, agyatultetest es a sebeszet mas vivmanyait, melyek a mi korunkban
csak a legutobbi nemzedekek alatt fejl.dtek ki. Tovabbi k.be
vesesek szivm.teteket abrazolnak annyira reszletesen, hogy meg az erek
is latszanak; orvosokat, amint m.szereikkel dolgoznak; es betegeket,
akiket bonyolult cs.rendszer kot az eletfenntarto berendezesekhez.
A tudosok, akik megvizsgaltak a veseteket vagy azok fenykepeit,
szemlatomast zavarban vannak a felfedezesek miatt.
Az amerikai sebesztarsulat (American College of Surgeons) egyik
tagja dr. E. Stanton Maxey mondja: .ca k.be vesett kepek szivm.tetet
abrazolo fenykepein vilagosan kivehet.k a reszletek - pontosan lemasoltak
a szivb.l kiindulo 7 veredenyt.
Az egesz kep szivm.tetnek t.nik. Az orvosok olyan modszereket
alkalmaznak rajtuk, amilyenek mai tudasunkkal ernek fel.
Masik vesett kepen a sebeszek olyan asszonyon vegeznek m.tetet,
akinek telt hasa, duzzadt melle es az, ami magzatnak latszik, er.sen arra
utalnak, hogy csaszarmetszeses szulest latunk.
Nagyon zavarba ejt., hogy ez .sregi kovek hogyan viselhetik ennyire
korszer. sebeszmodszerek feljegyzeseit. Ugy latszik, ezek az .si nepek
olyan m.velt tarsadalommal kerultek kapcsolatba, mely sokkal fejlettebb
volt, mint amilyennek almunkban sem kepzeltuk .ket.h
142
Ki l.tte le a rodeziai ferfit?
Id.nkent a kapcsolat a tortenelem el.tti nagyon fejlett tarsadalmak
es a kezdetleges emberek kozt kevesbe volt bekes. Amig az orvostudomany
a halal torkabol ragadott ki nehany tortenelem el.tti embert, mas,
kevesbe szerencseseket fejlett fegyverek oltek meg.
A londoni Termeszettortenelmi Muzeumban (Museum of Natural
History) olyan Neander-volgyi koponya lathato, melyet 1921-ben talaltak
Rodeziaban a Borken Hill mellett. A koponya bal felen tokeletesen
kor alaku lyuk lathato. A lyuk korul nem latszanak kulonos repedesek,
ami feltetlenul lenne, ha nyil vagy darda utotte volna a lyukat. Csak affele
nagysebesseg. lovedek, mint pl. a puskagolyo uthet ilyen lyukat. A
lyukkal szemben a koponyacsont zuzott a belulr.l kifele repul. lovedekt.l.
Ugyanez a jelenseg figyelhet. meg a mai aldozatokon, akiket nagy
erej. l.fegyverrel l.nek fejen. Lassubb fegyver semmi esetre sem utott
volna ilyen pontosan kor alaku lyukat es nem zuzta volna szet a csontot
a koponya atellenes oldalan. Nagy tekintely. berlini nemet torvenyszeki
orvos szakert. jelentette ki a leghatarozottabban, hogy a rodeziai ferfi
fejloveset nem okozhatta mas, csakis puskagolyo. Ha valoban ral.tt valaki
a rodeziai ferfire, akkor ket lehet.seg fenyeben kell megvizsgalnunk
az ugyet: a rodeziai koponya sokkal korabbi, mint allitjak, semmi esetre
sem tobb 2-300 evesnel es valamely europai gyarmatosito vagy felfedez.
l.tte at, vagy pedig a csontok olyan regiek amilyennek tartjak .ket es akkor
olyan vadasz vagy harcos l.tte le, aki .sregi, de igen fejlett m.velt
tarsadalomhoz tartozott.
A kett. kozul az utobbi felteves latszik valoszin.bbnek, mivel 20
meter melyr.l astak ki a koponyat. Csak nehany ezer ev leforgasa lehet
felel.s ily vastag lerakodas letrehozasaert. Nevetseges lenne felteteleznunk,
hogy a termeszet alig 2-300 ev alatt ennyi tormeleket es talajt hordana
ossze.
Nagy sebesseg. lovedek olte meg a rodeziai ferfit, de a golyot, mely
megolte, az emberi tortenelem igen korai szakaszan l.ttek ki. A rodeziai
koponya vizsgalatabol levont kovetkeztetesek nem egyedulallo bizonyitekai
annak, hogy a tavoli multban valaki (s.t esetleg nehany nemzet)
l.fegyverekkel, vagy hasonlo harceszkozokkel rendelkezett. A moszkvai
.slenytani Muzeumban (Paleontological Museum) olyan kiallitasi targy
lathato, amely er.sen tamogatja e feltevest. Ez a targy a ma mar kihalt
.sboleny koponyaja. E koponyat a Lena folyotol nyugatra talaltak es nehanyezer
evesnek becsulik a korat.
143
Ez vonta magara a moszkvai muzeum igazgatojanak, Constantin
Flerov egyetemi tanarnak es tudosainak a figyelmet, hogy a bolenykoponya
homlokan kor alaku kis lyuk van. A lyuk csaknem csiszoltnak latszik.
Nincsenek korulotte kulonos repedesek, jelezve, hogy a lovedek ez
esetben is nagy sebesseggel hatolt be a boleny koponyajaba es csaknem
vizszintes palyan. Semmi ketseg sem fer ahhoz, hogy a boleny elt mikor
megl.ttek: a lyuk korul lev. csontosodas bizonyitja ezt. A lovesz es a boleny
kozotti tavolsag azonban tul nagy volt ahhoz, hogy a loves halalos
legyen. Az allat tulelte a sebet es evekkel kes.bb mult ki mas okok miatt.
Csontjai azonban megmaradtak a hosszu korokon at es veluk egyutt a
valamikor elt neppusztito hatalmanak a bizonyitekai is.
144
Hetedik fejezet
AZ EPIT.K TITOKZATOS EMLEKM.VEI
Az elmult 25 ev folyaman, de kulonosen az elmult evtizedben szuntelenul
komoly kerdesek merulnek fel a fejl.deselmelet ervenyesseget
illet.en. Nemcsak a kutatas oly agairol vet.dnek fel a kerdesek, mint a
fiziologia (elettan), paleontologia (.slenytan), genetika es mineralogia
(asvanytan), hanem a regeszetb.l is. Abbol a tudomanybol, amely az .si
emberek termekeivel foglalkozik. Az egesz vilagon, csaknem minden
foldreszen ott allnak a hallatlanul nagy k.epuletek, es bar evezredek ota
csodaljak .ket, a tudomany emberei csak a kozelmultban vettek .ket
vizsgalat ala, hogy meg kisereljek fejteni az epitkezesek celjanak es epitesenek
titkait.
Amit e tudosok talaltak, az az ellentmondasok oriasi tomege.
A tortenelem nepszer. nezete ma az, hogy allatkent kezdtunk a
meghatarozatlan korokon at bukdacsolva vegul is emberi lenyekke lettunk,
csak hogy ujra at kelljen verg.dnunk a durva szerszamkeszites
egymast kovet. fokozatain. Ez utobbi id.szakot hivjak k.korszaknak.
Azt mondjak, hogy mindezek utan vegul is elerkeztunk Egyiptom es
Mezopotamia m.vel.deseig miutan a probalkozasokkal es mellefogasokkal
vegyes m.vel.des - feltalalasok es azok magunkeva tetelenek tovabbi
hosszu folyamatan estunk at.
Valoszin.tlennek hangzik? Igen, annak; megis ez a tortenelem szokasos,
maradi nezete. Ma azonban mar egyre jobban kerdesse tesszuk e
felfogast.
Az .si el.deink altal hatrahagyott emlekm.vek ahelyett, hogy igazolnak
a m.veszet es tudomany lassu, fokozatos fejl.deser.l alkotott felfogast
- ami megfelelne a fejl.deselmeletnek - inkabb azt bizonyitjak,
hogy az ember a nagyon tavoli multban fejlett m.szaki tudassal rendelkezett,
mely vagy feler a mi kepessegunkkel, vagy meg is haladja azt.
A kozelmult eveiben persze jo nehany elmeletet dolgoztak ki, hogy
megkisereljek megmagyarazni az .si epitkezesek eredetet, addig azonban
lehetetlenseg kielegit. magyarazatot talalni, mig ezeket az elmeleteket
ossze nem kapcsoljuk az ozonviz el.tti m.szaki tudas vivmanyaival,
melyeket valahogyan sikerult atmenteni az ozonviz utani korba. Az .sember
semmi esetre sem volt emberszabasu majom. Vitan felul jol ismerte
a szamtant es az epiteszetet. Azonkivul olyan tarsadalmi rend tag145
ja volt, mely varosepitesre es m.velt tarsadalmak szervezesere fogta oszsze
az embereket. Ha meggondoljuk, hogy az ozonvizet kovet. els.
nemzedekek milyen hihetetlen vivmanyokat hoztak letre (Babel tornya, a
vilag felterkepezese, atomer., repules stb.), akkor melyen elgondolkozhatunk
azon, hogy az ozonviz el.tti emberek az epitkezes es m.szaki tudas
milyen fejlett vivmanyait valositottak meg, miel.tt elnyelte volna
.ket a vilagmeret. aradas vize.
A Stonehenge.titok megfejtese
Az .sregi leletek nem konnyen valljak meg titkaikat, ezert szuntelen
kutatas szukseges ahhoz, hogy akar a legaprobb reszleteket is ki tudjuk
csikarni a fennmaradt tudasbol, amelyek segitsegunkre lehetnek, hogy
megertsuk el.deink vivmanyait. De az eddig tett felfedezesek csak novelik
moho vagyunkat, hogy meg melyebbre assunk.
Amikor le probaljuk fejteni a homalyt a vilagon szerteszet lev. k.epitmenyek
szazairol, a titok meg csak rejtelyesebbe valik, mivel a tortenelem
el.tti, a Ley-vonalak keresztez. pontjain fekv. emlekm.veket
nagy tudasu faj emelte, megpedig kifejezett szandekkal. Ezek kozul a
legrejtelyesebb Stonehenge, a del angliai Salisbury siksagon maganyosan
allo titokzatos k.kor.
A 17. szazad ota irok es tudosok tortek a fejuket, hogy mi celbol
epulhetett. Sok-sok elmeletet f.ztek ki, hogy megmagyarazzak az eredetet.
Talan Dr. Gerald S. Hawkins az, aki legtobbet tett, hogy megfejtse a
k.kor titkat. Hawkins csillagasz es tortenesz velekedese szerint ez az
epulet nem mas, mint oriasi csillagvizsgalo. Hawkins, a megfigyelesek es
kutatas hosszu evei utan szamitogep segitsegevel bebizonyitotta, hogy a
Stonehenge allokovei vagy meg inkabb a koztuk lev. hezagok, megfigyel.helyek,
amelyek a Nap, a Hold es a csillagok kelesenek es nyugvasainak
meghatarozott pontjaira tekintenek az ev kulonboz. szakaszaiban.
Szamitasai kimutattak, hogy a stonehengei csillagvizsgalo segitsegevel
pontosan el.re meg lehet mondani a menny jelensegeit.
Stonehenge valojaban a lehet. legpontosabb tudomanyos m.szer.
Szorgos kutatas kideritette, hogy e kozpont az epites harom szakaszaul
ment at, es e szakaszok kozt tobb szaz ev telt el - hogy kielegitsek
valamely fejl.d. tarsadalom igenyeit. Az egyik meszk. feltoltotte banyabol
(Aubrey-lyukak) vett faszendarabkak karbon 14-es modszerrel
valo merese Kr.e. 2000-re rogzitette az id.pontjukat (plusz-minusz 275
ev). Mas lyukakbol vett mintakat Kr.e. 2200 es 2100 kozt rogzitettek, ami
146
arra mutat, hogy valoszin.leg az ozonviz utani els. evezredben epult.
Az epitkezes masodik szakasza (Stonehenge II.) csak nehanyszaz evvel
kes.bb kovetkezett be. Mig az els. szakasz kozepre allitotta be az alapvet.
tudomanyos elgondolast, az epitkezes ujrakezdese gy.jtotte itt oszsze
az els. oriasi kovekb.l allo csoportot. Nem kevesebb, mint nyolcvanket
orias 5 tonnas azurkovet allitottak a regi arok es a foldhanyasrendszer
kore; 180 cm-re helyezve .ket egymastol es kb. 10 meterre
a kozepponttol. A kovek kett.s kort kepeztek, kull.szer.en paronkent
helyezkedve el. Mivel a korok eszakkeletre nyitva allnak, a nyari leghosszabb
nap napfelkeltjenek iranyaban, a paros kovek valoszin.leg
megfigyel.pontokul szolgaltak az .si csillagaszok szaunara.
Azonban nemcsak az a titokzatossag itt, hogy mi volt a celjuk, hanem
az, hogy ezek az oriasi kovek hogyan kerultek ide, a Salisbury sikra.
Minden egyes regesz, aki megvizsgalta Stonehenget, mas-mas elmelettel
allt el., azt azonban egyikuk sem tudta megmagyarazni, hogy hogyan
szallitottak ide a walesi Prescelly-hegysegb.l a nyolcvan ottonnas kovet
400 km tavolsagrol, szarazfoldon es vizen. Mas tortenelem el.tti nep
semmi ehhez foghatot nem tett.
Az epitkezes harmadik szakasza csak meg elmelyiti a titkot, mivel
kb. 100 evvel a masodik szakasz utan, Kr.e. 1800 es 1700 kozt tovabbi 81
vagy meg tobb kovet epitettek a szerkezethez, melyek sulya 40 es 50
tonna kozt valtakozik. A kovek 36 km-nyi tavolsagbol kerultek ide. Azt
az elmeletet f.zte ki valaki, hogy fatorzseken guritott faszankon huztak
ide e hatalmas koveket. Ha valoban ez tortent, akkor 800-1000 ember kellett
minden egyes k. huzasahoz, tovabbi 200 pedig arra, hogy megtisztitsak,
elegyengessek el.ttuk az utat, a megfelel. iranyban tereljek a
szankokat es a szanko mogul a szanko ele hordjak a fatorzseket. Meg a
munkaer. gazdasagos felhasznalasaval is het evig tartott volna az osszes
k. elszallitasa.
Hol volt a nehezsegi er. torvenye?
Vagy talan maskepp hoztak ide? Lehetseges lenne, hogy az ozonvizet
tulelt ozonviz el.tti tudas kozt ott volt a nehezsegi er. legy.zesenek
a nyitja?
Bar kezzelfoghato bizonyitek meg nem bukkant felszinre, akad
olyan kozepkori forras, mely mas magyarazat nyitjat nyujthatja.
A 12. szazadi angol tortenetiro, a monmouthi Geoffrey jegyzi fel a
Historia de gestis regum Britanniae-ben a reget, hogy hogyan kerultek
147
ide Stonehenge hatalmas sziklai. Elmondja, hogy Artur kiraly apjanak,
Uther Pendragonnak a vezetese alatt 15000 brit foglalta el a teruletet,
ahol az oriasi k.epitmenyt terveztek. Miutan biztositottak maguknak a
foldet, hozzalattak a kovek elszallitasahoz - de sikertelenul. Meg amikor
.vastag hajolancokatc koteleketc ostromletrakath stb. hasznaltak is, a
15000 ferfi akkor sem tudta megmozditani a koveket .tapodtat semh.
Egyszerre hangos kacagas utotte meg fuluket. Merlin, a varazslo lepett
el., aki sereggel jott. Raszolt az emberekre, hogy alljanak felre es
.ossze kezdte szerelni a maga gepeith, melyek .oly konnyeden fektettek
le a koveket, ahogyan senki sem kepzelte lehetsegesnekh. .E kulonleges
gepekh segitsegevel elszallitottak es felallitottak Stonehengeben a koveket,
ami .ujra csak azt bizonyitja, hogy tobbet esszel, mint er.vel.h
Geoffrey elbeszelese persze csak rege, de lehet, hogy a valosag elemeit
rejti magaban. A nyers er. rettent.en sok munkat kivant volna ahhoz,
hogy elmozditsak a koveket - ha egyaltalan lehetseges lett volna.
Azonban megis odaszallitottak a koveket, megpedig el.ttunk ismeretlen
modon. Merlin .gepeinekh emlitese talan valamely tortenelem el.tti gepezetre
vonatkoznak, melyek a kovek emelesehez voltak szuksegesek.
Teny az, hogy a mai korszer. daruk es emel. berendezesek alig birjak
megmoccan tani e koveket, hogy a felemelesr.l ne is beszeljunk, ez a
teny az el.bbi feltevest tamasztja ala. A kovek Stonehengehez szallitasa
csak az egyik nehezseg volt. Talan meg bonyolultabb feladat volt a kijelolt
helyukre allitani .ket, mivel az egesz csillagvizsgalo nem lapos helyen,
hanem lejt.n epult. A meresek kimutatjak, hogy az epit.k hihetetlen
pontossaggal karpotoltak ezt a talajegyenetlenseget.
Dr. Gerald S. Hawkins irja a Stonehengen tul (Beyond Stonehenge)
cim. konyveben: .Megdobbent. a felallitas pontossaga. Az, hogy a kovek
egyenl. magassagra alljanakc mar magaban nehez feladat volt. De
ugy csusztatni a nagy tombot a talajba, pontosan olyan melyen es nem
tovabb, hogy centimeternyi pontossaggal egy szinten alljanak, ez a szakertelem
egesz tarhazat kovetelte meg.
Hogyan allitottak hat fel a koveket? Ha valamelyik k. a felallitas soran
tul melyre ulepedett, nem lett volna egy szinten a tobbivel, akkor
hogyan emeltek feljebb? Termeszetesen, ha nem suppedt eleg melyre,
leverhettek volna a tetejet - de nem vertek lec Valahogyan, valamely
ismeretlen m.szaki tudas segitsegevel a stonehengeiek el.re ki tudtak
szamitani, hogy milyen mely arok kell ahhoz, hogy a kovek az alapszintek
kulonboz.sege ellenere pontosan egy szinten legyenek, amint azt a
felmeres mutatjah/1/ Ha mai epiteszre biznak e feladatot, mer.szalagra,
fugg.zsinorra, vizszintmer.re, vizszintmer. tavcsovekre, terkepekre
148
lenne szuksege, melyek pontosan mutatjak a lejt. szogeit, tervrajzokra,
melyek felreerthetetlenul meghatarozzak minden egyes k. alakjat es
megfelel. godret.
Mar els. pillantasra nyilvanvalo, hogy Stonehenge eles esz. epit.inek
olyan pontos szerszamok es m.szerek alltak rendelkezesukre, mint
amilyeneket ma hasznalunk.
A kovek es az eg
Miota a tudomany emberei tobb szaz eve vizsgalni kezdtek
Stonehenge k.oriasait, azota szamos elmelet szuletett arrol, hogy mi volt
az epulet celja. Mikor Gerald Hawkins kutatashoz latott, az epiteszet
szemszogeb.l kozelitette meg a dolgot. Korbejarta az emlekm.vet es felfigyelt
ra, hogy szamos ive igen keskeny, 30-60 cm-es nyilas. Amikor a
megfigyel. ket egy vonalba es. nyilason at tekintett ki, akkor a kilatasa
igen keskeny ivszeletre korlatozodott. Ugy t.nt el.tte, mintha az epit.k
le akartak volna sz.kiteni a kilatast, hogy csak egyetlen jelenseg legyen
megfigyelhet.. A kovek es ivek elhelyezese talan azzal a szandekkal tortent,
hogy hangsulyozzak a megfigyelt resz fontossagat.
Hirtelen az otlott Hawkins eszebe, hogy hatha az eget akartak vizsgalni
e keskeny kilatasokon. Hogy kiprobalja elgondolasat, gondosan
papirra vetette az osszes lehetseges egy vonalba es. ivek alatti kilatopontokat.
Mikor ezzel keszen volt, a szamitogephez fordult, hogy megtudja,
hogyan nezett ki az egbolt Kr.e. 2000 es 1500 kozt, kulonos tekintettel a
Nap es a Hold rendkivuli allasaira. Ez utan mar csak a szamitasok m.veletterveit
kellett osszeallitania, hogy megtudja, vajon a Stonehenge kilatonyilasok
egybeesnek-e az egen lefolyt jelensegekkel.
Az eredmeny megdobbentette! A tizenket legfontosabb kilatopont
egybeesett - masfel fokon belul - a Hold legfontosabb allasaival; tizenket
tovabbi kilatas pedig egyetlen foknal kisebb elteressel - a Nap legfontosabb
allasaival esett egybe. A valoszin.seg szamitasbol kiderult, hogy ha
tobb mint 10 millio Stonehenget epitettek volna, csak egyetlen egy esne
egybe az egbolt valtozasaival.
Semmi ketseg sem ferhetett a dologhoz. Stonehenge k.kori csillagvizsgalonak
epult. Ez a kulonos sziklaepitmeny tulajdonkeppen oriasi
csillagaszati szamitogep maradvanya, melynek segitsegevel a
stonehengeiek meg tudtak josolni es hallatlan pontossaggal megallapita149
ni az eg ismetl.d. jelensegeit, es a nap- es holdfogyatkozasokat, de azt
is, hogy milyen evszakban jarnak, mikor kell vetniuk es aratniuk.
Az otventonnas sziklaik felallitasa utan kb. 500 evig hasznaltak
Stonehenget, miel.tt elhagytak volna. A tobbi csillagvizsgalok azonban,
bar kisebbek voltak, tovabbra is hasznalatban maradtak. Britannia teruleten
tobbfele talalunk hasonlo k.koroket, amelyek merete ugyan szerenyebb,
de ugyanolyan fontosak voltak az epit.k tarsadalmara nezve.
Stonehenge sohasem volt egyedulallo - csak a merete rendkivuli.
A kozelmult evekben Alexander Thoms, az oxfordi egyetem tanara,
reszletesen felterkepezte a tobb mint 600 brit orias k.kort es id.meghatarozo
modszerekkel megallapitotta, hogy Kr.e. 2100 es 1500 kozt
allitottak fel .ket. Itt is - akar Stonehenge eseteben - a keltezes egybeesett
a csillagok akkori allasaval.
De tovabbi felfedezeseket is tett: sok kor annyira pontosan epult,
hogy ma is csak a legkepzettebb terkepez. csoport tudja lemerni .ket.
Peldaul a Stonehengehez kozel fekv. Avebury k.kor tudomanyosan ezredresznyi
pontossagaranyban epult. Ugyanakkor a Penmaenmawr-ban
csak 1:1500-hoz a meretek elterese.
Ugyanezt a pontossagot talaljuk a sokkal kisebb k.koroknel, mivel
szamos kovon csesze es kor alaku jelzesek vannak, es ha gondosan megvizsgaljuk
.ket rajovunk, hogy ezred centimeternyi pontossagu az atmer.juk!
Kezdetleges faragas? Aligha! Ezek az emberek komoly szakert.k
voltak, mivel 600 k.kor vizsgalatabol kiderult, hogy az oriaskovek epit.i
pontosan meret szerint fektettek le a kulonboz. mertani alakzatokat. Ez
a meret az oriask.-meter: 2720 lab (kb. 830 meter). Az .si hosszmertek
egysegessege azt latszik bizonyitani, hogy az osszes k.korok epiteset
egyetlen kozponti hatosag tervezte es iranyitotta.
.Ez az egyseg volt hasznalatban Britannia egyik veget.l a masikigh
vonja le a kovetkeztetest Thoms. .A vizsgalat nem talalt kulonbseget a
skociai es az angol k.korok kozt. Tehat kozpontokbol kellett kikuldeniuk
a szabvany mer. rudakat, de hogy ez a kozpont Europaban lett volna
vagy itt a szigeten, ezt a jelen kutatas nem tudja megallapitani. A skociai
mertek nem kulonbozott az angliaitol, legfeljebb harom szazad huvelykkel
(egytized millimeternel kevesebbel). Ha minden egyes helyseg a deli
szomszedjarol masolta volna a mer. rudak hosszat, a felhalmozodott kulonbseg
sokkal nagyobb lett volna.h/2/
Lehetetlen elkerulnunk az ebb.l levonhato kovetkezteteseket. Thom
irja: .A szukseges reszek tervezese, akar elvont gondolkodas, akar valamely
bonyolult, tapasztalatbol levont modszerrel jutottak is el hozzajuk,
150
igen szakkepzett gondolkodast kivant meg. A szukseges fegyelem nem
tamadhatott volna semmib.l. Szamitasban jartas ervelesnek kellett meghuzodnia
a hatterben, amit a bonyolult k.korok igen ertelmes tervezese
bizonyit.h/3/
Zavarba ejtette a felfedezese es ezt meg sulyosbitotta a radobbenes,
hogy sok ovalist, ellipszist es kort a Pitagorasz-fele haromszogekkel
szerkesztettek. A szamitas e modjat a gorogokt.l szarmazonak tartjak,
megis ott volt el.tte, 1500 evvel Pitagorasznak a tortenelem szinpadara
valo lepese el.tt.
4000 evvel ezel.tt tudtak a Hold bicegeser.l
Az oriaskovekb.l epitett k.korok kozul talan Callenish a legerdekesebb.
E k.kor, a kuls. Hebridakon (Outer Hebrides), Lewis szigeten all.
Kovekkel hatarolt setany is tartozik hozza, a legtobb tortenelem el.tti
tajekozodasi ponton kivul. A legutobbi id.ben ez a k.setany lett az uj
kutatas legf.bb pontja. Callenishr.l nezve a Szentivaneji holdnyugta
Clisham-hegy felett latszik es ez a setany pontosan a hegy iranyaban halad.
Mivel a callenishi k.kor es tartozekai csak 1,3 fokkal fekszenek delre
a Hold eszaki emelkedesenek vonalatol, ezert az oriaskovekb.l figyel.
emberek kulonos jelensegnek lehettek tanui: minden 18-19. evben a Hold
mintha megallna foknyival a latohatar felett. Ez a 18-19. eves ismetl.des
persze ugyanaz, mint amit Stonehengeben figyeltek meg. Olyan iranyban
allitottak fel a setany koveit, hogy a tortenelem el.tti csillagvizsgalok
meg tudtak figyelni a Hold kilengeset - kicsiny hullamkilengest, amikor
a Hold szels.seges allasba hajlik. Miel.tt Callenisht megvizsgaltak volna,
abban a tevhitben leledzettunk, hogy Tycho Brahe csak a 16. szazadban
fedezte fel e jelenseget. A kilenges id.tartama 143 nap es kozvetlen a
holdfogyatkozasok idenye el.tt eri el a tet.fokat. Callenish epit.i a jelek
szerint egyedulallo szamitogeppel rendelkeztek a holdfogyatkozasok
megjoslasara.
Masik figyelemremelto szempont az, hogy a Callenishen szemben
fekv. nyilasok elrendezese ugyanaz, mint Stonehengen, es a legfontosabb
megfigyel.-kovek hasonlo mertani elrendezesben allnak. Callenish
ott helyezkedik el a foldrajzi szelessegen, ahol a Hold erinteni latszik a
latohatart; Stonehenge is azon a ponton fekszik, ahol a Hold legszels.
allasai a Napra mer.legesnek latszanak.
151
Ha Callenish es Stonehenge osszefugg. csillagvizsgalok - es a teny,
hogy mindkett. ugyanazt az alapvet. mertekegyseget hasznalta, meger.siti
ezt a feltevest akkor az epit.k tudataban voltak a ket helyr.l megfigyelhet.
egi jelensegek kozotti kulonbsegnek. Ezek a kulonbsegek
konnyen ravezethettek .ket a Fold gorbuletenek es meretenek ismeretere.
Mas .skori nagy epitkezesek Britanniaban
Bar az epiteszeket lekototte az egitestek palyajanak meghatarozasara
emelt nagy k.szerkezetek felallitasa, aligha ez volt az egyeduli vallalkozasuk.
A stonehengei es a callenishi epitkezesekkel egy id.ben mas figyelemremelto
vallalkozasok is folytak. Az egyik legkozismertebb hoszszu,
mesterseges domb vagy temetkezesi hely volt. Bar a legnagyobb
csoport (350) az angliai Salisbury tersegeben talalhato, a legfelt.n.bb
megis West Kennet-ben, Stonehenget.l mintegy 30 km-re-eszakra all. Ez
a mesterseges domb joval Kr.e. 2000-nel el.bb epult. Tobb mint 100 meter
hosszu, szelessege 25 es 20 meter kozt valtakozik keletr.l nyugatra,
ahol 12 meter szeles, 15 meter hosszu es 2,5 meter magas siremlekben er
veget. A bejaratot hatalmas kovek zartak el, melyek kozul az egyik kb. 20
tonnas. Az a legerdekesebb e West Kennet-i dombbal kapcsolatban, hogy
amikor id.-meghatarozo modszereket alkalmaztak ra, rajottek, hogy ez
az egyik, s.t talan a legoregebb sirhalom Britanniaban. Megis a legfejlettebb
epiteszeti szakertelemr.l tanuskodik.
A sirdomb asatasa szamos meglepetest nyujtott. Megsemmisitette
azt a hiedelmet, hogy a regi britonok a vilagtol elszakadva eltek, mivel
valojaban sokkal tobbet erintkeztek Europaval es a Foldkozi.tenger
mellekenek nepivel, mint a kes.bbi szazadok brit lakossaga. A sirboltban
bajor eredet. rezt.ket, egyiptomi fajanszgyongyoket es a Balti-tenger
melleker.l szarmazo borostyant talaltak.
Az epit.k itt tultettek a k.korokon es a siremlekeken is, mivel West
Kennet mogott kilometernyire a legnagyobb europai mesterseges domb
all, a Silbury domb. Meg mindig nem tudjuk, mi celbol emeltek, bar allitolag
a tudosok mar kezdik megkozeliteni az igazsagot. A domb kupalaku,
kb. 40 meter magas. 65 meter atmer.j. kor alaku alappal. Az alapja
tobb mint ketholdnyi es 13000 kobmeterre becsulik az .rtartalmat, epitese
talan tobb mint 2 millio oranyi munkaba kerult - talan meg tobbe,
mint Stonehengee.
152
Szamos magyarazattal alltak mar el. arra, hogy mi celbol emeltek e
hatalmas dombot, melyek kozul az els. az, hogy ez is sirhalom. A tetejen
es az oldalaiban vegzett asatasok azonban nem akadtak temetkezesek
vagy csontvazak maradvanyaira. A legelfogadottabb elmelet ma az,
hogy a jokora domb, akarcsak Stonehenge, az egitestek megfigyeleset
szolgalta, mivel a tet. kozepen nagy majusfa maradvanyait talaltak meg
es az arboc vetette arnyek hosszabol szamitottak ki az ev szakat. Az ebben
a korban epult hatalmas emlekm.vek mindig is osszefuggtek az egbolt
megfigyelesevel, megis akad kivetel. Ez a k.epitkezes nem a magassagarol
hires, hanem a hosszarol, es az egyik legnagyobb mernoki vivmany,
melyet az .sregi brit epiteszek letrehoztak. A Salisbury siksagbol,
az Avebury k.korb.l kiindulva 360 km tavolsagra, fel eszakkeletre,
Norfolkig rendkivuli tortenelem el.tti orszagut halad, az Icknield ut. A
sik helyeken nyilegyenesen epult, a dombos videkeken pedig pontosan
koveti a fold iveleseit. Ez az ut vizszintes es nemely helyen a mai negysavos
gepkocsi utak szelessegere b.vul ki. Kulonb ut ez barminel, amit a
romaiak epitettek, megis 2000 evvel regebbi, mint a romai utak. Minek
kellett az .sregi embereknek az orszagut, mikor a regeszek szerint meg
fel sem talaltak a kerekeket?
Europaban, Afrikaban es a Kozel-Keleten is epitkeztek
Anglia es Europa kozott szoros kapcsolatnak kellett fennallnia. Forgalmasak
lehettek a szarazfoldi es a tengeri utak, mert az .sregi k.epitkezesek
nem korlatozodtak a brit szigetekre. Megtalalhatok azok mindenfele
a vilagon. Tevekenyseguk kozeppontja talan Stonehenge volt, de
az epit.k, a csillagaszok szetterjedtek az egesz vilagra, emlekm.veket
hagyva maguk mogott, amerre jartak. Az angol csatorna atellenes partjan
a francia Bretagne videken jo nehany .si k.epitmeny all. Ott talaljuk .ket
Kerlescanban es Kermarioban is; az egyik helyen 3 km-en belul 3.000
menhir (allok.) talalhato, mutatva a regi elfeledett temetkezesi helyek es
a Szent Ivan napi napfelkelte pontjat. A torzsf.nokok tetemei regen elporladtak,
de a sirhelyuk fennmaradt, nagysaguk bizonyitekakent.
Bretagne mas videkein tovabbi hatalmas .skori epitkezesek talalhatok,
nemelyikuk Nyugat-Europaban lev. legnagyobb allokovekb.l epult.
Az Ile-Melonnal allt oriask., mely a masodik vilaghaboru idejen sajnos
elpusztult, 90 tonnas volt. A legnagyobb a Tunderk. volt
Locmariaquernel. A 18. szazadban villam hasitotta szet, valamikor azonban
tobb mint 20 meter magas volt es 380 tonnanal nehezebb.
153
De ismet Britannia es Franciaorszag nem az egyeduli orszagok, ahol
az epit.k nyomokat hagytak hatra. Messze tul Bretagne-on, a nemet tengerpartokon,
Hollandiaban, Skandinaviaban, Portugaliaban, Spanyolorszagban,
a Baleari szigeteken, Korzikan, Szardinian, Szicilian es Maltain,
Tirinsznel es mas gorog el.tti id.kb.l maradt helyeken gyakran talalkozunk
az .si emberek tevekenysegenek bizonyitekaival. A sirhelyek es az
allokorok az epiteszek szakertelmenek mindmegannyi bizonyitekai. Ott
talaljuk nyomaikat meg Eszak-Afrikaban es a Kozel-Keleten is, messzi
tajakra tett kiszallasukrol es m.veltseguk terjedeser.l regelve nekunk.
Marokkoban, Kabylia kornyeken k.asztalokat talalunk (korben allo kovek,
rajtuk lapos k.vel). Tangier kozeleben allokort lathatunk. Tovabbi
k.asztalokat (dolmeneket) talaltak Algeriaban is, ugyanakkor Libiaban,
Sziriaban, Jordanban es Libanonban szazaval talalunk k.koroket es allokoveket,
ezek mind az epit.k valamikor volt jelenletet tanusitjak.
Ott van azutan Egyiptom. Vegig a Nilus melleken Amon-Re foldjenek
homokos videke tele van szorva a k.asztalok maradvanyaival, melyek
azokat a helyeket jelolik, ahova az .si emberek halottaikat temettek,
es amelyekhez kes.bb a faraok sirboltjai csatlakoztak.
A Kozel-Keleten harom hely erdekel minket kozelebbr.l, mivel az
epitesukhoz fejlett tudomanyos es mernoki felkeszultseg kellett.
Baalbeknel, a mai Libanonban, a romaiak epitettek nagyszer., Napnak
szentelt templomukat, a templomot, melyet azonban eltorpit a hallatlan
meret. tortenelem el.tti faragott k.padlo, amelyre epult. Ismeretlen koru
es eredet. alapzat, es az epiteszet olyan vivmanya ez, amihez foghato
nincs a tortenelemben. Hossza 25 meter es 4,5 meter vastag kovekb.l all,
melyek egyenkent 1200-1500 tonnat nyomnak. A padloalapzathoz kibanyaszott
es faragott legnagyobb k. azonban ott maradt a k.banyaban,
kb. kilometernyi tavolsagban. A Del kove a neve es tobb mint 2000 tonnas.
Nincs ma a vilagon olyan daru, mely meg tudna mozditani, nemhogy
felemelni a Baalbek oriaskoveit - megis ott vannak, annyira pontosan
faragva es illesztve, hogy kespenge nem fer be a tombok koze.
A masodik hely ugyanilyen figyelemremelto. A Golan fennsikon
van, az Izrael altal megszallt sziriai hatarvideken. A. Itzhaki izraeli regesz
nemregiben ot hatalmas k.gy.r.t asott ki, melyeket ezer evvel regebbinek
tartanak, mint Stonehenget. Ha vonalat huzunk a teruleten,
ahol a gy.r.k fedik egymast, pontosan eszaki iranyt kapunk. Mivel a
bazaltsziklak kozeleben nem lehet megbizni az iranyt.ben, az igazi
eszak meghatarozasa olyan szakertelmet kivan, amilyet nem tulajdonitanak
az .si id.ben elt embereknek.
154
A harmadik hely messze eszakon van szovjet Ormenyorszagban,
Medzamor kozeleben, ahol dr. Megurtchian szovjet tudos fedezte fel a
legregibbnek tartott nagyuzemi femgyarat. A gyar kozeleben vulkanikus
sziklaba vesett mertani alakzatokat talaltak, melyek kulonfele egi jelensegekre
mutatnak. Az egyik jol kivehet. vonal arra a pontra mutat, ahol
Sziriusz kelt fel Kr.e. 2600 es 2500 kozt.
A medzamori lel.hellyel kapcsolatban az a legelgondolkozhatobb,
hogy alig 25 km-re fekszik Ararat hegyet.l, attol a tortenelmi es regebeli
helyt.l, ahol az ozonviz el.tti m.vel.des menekultjei szalltak partra.
Eljutottak.e az amerikai
foldreszekre az .si oriaskovek epit.i?
Az id. multaval az Amerika felfedezeser.l szolo vita egyre parazsasabba
valik, mintha lenyeges lenne, hogy ki fedezte fel. Evek ota zajos
szocsata dul a neves torteneszek kozott, hosszadalmas szellemi vitak es
szamtalan folyoiratcikk, mind azt remelve, hogy megoldjak e rejtelyt.
Kolumbusz fedezte volna fel Amerikat? Vagy Erikson? Tovabbi neveket
is vetettek fel es el is ejtettek ugyanolyan gyorsan. A valasz talan mashol
rejlik - a tortenelmi nevezetesseg. - Mystery Hill-en (Titokzatos Domb)
Eszak.Szalemben, Uj-Hampshire-ben, ahol 22 jokora k. all fensegesen a
70 meter magas dombon. A domb eredete es celja homalyba burkolozik,
kora azonban nem. Az 1969-ben vegzett karbon 14-es id.meghatarozas
Kr.e. 1225 es 800 koze rogziti az id.pontjat. Sokkal regebbre, mint amikor
az indian torzsek, akik azel.tt laktak e videket - ide erkeztek volna.
De ugyanabba a korba, amikor az eszak-europaihoz hasonlo .skori k.epitmenyeket
emeltek. Mystery Hill reszlegesen elpusztult, amikor a 18.
es 19. szazadban a kovek egy reszet elhordtak, hogy a kozelben epul.
szennyvizcsatorna epitesehez hasznaljak fel.
Mystery Hill kovei az alagutak, allokovek es k.asztalok bonyolult
rendszereben epitve allnak. A kozelmultban kiszamitottak, hogy az egi
jelensegekre allitottak be .ket. Peldaul minden evben a tel els. napjan a
Nap, ha a domb kozeper.l nezik, pontosan a teli k.nek nevezett .si k.
felett nyugszik le.
Az epit.k lettek volna az els. emberek, akik otthagytak labuk nyomat
Amerika homokos partvideken? A tortenelem hallgat efel.l. Az viszont
ketsegtelen, hogy valaki felepitette a dombot, es a veletlennel is
tobb az, hogy hasonlit az europai .si k.epitmenyekre. Mystery Hill
azonban nem egyedulallo. Hasonlo tortenelem el.tti zavarba ejt. helyek
155
vannak az amerikai foldreszek kulonboz. reszein. A kozep-amerikai
Bonacca-szigeten Mitchel-Hedges regesz 750 meter hosszu .si falat fedezett
fel, mely ket Stonehengere emlekeztet. nagy allokovet vesz korul. A
ket k. ket meter magas es nyolcvan centi atmer.j.. Azonkivul nehany
furcsa alaku kovet is talaltak, melyek regebbinek latszanak, mint a maja,
toltek es aztek civilizaciok. Meg ennel is megdobbent.bb leletre bukkantak
Mexikoban Villahermosa mellett lev. La Ventan, ahol tavolba nyulo
sorokban allokovek es valyuk allnak, felt.n.en hasonlitva a bretagnei
allokovek soraihoz. Peruban, Sacsayhuaman tortenelem el.tti er.djehez
kozel, a Klemkonak nevezett hegynyulvanynal .skori allo k.emlekeket
es mas faragatlan koveket talaltak. Ezek is felt.n.en hasonlitanak az europai
k.emlekm.vekre.
A vaskalapos tortenelemtudosok azonban fuluk botjat sem mozgatjak.
Nem veszik tudomasul az Ujvilagban felfedezett fontos tortenelem
el.tti emlekm.veket. Mert ha tudomasul vennek .ket, fejuk tetejere allitanak
regota melengetett elmeleteiket. Egyszer.en nem tudnak mit kezdeni
a tennyel, hogy valamely tortenelem el.tti faj, mint e kovek epit.i,
at tudott hajozni az Atlanti-oceanon es ott tudta hagyni a nyomat Amerikaban,
mikor a szerintuk m.veltebb kes.bbi nepek keptelenek voltak
erre.
A torteneszek ugyanezzel a szemellenz.s modszerrel tekintenek az
Azsiaban es a Csendes-ocean szigetein tett felfedezesekre, ahol a legvaratlanabb
helyeken utkoznek az epit.k tevekenysegebe. Indiaban k.asztalszer.
siremlekkel van behintve a Nerbuddha folyo es a Comorin fok
kozt elterul. videk. Az utolso szamitasok alapjan a kozep-indiai
Neermul .serd. legalabb 2000, evszazadok ota rejtett emlekm.vet tart
fel. Tovabbi 2200-at talaltak Daccaban (Dhaka).
Hasonlo emlekm.vekre bukkantak Kinaban, Koreaban, de meg Japanban
is. A foldrajz hatarainak hatrabb huzodasaval csak novekszik az
epit.k tevekenysegenek titokzatossaga. A mikroneziai Senyavin-szigetek
egyiken, Ponape delkeleti partjan Metalaminnak nevezett oriasi templom
es mellekepulet sora all arccal a Szent Ivan napi napfelkeltenek. Minden
jel arra mutat, hogy az epit.k idejeben sokkal nagyobb volt Ponape lakossaga
mint ma, mivel Metalamin eleg nagy ahhoz, hogy ketmillio embert
lasson el, ul.helyekkel. A romok, akar az europai es az amerikaiak,
hatalmas kovekb.l allnak, es joreszuk 15 tonnat is nyom. Korulbelul 36
km tavolsagrol szallitottak ide .ket - es semmi magyarazat arra, hogy
hogyan.
Ezek az emberek hajosok is lettek volna, nem csak epit.k? A tortenelem
neman all e kerdes el.tt. Teny azonban az, hogy Ponapetol 5000 km156
re delkeletre, a Line-szigetek egyiken, a Maldenon a Metalamin-hoz epiteszetileg
hasonlo romok allnak. Van azonban koztuk fontos kulonbseg.
Maldenen a romoktol nehany tortenelem el.tti, bazaltkovekb.l epitett ut
vezet le a tengerpartra, ami nagyon zavarba ejti a tudosokat. .De nem
lehetnek ott orszagutakh kialtanak fel ketsegbeesetten a regeszek. .Azok
az emberek meg fel sem talaltak a kerekeketc!h
Nem lett volna kerekuk? Meg sok mas rom is akad, amelyeket az
epit.k hagytak a szigeteken, de legtobbjuket csak most assak ki. Megis
habozas nelkul allithatjuk, hogy a Csendes-oceanon azok a furcsa szobrok
a leghiresebbek es a legtitokzatosabbak, amelyek bekes csondben
acsorognak a Husvet-szigetnek nevezett sziklan.
A k.arcok megfejthetetlen titka
Keves b.nugyi nyomozotortenet van, mely annyira osszekuszalt
lenne, mint amelyik 1722 husvet reggelen jutott a nyugati vilag tudomasara,
amikor Jan Roggeveen holland felfedez. el.szor pillantotta meg e
piciny pontot a Csendes-ocean vertelenjeben. Nem talalt nyomara a hajoterkepeken,
ezert Husvet-szigetnek nevezte el a felfedezeset. Kincsekre
vagyott. Kikototte hat hajojat es kievezett a sziklas partra, azonban hamar
rajott, hogy a vulkanikus sziget nem sok jot rejt. Nem volt a szigeten
fa, nem volt odavalo allat es alig nehanyszaz felmeztelen kunyholako
bennszulottet talalt az .serd. szegelyezte partokon. Kopar volt a sziget
es baratsagtalan, megis nyujtott valamit a vilagnak: olyan talanyt, melynek
nincs parja a szeles Csendes-oceanon. Szerteszet a sziklas talajon,
szetszorva a szorvanyos fuvei foltos volgyekben es a sziget t.zhanyoinak
lejt.in szazaval alltak a k.arcok, mind ugyanazzal a nema es semmitmondo
arckifejezessel, hosszu egyenes orral, keskeny szorosan zart
ajakkal, besuppedt szemmel es alacsony homlokkal.
Ki faragta a szobrokat? Honnet kerultek ide? Mi a jelent.seguk?
Roggeveen es legenysege ketsegkivul szajtatva bamulta .ket, teljesen ertetlenul,
mert soha ilyesmi ember szeme ele meg nem kerult. A szobrok
egyaltalan nem feleltek meg arra, hogy hazavigye .ket Amszterdamba,
mint a felfedez. utazas diadaljelvenyeit. Valami hatborzongato volt a
szobrokban, kiserteties. Komor arckifejezesuk orokke visszater. beszedtema
maradt a hosszu uton hazafele.
Tobb mint 250 ev telt el azota es Jan Roggeveen ma mar csak nev a
tortenelem lapjain, de a hallgatag szobrok titka meg mindig kisiklik a
kezunkb.l.
157
A Husvet-sziget szobrait korulvev. talanyos kerdes nem az, hogy
mit abrazolnak e faragvanyok, hanem hogy hogyan szallitottak el .ket
jelenlegi helyukre a Rano-Raraku t.zhanyo szelen lev. banyabol meg 8
km tavolsagra is. 1956-ban Thor Heyerdahl, a Kon Tiki expediciojarol
hires norveg kutato hajozott el a Husvet-szigetre, hogy alaposan megvizsgalja
a szobrokat es vilagot deritsen a hatterukre. Hamar rajott, hogy
eredet.k felfedezese fele annyira sem fejtor. kerdes mint az, hogy hogy
a csodaba szallitottak el es allitottak fel a szorny. szobrokat. Mivel velemenye
szerint az epit.knek csak nyers er. allt rendelkezesere, tizenket
szigeti bennszulottet fogadott fel, hogy izomer.vel mozditsak el az egyik
fejet. Egyre novekv. kiabrandulassal kuszkodtek 18 napon at a huzd
meg - ereszd meg modszerrel, mig vegre fel tudtak allitani az egyik
szobrot. Heyerdahl szemeben ez megoldotta a rejtelyt; azt gondolta,
hogy rajott a nyitjara es hazahajozott. Szamos tudomanyos folyoirat emlegeti
a munkajat, de kerdeses, hogy valoban megtalalta-e a szobrok keszitesenek
es szallitasanak a titkat.
Heyerdahl kiserlete ellen tobb kifogast emelhetunk, amelyeket nem
lehet semmibe venni. Amir.l altalaban nem tud a nagykozonseg, hogy a
Heyerdahl valasztotta szobor nem atlag nagysagu volt, mivel a fejek
nagyjabol 35 es 50 tonna kozt valtakoznak. Az a fej azonban, amelyet tizenket
izzado bennszulott oly vesz.dseggel odebb vonszolt, csak 10-15
tonnas volt. Megengedjuk, hogy igy is jelent.s eredmenyt ertek el, megsem
tekinthet. atlagosnak. Masodszor, Heyerdahl kovet csak nehanyszaz
labnyira vonszoltak, sima homokos talajon, ami csak Anakenanal
talalhato, ahonnet a szobrot elmozditottak. Tul nagy az ellentet az
Anakena koruli terep es a sziget tobbi resze kozott, mivel a tobbi fejeket
kemeny es egyenetlen vulkanikus sziklakon kellett elszallitani. Ha valoban
Heyerdahl modszerevel szallitottak a szobrokat ezen a sziklas terepen,
akkor mely karcolasoknak kellett volna maradni a k.szobrokon.
Egyetlen egyen sem latszik horzsolas nyoma.
A nehez szobrok szallitasahoz hasznalt felszereles is kerdeseket tamaszt.
Heyerdahl bennszulottei a szobor szallitasanal es felallitasanal
koteleket es fa rudakat hasznaltak, de eredetileg nem volt fa a szigeten.
Jelenleg n. ugyan szaraz fugefa a szigeten, de csak mert az els. europai
telepesek hoztak magukkal. Roggeveen naploja nem emlit fakat, Cook
kapitany is, mikor itt kotott ki, felfigyelt arra, hogy fatlan a sziget. Ha az
epit.k valoban hasznaltak fat, akkor magukkal kellett hozniuk. A legkozelebbi
erd. pedig 4000 km-re fekszik a szigett.l. Heyerdahl kiserleti
csoportja Europabol hozott er.s, jol sodort koteleket hasznalt. Szerencsejuk
volt, hogy azt hasznaltak, mert a Husvet-szigeten otthonos sasbol
158
font kotel sem er.s, sem tartos es semmi esetre sem felel meg a feladatnak.
Az, hogy Heyerdahl odebb mozditott egyetlen kovet a sik es aranylag
sima terepen, nem sokat bizonyit abbol, hogy hogyan szallitottak le
es fel a sziklafalakon a tobbi szobrot, mivel sok olyan hely van a szigeten,
ahol az epit.knek ezt kellett tenni. A Rano-Raraku-i k.banyanal 20 tonnas
szobrokat faragtak fenn a krater szelen es onnan eresztettek le .ket
100 meter melysegbe a tobbi szobrok feje felett. Es ugy tudtak ezt elvegezni,
hogy egyetlen nyomot sem hagytak maguk utan. Az Ahu Ririkinel
a sziklapadokon allo fejek a legjobb szemeltet. abrai ennek a m.veletnek.
Itt a sima sziklafal 300 metert zuhan fugg.legesen, egyenesen a
tengerbe. Fenn a szelrohamok eleg er.sek ahhoz, hogy feldontsenek egy
ferfit, lenn pedig a tenger aramlasa oly veszedelmes, hogy csonakkal lehetetlen
megkozeliteni. Ennek ellenere 200 meter magasan a sziklafal
egyik parkanyan ott a nyoma annak, hogy nehany 25 tonnas szobor allt
fenn, bar a maradvanyaik mar az ocean feneken hevernek. Heyerdahl
elmozdithatott egyetlen kis fejet, de mindeddig nem allt el. olyan megoldassal,
mely kibirna a tudomanyos vizsgalatot.
Nem . volt az els. ember, akinek nem sikerult magyarazatot talalni
e kerdesre. A 19. szazad vegen a francia La Flore nev. hajo erkezett
Husvet-szigetre, azzal a szandekkal, hogy Parizsba szallitja az egyik
szobrot. Otszaz ferfi kellett ahhoz, hogy a 2,5 meteres szobrot felvigyek a
hajora (az egyik legkisebbet a szigeten). Ma - igen osszehorzsoltan es toredezve
- all a Musee de lfHomme-ban all.
Bar e ket fejet elmozditottak, a kerdes meg mindig valaszra var: a
Husvet-szigeti epit.k hogyan faragtak, szallitottak es allitottak fel az oriasi
fejeket, koztuk azokat is, melyek merete csaknem hatemeletes hazeval
er fel?
Sok elmelet szuletett mar arra, hogy ki alkotta es allitotta fel a Husvet-
szigeten e komorarcu fejeket, de nagyon nehez megfelelni e kerdesre.
Oda tulajdonitottak az eredetuket csaknem mindenkinek, a Mu es
Lemuria elveszett foldreszek menekultjeit.l kezdve vandorlo polineziai
torzsekig, akik allitolag unalmukban faragtak ezeket az .skori k.szornyetegeket.
Mi tehat a megoldas? Valosagosabbnak igerkez. lehet.segeket talalunk
a k.epuletek csoportjaban, melyet alig par felfedez. es kutato nyomozott
ki alaposan. Ez a harminckilenc epulet Husvet-szigeten all,
Orongoban. Mindegyik tojasdad alaku kb. 7 meter hosszu, 2 meter szeles
es alacsony kor alaku tet. van rajtuk. Az alapkoveket a fold ala fektettek,
azokra k.tomboket raktak korbe, mindegyik kort keskenyebbre az el.z.nel,
mig a falak gombolyded tet.t nem alkottak. Francis Maziere, a ke159
ves nyugati szakert.k egyike, aki meglatogatta es megvizsgalta a romokat,
egyetlen pont keltett benyomast szamara: az, hogy e k.epuleteknek
csaknem azonos az alakja es szerkezete azokkal, amelyeket az epit.k a
Foldkozi-tenger melleken emeltek. Azok szamara, akik meg mindig ketelkednek
a kett. kozotti kapcsolatban, tovabbi vonas is akad, mely oszszefuggesbe
hozza e romokat az europai epuletekkel, az orongoi romoknal
kis csillagvizsgalo maradvanyai hevernek, ezek egy vagy tobb allok.b.l
alltak, mely vagy melyek segitsegevel az .sregi megfigyel.k ki
tudtak szamitani a Nap jarasat. Lehet, hogy ez masik Stonehenge kezdete
volt, mit kes.bb elhagytak?
Nincs dont. bizonyitek arra, hogy Stonehenge tortenelem el.tti epit.i
lennenek felel.sek a Husvet-sziget fejeinek alkotasaert, de a romokbol
itelve nyilvanvalo, hogy a ket szerkezet azonos, nemcsak, mert mindkett.t
k.tombokb.l emeltek, hanem mert mindkett. epitesm.veszete hasonlo
modon fejlett.
Mi tortent Tiahuanaconal?
Husvet-szigett.l 3600 km-re eszakkeletre, magasan a perui Andok
hegysegeben, a Titicaca-to latvanyos partjan hallatlan meret. varos maradvanyai
allnak, amelynek senki sem ismeri az eredetet. Amikor 1549-
ben a spanyol hoditok veres tamadasokat inteztek az indianok ellen, a
kornyez. videkeken meg a legoregebbik sem emlekezett a tortenetere.
Barki epitette is, egyaltalan nem allt rokonsagban az indianokkal, mert
az epitkezes modora teljesen elut az indianoketol. Azonkivul a
tiahuanacoi szobroknak szakalluk van, nem ugy, mint az indianoknak,
akiknek nem n..
A tarsadalom, mely felepitette az egesz Tiahuanaco kornyeket olyan
m.szaki kepessegekkel rendelkezett, ami megdobbentette a spanyolokat.
A regeszek, akik a spanyol hoditas ota tanulmanyoztak a teruletet,
olyan vonasokat fedeztek fel, amelyeket az .sregi emberek el.tt ismeretlennek
tartanak. Az Akapana vagyis az .aldozatok dombjah, a harom
fontosabb templom kozul az egyik: csapott tetej. piramis, 120 meter magas,
alapja pedig 170x220 meter. A tekintelyes epitmeny ma mar porlado
oldalai tokeletesen egybeesnek az iranyt. f. pontjaival, amely jellegzetesseg
azonos a vilag tobbi reszen lev. tobbi hatalmas emlekm.vekkel,
ideertve a Gizai nagy piramist is. A spanyol hoditok pusztito rombolasa
olyan jeleket semmisitett meg, melyek talan megnyitottak volna az .si
lakossag titkait, az id. rombolasa pedig elvegezte a tobbit. Akapana ol160
dalai ma durvak es toredezettek. Elhordtak es epitkezesre hasznaltak fel
a mesterseges dombok vedelmeul szolgalo koveket. Az oriasi lepcs. is,
mely valamikor a domb oldalan volt, fektelen pusztitasnak esett aldozatul.
Ma mar csak nehany fok all a helyen. A viztarolo-rendszer tanusitja,
mely valamikor az Akapana tetejen volt, hogy az epit.k nagy szaktudassal
rendelkeztek. A dombon meg ott vannak a pontosan tervezett, bonyolult
faragott k.vezetekek es tulfolyocsovek maradvanyai, melyeket
pontos meretekre faragtak, hogy szabalyozzak a viz folyasat. Hasonlo
csovek lathatok a Tiahuanaco epuletrengeteg mas reszein is, jelezve,
hogy a varosnak teljes csatorna, vizvezetek es szennyvizlevezet. rendszere
volt.
De mas kutatasok ennel is tobbet talaltak az Andokban. 300 meterre
Akapanatol eszakra fekszik Curicancha, vagyis a Nap temploma. A
templom k.alapzaton nyugszik, melynek magassaga 3 meter, oldalai 132
es 117 meteresek, es lOO-200 tonnas kovekb.l allnak. A templom es mellekepuletei
60 tonnas k.tombokb.l epultek, a k.lepcs. fokai pedig otven
tonnasak. Mas 200 tonnas epuletkockak hevernek itt ossze-vissza, ahova
eppen leestek. Tiahuanaco az a hely, ahol az ellentmondasok es lehetetlensegek
uralkodnak. Ami nem tortenhetett meg, az tortent meg itt. Az a
legmeglep.bb, hogy a varos egyaltalan letezik. Egesz nagyvaros epult
3900 meterrel a tengerszint felett, pedig a legnyomas csak 54%-a a tengerszinten
lev. legnyomasnak. A ritka, oxigenszegeny leveg. serti az
orrot es a torkot es a legkisebb testmozgas rosszulletet, fejfajast, s.t szivrohamot
is okozhat. Ezen felul a tengerszint feletti magassagon nem csirazik
ki es nem n. meg az elultetett mag. Ami azt jelenti, hogy nem volt
elelem nagyobb munkassereg ellatasara. E rettent. nehez korulmenyek
dacara, melyek magat az eletet veszelyeztetik, az epit.knek valahogyan
megiscsak sikerult eljuttatniuk a k.tombok szazait - nemelyikuk 200
tonnas - mindegyiket a maga el.re meghatarozott helyere. A Titicaca-to
egyik szigeten talaltak meg a kovek lel.helyet, de a Curicanchaval atellenben
fekv. part mellett. Igy azutan 50 es 150 km kozti tavolsagokra
kellett szallitaniuk a kovet. A ritka leveg.ben lehetetlen ekkora tavolsagra
kezi er.vel szallitani e nehez k.kockakat. Megis elszallitottak .ket a
kijelolt helyukre Tiahuanacoba.
Ha nem volt eleg a kezi er., akkor mit hasznaltak?
161
Az Andok titokzatos er.djei
Tiahuanaco egyaltalan nem egyedulallo, mivel az Andok hosszaban
tobb hasonlo er.d all, melyek mindegyike ismeretlen korral el.zi meg az
.si inkakat.
Chileben El Enladrillado fennsikjan ketszazharmincharom k.tomb
all amfiteatrumszer. elrendezesben. A tombok durvan negyszogletesek,
nemelyik 4-5,5 m magas, 7-10 m hosszu es tobb szaz tonna a sulyuk.
Ugyanugy, mint Tiahuanaconal a romok kozt oriasi k.szekek hevernek
ossze-vissza, mindegyikuk 10 tonnas. El Enladrilladonal a legfontosabb
lelet talan az a harom allok. volt, mely a siksag kell.s kozepen van.
90*100 cm az atmer.juk. Kett. pontosan a magneses eszakra mutat, a
harmadik pedig Szent Ivan napi napfelkeltere. Itt is az epit.k jartak volna?
Eszakra, Peruban, Ollantaitambonal masik inka kor el.tt epult er.d
magaslik, melynek fala 150-250 tonnas k.tombokb.l epult. A tombok
nagy resze andezit, aminek a banyaja a 10 km-re lev. hegytet.n van.
Ollantaitambo epit.i 3000 m magasan a tengerszint felett valahogyan kibanyasztak
es kifaragtak (olyan szerszamokat hasznalva, melyek fel.l
csak talalgatni tudunk) e 200 tonnas k.tomboket, majd leeresztettek a
hegy oldalan, atemeltek a folyoszurdokon, melynek 300 meter magas
mer.leges fala van, majd felvittek .ket a masik hegyoldalon es beepitettek
az er.drendszerbe. Hyatt Verrill del-amerikai regesz megallapitja,
hogy akarhany ferfit - indiant vagy nem indiant - fognanak is be, akkor
sem tudnank megismetelni e teljesitmenyt, ha csak egyszer. k.szerszamok,
kotelek, gorg.k es emberi er. allna rendelkezesunkre. .Ez nem
hozzaertes, turelem es id. kerdese - magyarazza -, hanem egyszer.en
lehetetlenseg.h
Az viszont lehetseges, hogy olyan tortenelem el.tti m.szaki tudast
hasznaltak, amelyr.l mit sem tudunk.
Az Andok egyik legtekintelyesebb titokzatos er.dje a Sacsahuaman,
Cuzco kulvarosaban, az .si inka f.varos, az er.d mestersegesen lemetszett
hegytet.n all; 4000 meterre a tengerszint felett es harom iszonyu
kuls. falbol epult (500 m hosszu es 16 m vastag), mely kovezett teret
vesz korul. A teren korkoros k.epitmeny all, melyet naptarnak tartanak.
A romokhoz tartozik meg: 200.000 literes viztarolo, sullyesztett raktarak,
rakodok, fellegvarak es foldalatti helyisegek.
Sacsahuamanban a leginkabb elismeresre meltobb vivmanyok maguk
a kovek. Itt igen-igen kepzett k.m.vesek bonyolult mintakba illesz162
tettek ossze az 50-300 tonnas tomboket. A kuls. fal egyik kove peldaul
12 pontos feluletevel csatlakozik a tobbi mas k.hoz. Mas k.tomboket is
vagtak 10, 12, s.t 36 oldallal. Az osszes tomb megis oly pontosan illeszkedik
ossze, hogy a m.szeresz hezagmerceje sem fer kozejuk. Es meg
meglep.bb a teny, hogy az egesz er.drendszer habarcs nelkul epult.
Akar a tobbi er.dok eseteben, itt sem tud senki megfelelni a kerdesre,
hogy hogyan kerultek ide ezek a kovek. A banya, melyb.l kiemeltek
36 km tavolsagra, hegygerinc es mely folyomeder tulso oldalan fekszik.
Hogy hogyan szallitottak at a tomboket e remenytelen terepen, azt mindenkinek
a kepzeletere bizzuk.
Sacsahuaman sok titkot rejteget, de eggyel tobbet a kelletenel. A maradi
torteneszek, mivel lehetetlensegnek min.sitik, huzodoznak attol,
hogy tudomasul vegyek a letezeset es tanulmany targyava tegyek. A
sacsahuamani er.drendszert.l nehanyszaz meterre egyetlen k.tomb all,
melyet a hegyoldalbol vestek ki es szallitottak el idaig, miel.tt otthagytak
volna. A jelek szerint foldrenges zavarta meg a szallitokat, mivel a k.
felfordult es tobb helyen megserult. A k.ben lepcs.k, padloemelvenyek,
lyukak es mas melyedesek vannak - pontos faragas es megmunkalas
mesterm.ve, melyet nyilvanvaloan az er.dnek szantak. Az igazan lehetetlenseg
e k.vel kapcsolatban az, hogy akkora, mint valamely negyemeletes
haz es 20000 tonnat nyom! Manapsag lehetetlenseg lenne osszevezenyelni
olyan emel.ket, melyek meg tudnak mozditani e tombot, hogy
a szallitasrol ne is beszeljunk. A teny, hogy Sacsahuaman epit.i megis
ide tudtak szallitani, azt bizonyitja, olyan m.szaki tudassal es berendezessel
rendelkeztek, amilyet mi meg nem ertunk el.
Nazca volgyenek vonalai
Az Andok-hegyseg az epitkezes szamos .si csodajat rejtegeti, de
nem mindegyik abbol all, hogy elkepzelhetetlen tavolsagokon szallitottak
el koveket. A Csendes-ocean partjahoz kozel, az Andok perui labanal,
Limatol 400 km-re-delre fekszik Nazca tortenelmi varosa. Fontos
hely ez a regeszet szamara. A varos kulonlegessege azonban nem az emlekm.vekben
rejlik, hanem a volgyben, ahol epult: kb. 60 km hosszu es
masfel kilometer szeles egyenes sivatagcsikon. Nazca volgyenek csaknem
minden holdnyi teruleten oriasi rajzokat kapartak ki a sivatag padlojabol:
mindenfele agazo vonalak, hosszukas, megtisztitott teruletek,
csigavonalak, cikk-cakkok, madarak, pokok, majmok, kigyok, halak stb.
Akkor kerultek napvilagra, mikor elkapartak a sotetbibor szin. granit163
kavicsot, ami a sivatagot fedte es felulre kerult a kozvetlen a felszin alatt
lev. vilagossarga homok. Mivel a volgyben alig esik es. es alig fuj a szel,
a vonalak es az alakok erintetlenul maradtak a bizonytalan szamu szazadokon
at. Ennek ellenere az elmult szazadokban itt jart utazok nem vettek
eszre a rajzokat, mivel ha valaki nem all pontosan valamelyik vonalon,
azon a helyen, ahol elkotortak a kavicsot, akkor nem vesz eszre
semmit. Ha egy-ket meterrel odebb lepunk, a vonalak beolvadnak a sivatag
durva terepebe.
Csak 1930-ban, amikor az els. utasszallito gepek kezdtek atrepulni
az Andokot, akkor vettek eszre a leveg.b.l a Nazca-rajzokat. Nem konynyen
kivehet. a foldr.l, tisztan latszik a magasbol - eleg tiszta ahhoz,
hogy 450 km magassagbol a Skylab nev. .rhajorol az .rrepul.k kivegyek
.ket. Ennek ellenere: nincs a kornyeken magas hegy, fennsik vagy
mas termeszetes magaslat, ahonnet a rajzok keszit.i megfelel. tavlatbol
vehettek volna szemugyre a rajzukat. Minek keszitettek hat .ket? Volt-e
vele valami celjuk? Vagy talan a rajzolok elsajatitottak volna a repules
m.veszetet is?
1946-ban dr. Marie Reiche nemet csillagasz es regesz inditvanyozta
az els. alaposabb kivizsgalast. Dr. Reiche arra szentelte a kovetkez. husz
evet, hogy pontosan felterkepezze az .sregi rajzokat es elgondolkozzek
jelentesukon. Dr. Reiche el.szor a szamtalan egyenes vonalra osszpontositotta
figyelmet. Ezek kozul sok nyilegyenesen haladt meg 8 km tavolsagra
is. Nemelyik parhuzamos, nemelyik osszetarto, megint masok pedig
egyetlen pontbol nyilaznak szet - kisebb dombokbol vagy sziklakbol.
Dr. Reiche felfedezett meg olyan vonalakat is, amelyek egyenesen a
dombtovekbe futnak es masik oldalon jonnek el. nyilegyenesen tovabbhaladva,
meghozza egyazon szinten. Mikor korszer. felszerelessel
mertek le a vonalak egyenesseget, dobbenten tapasztaltak, hogy a vonalakon
az atlag elteres csak 9 perc, vagyis alig egy meter kilometerenkent.
Ez a szam a legi terkepezessel elerhet. pontossag hatara. Mas szavakkal
az .sregi vonalak egyenesebbek, mint amit a legjobb korszer. terkepezessel
meg lehet allapitani. Dr. Reiche kijelentette: .A tervez.knek, akik
csakis a magasbol tudtak megallapitani m.vuk tokeletesseget, el.re kellett
tervezniuk es rajzolniuk kisebb mereten. Hogyan tudtak minden
egyes vonalat a maga helyere es tokeletes beallitassal elhelyezni a nagy
tavolsagokon? Ez olyan fejtor., melyet csak hosszu evek alatt tudunk
majd megfejtenih
Dr. Reiche es a Nazca talany mas kutatojanak velemenye szerint lehetseges,
hogy a vonalak nemelyike a Nap, a Hold es nehany fenyes csillag
keltere mutat. Es a kozelmultban vegzett vizsgalat tenyleg ki is mu164
tatta, hogy harminckilenc vonal a nap es a Hold kulonboz. fontos allasat
jelzi, tizenhet pedig a csillagokkal fugg ossze. De ez csak kicsiny szam; a
vonalak tulnyomo reszenek nincs koze az egbolthoz es meg mindig titok
a celjuk.
A Nazca-m.veszek ismertek a vilagot
Mar maguk a vonalak is rendkivuli jelensegek, a Nazca-volgy padlojaba
vesett sok allatkep reszletessege is ugyanolyan figyelemremelto. Az
egyik legrejtelyesebb az a 45 m hosszu pok, amelyiket egyetlen 800 m
hosszu, megszakitas nelkuli vonallal rajzoltak. Azert is furcsa ez a pok,
mert szandekosan meghosszabbitottak az egyik labat es a vegen kis tisztast
kepeztek. Csak egyetlen ismert pok van, mely pontosan ugy hasznalja
harmadik labanak veget ahogyan a sivatag padlojara rajzoltak es a
ricinulei, mely az Amazon .serdejenek melyen, Nazcatol 1600 km-re,
barlangokban el. A tudosok egyedulallo parzasarol ismerik, mely celra
kinyujtott labat hasznalja a leirt modon. A ricinulei igen ritka rovar. Es a
szaporodas e modjat csak gorcs.vel lehet megfigyelni.
Nem tudjuk, Nazca rajzoloi hogyan talaltak ra es figyeltek meg paranyi
mintajukat, csak ha a tudomanynak a mienkkel feler. ismeretet tulajdonitjuk
nekik. Mind a volgyfenek rajzaibol, mind a kozvetlen Nazca
kozeleben talalt cserepmaradvanyokbol tobb minden arra mutat, hogy
az .si rajzolom.veszek messze Nazca hatarain tul is ismertek a vilagot.
Az egyik sivatagi rajz vekonyka majmot abrazol, melyet a kozelmultban
azonositottak a pokmajommal es ez is a tavoli Amazon-.serd.k lakoja.
Az egyik nazcai edenymaradvanyan fehermell., feketekabatos pingvin
lathato. Az a baj ezzel a keppel, hogy a pingvin a deli-sarki foldreszen
honos, es hogy ez 10000 km ide, bar a Galapagos-szigeteken is elnek.
Hogyan rajzolhattak pingvint, ha soha nem lattak?
A legmeglep.bb kep azonban masik nazcai csereptoredeken lathato,
melyre ot lany arcat festettek - feher, voros, fekete, barna es sarga b.r.
lanyoket. Kizart dolog, hogy veletlensegb.l valasztottak volna ezt az ot
szint, mivel mind az ot faj kepviselve van. Az arcok nyoman arra kovetkeztethetunk,
hogy a nazcaiak ismertek - s.t talan eleven lanyokrol festettek
meg - a Fold valamennyi fajat abrazolo csoportot. Lehetseges,
hogy a tavoli multban ugyanilyen erintkezes folyt a Foldon, mint ma.
Amint Nazca tanulmanyozasa folytatodik, tobb kerdes merul fel,
mint amennyire talan felelni lehet. Mikor keszultek e rajzok? Ket vonal
keresztez.desen faoszlopot talaltak es a karbon 14-es vizsga Kr.u. 500-at
165
allapitott meg. A vaskalapos torteneszek ebb.l viszonylag kes.i id.pontot
vontak le: Kr.u. 200 es 700 kozott. Azt azonban senki sem tudja, hogy
akkor helyeztek-e oda az oszlopot, amikor a vonalakat rajzoltak, vagy
pedig mar regen keszen voltak. Ugyanis nincs ra lehet.seg, hogy maguknak
a vonalaknak az id.pontjat hatarozzuk meg. Igy azutan semmi
sem zarja ki azt, hogy a vonalak evezredekkel regebbig legyenek. A vonalak
ekkora teruleten valo pontossaga meglehet.s mernoki kepessegr.l
tanuskodik, amelyet mindeddig lehetetlennek tartottak az ilyen .sregi
nepek kozt. A kerdes itt nemcsak a fejlett tudomany, hanem a vegrehajtas:
a tervezes, meres es a rajzok vegrehajtasara nagyszamu munkas erejet
kovetelte. Nazca sivatag volgyeben nincs eleg viz, elelem es szallas,
hogy ellathassa e nagy vallalkozashoz szukseges munkaer.t. Hogyan
hoztak letre megis? Es a legzavarbaejt.bb kerdes: miert? Mi volt a celjuk?
Erre meg nincs kielegit. valasz.
A nagy piramis . a nagy talany
Lehetetlen anelkul targyalnunk az .sregi ember hatalmas tudasat,
hogy gondolatom el ne kalandozzon Amon-Re foldjere. Emlekszem az
egyiptologiarol szolo hosszu el.adasokra es a parazs vitakra arrol, hogy
mi volt az istenek szerepe Egyiptom tortenelmeben. Emlekszem az egyetem
egyiptologia.termeben toltott hosszu teli estekre, amikor atverekedtem
magam Sir Alan Gardiner egyiptomi nyelvtanan, temetkezesek
szovegeit bet.zve a faraok es a nemesek sirjabol lopott diszes ladikak
oldalan. De semmi sem keszitett el. a csodalatra es csodalattal vegyes
tiszteletre, melyet ereztem, mikor az imbolygo teve hatarol megpillantottam
a piramisokat.
Semmi mashoz nem foghato elmeny szembe kerulni a tortenelem
tanujaval, amit Kheopsz piramisnak neveznek. Ott all a mestersegesen
elegyengetett fennsikon kb. 16 km-re a korszer. Kairotol, nem messze a
Gizera klub rothado cirkuszsatratol. A nagy piramis az elmult 5000 ev
alatt szamos, az arnyekaban vivott csatanak volt hallgatag tanuja. De
mindezekb.l talan az a legnagyobb kuzdelem, mely egyfel.l a maradi
torteneszek, masreszt pedig a regeszek, a szamitasokban jartas emberek
es a kotetlenebbul gondolkodo tortenelemtudosok vivnak a farao sirja
altal felvetett kerdesek korul. A szunnyado orias a mult evekkel csak
egyre rejtelyesebb lesz.
Sokret. kerdesek merednek a tudomany ele es mind azzal fugg oszsze,
hogy hogyan epitettek meg a 2.300.000, atlag 2,5 tonnas k.tombok166
b.l allo dombot, melyek kozul a legnagyobbak - a kiraly termeben, az
epulet kozepen lev. sotet, dohos szobaban - tobb mint 70 tonnasak. Mikor
osszevetettek a koveket az egyiptomi k.banyakkal, bebizonyosodott
a felteves, hogy a koveket mind a nehany merfoldre fekv. Mokattan banyabol,
Aswanbol, mind Aswantol 800 km-re-delre es. banyakbol szallitottak
ide.
Itt is nehezsegekkel talaljuk szemben magunkat, ha az epit.k nyoman
jarunk. Hogyan szallitottak a tomboket az epitkezeshez es ugyanilyen
fontos - hany munkas kellett hozza es mennyi ideig tartott az epites?
Talalgatasokkal nem elegedhetunk meg az igazsag megtalalasanal,
mert e nehezsegek nagyon is valosagosak.
Emlekszem egyetemi hallgato koromra, amikor a vaskalapos tortenelemtudosok
koptek a feleletet: a k.banyai feliratok az oreg kiralysag
harmadik uralkodohazanak, kozelebbr.l Kheopsz faraonak tulajdonitjak
a piramis epiteset. Mivel csak 22 evig uralkodott, ez hatart szab az epiteshez
rendelkezesre allo id. ele. Vagy faszankon hoztak ide a tomboket,
vagy pedig tutajon eregettek le a Niluson, tovabba 100.000 ember epitette,
megpedig husz ev alatt.
Szertelen kepzelet? Nem a tortenesze, mert ez a velemenyuk, es meg
ma is ezt tanitjak. Elvegre hogyan varhatunk el komoly szervezettseget
olyan nemzett.l, melynek polgarsaga csak egyetlen lepessel el.zte meg a
barlanglakokat? Akarmilyen hihet.nek is t.nik e magyarazat a tortenelemtudosok
el.tt, ez az egyszer. valasz megsem old meg egyetlen egyet
sem a feleletre varo kerdesek kozul. A torteneszeket csak a tortenelem
erdekli, nem a hadtapszolgalat. Pedig abban rejlik a felelet.
Vegyunk szemugyre nehany szamitast. Ha husz ev alatt, vagyis 7300
nap alatt 2.300.000 tombot epitettek be, akkor fel kell teteleznunk, hogy
hihetetlen mennyiseget, 315 tombot emeltek a helyere naponta, vagyis
26-ot orankent, tizenket oras munkanap alatt. 100.000 emberrel es a ma
rendelkezesunkre allo legkorszer.bb szallito es emel. eszkozokkel epiteszeink
keptelenek lennenek elerni e .kezdetlegesh teljesitmenyt. Ezenkivul
minden evb.l hagyomanyosan kilenc honapot az ultetesre, kapalasra
es aratasra forditottak, a munkassereg tehat csak evi harom honapot toltott
volna az epitkezesnel. igy meg a lehetetlenul gyors utem. napi 315
tomb teljesitmeny mellett is 80 evig tartott volna a piramis epitese nem
pedig huszig.
Sir Flinders Petrie, a neves egyiptologus kiszamitotta, hogy nyolc
ferfi tiz 2,5 tonnas kovet tudott volna a helyere emelni a harom honap
alatt. Csak koteleket es faemel.ket hasznalva, hat het alatt vonszoltak
167
volna ki a tomboket a k.banyabol, a kovetkez. het folyaman letutajoztak
volna .ket a Niluson es a masik hat het alatt elhuztak volna a piramishoz.
Ha nyolc ferfi szallit el tiz kovet, akkor 100.000 ember 125.000 tombot
tudott a piramishoz vonszolni evente, igy husz ev alatt valositva meg
a nagy epitkezest. Ez azonban napi 1500-ra emeli a tombok szamat - ami
lehetetlenseg, meg mai szemmel nezve is.
A masik kerdes a munkaer.. A fent emlitett 100 ezer ember csak a
szallitocsoport. Adjunk ehhez 100 ezer k.m.vest a banyakban, 100 ezer
epit.t a piramisnal, tovabbi 100 ezer epiteszt, tervez.t es felugyel.t, akik
osszhangba hozzak a vallalkozas reszleteit; 250.000 n.t es gyermeket,
akik f.znek es karbantartjak a szallasokat, es vegul 300.000 .rt, aki rendet
tart a munkasok kozott, es akkor olyan feladatrol beszelunk, amelyhez
csaknem millionyi ember kellett. Ez a Kr.e. 2700 koruli Egyiptom akkori
felbecsult lakossaganak a fele vagy harmada.
Ez a legkisebb mertekben sem latszik valoszin.nek. Megis ezt tanitjak
a vilag egyetemein. De hogy evr.l evre, husz hosszu even at behivtak
volna ezt a millios munkassereget, az teljesseggel hihetetlennek latszik.
Nemelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az epit.k csak rabszolgak voltak
es nem csokkentettek Egyiptom bennszulott munkassereget, de itt is
nehezsegekbe utkozunk. Herodotosz, aki az .si id.kben ellatogatott
Egyiptomba, feljegyezte, hogy az egyiptomiak elelmiszerrel fizettek a
piramisok epit.it: buzaval, sorrel stb. Melyik uralkodo tudna megfizetni
millio munkast, minden evben harom hosszu honapon at husz evig
anelkul, hogy tonkre ne ment volna. Es honnet vette volna a merhetetlen
mennyiseg. elelmiszert a fizetesukhoz?
Az egyiptomi tortenelemr.l felhalmozodott tudasunk joreszet a feliratokbol
es sirfestmenyekb.l sz.rtuk le. Sok maradi tortenesz e sir festmenyekre
alapitja valoszin.tlen allitasat, hogy a piramisok epit.kockait
vagy vonszoltak, vagy tutajon szallitottak, vagy mind a kett.. Allitasuk
alatamasztasara ket sirfestmenyre hivatkoznak, a 12. uralkodohaz egyik
nemesenek, Djehutihotep sirjara, a masik a Hatshepsut kiralyn. temetkezesi
kapolnajaban talalhato. Az els.n, faszankon lev. szobor latszik,
melyet 172 ferfi huz az el.re megontozott talajon. A masodikon a kiralyn.
barkai latszanak, amelyeket arra hasznaltak, hogy obeliszkeket szallitsanak
a Niluson. Minden barka 1500 tonnasnak latszik.
Els. pillantasra ez mintha alatamasztana a tortenelemtudosok allitasat,
de ha kozelebbr.l vesszuk szemugyre a dolgokat, ez a latszat szertefoszlik.
E kepek ellen az a kifogas, hogy ezer evvel a piramisok epitese
utan keszultek. Lehet, hogy a tizenkettedik uralkodohaz idejen es kes.bb
szankokat es barkakat hasznaltak a suly es targyak szallitasara, minket
168
azonban az erdekel most, milyen modszereket hasznaltak a harmadik,
nem pedig a tizenkettedik uralkodohaz idejen. Nincs ra bizonyitek, hogy
ezt a modszert alkalmaztak volna a nagy piramis epitesenel. Azonkivul
nem csupan nehany sulyos szobor, hanem 2.300.000 epit.kocka elszallitasanak
hadm.veleter.l beszelunk. Ha a vita kedveert hinni akarunk a
szankokban es a barkaban, honnet vettek volna a fahegyeket? A Nilus
volgyenek fai datolyapalmak, fontos elelmiszercikk, amit nem nelkulozhettek.
Azert kulfoldr.l kellett volna behozniuk a fat. Az egyiptomi feljegyzesekb.l
tudjuk, hogy mar Kr.e. 2800-ban nagy mennyiseg. fat hajoztak
be Libanonbol, az .si vilag legf.bb akacfa lel.helyer.l. Ha a szamtantudosok
kiszamitjak az egyiptomiak szuksegletet es az atlag libanoni
cedrus meretet, azt adjak tudtunkra, hogy a megfelel. szamu szankok es
barkak epitesehez 26 millio fa kellett volna. Sem Libanon, de meg az .si
vilag osszes erdeje sem szolgaltatott volna ennyi fat husz ev alatt, akar
volt akkora hajoraj, mely el tudta volna vitorlazni a fat, akar nem.
Az az igazsag, hogy nem tartott husz evig Kheopsz piramisanak az
epitese. Az ugyanebben a korban epult mas piramisokbol nyert ertesules
azt jelzi, hogy ilyen epuleteket hihetetlen sebesseggel epitettek fel. Pl.
Dahshurnal all Sneferu piramisa, kb. ketharmada a nagy piramisnak. Az
eszakkeleti sarkkovon lev. felirat tudtunkra adja, hogy Sneferu uralkodasanak
21. eveben fektettek le, feljebb, fele uton pedig masik k. all felirattal,
22. eves keltezessel. Mas szoval csak ket ev kellett ahhoz, hogy
Sneferu piramisa felepuljon.
Hasonlo lehetett a helyzet a Kheopsz epitesenel is, mivel az is alig
negy ev alatt epult fel. A teny, hogy a kozelmult asatasok soran csak
negyezer munkaskunyho alapjait talaltak meg, csak sulyosbitja, nem
konnyit a kerdesen. Semmikeppen sem szallasolhattak el negyezer
kunyhoban szazezer embert, hogy a tobbi resztvev.k szazezreit ne is
emlitsuk. Ez ketsegtelenul nehez helyzetbe hozza a torteneszt, mert hogyan
tudja megmagyarazni a nagy piramis negy ev alatt valo felepuleset,
ha csak negyezer munkas volt ott, es ha csak faszankokat es barkakat
hasznaltak az evi harom honapos epitesi idenyben?
Megis megtettek es valoszin.leg pontosan ennyi id. alatt. Az epit.k
azonban olyan mernoki tudast es modszereket hasznaltak, amelyeket
csak .k ismertek. Az epitkezes olyan teljesitmenye volt ez, amelyre nincs
pelda sem az .si, sem a korszer. vilagban. A Kheopsz epit.i utan kovetkez.
nemzedekek azonban gyors hanyatlas kozepette eltek. A tudas sorvadasaban
szenvedtek, a m.szaki kepessegek es m.vel.des fejlettsegenek
hanyatlasaban, mely sulyosan erintette az osszes egymast kovet.
uralkodohazakat, mig az egyiptomi m.vel.des a regi nagysag bizonyta169
lan arnyekava nem zsugorodott. A kulonboz. uralkodohazakbol szarmazo
irasok az egyiptomi eletforma es m.szaki tudas hatarozott valtozasairol
arulkodnak es a temetkezesi szovegek valtozatai, amelyeket a
Halottak konyvenek neveznek, er.sen alatamasztjak ezt.
Az az Egyiptom, amit mi a tortenelemkonyvek lapjairol ismerunk,
valoban csak arnyeka volt annak a nagyon is fejlett nepnek, mely ertelmunket
meghalado m.szaki tudast orokolt. A tudas, mely langra lobbantotta
m.vel.desuket, az ozonviz nyolc menekultjet.l vette eredetet.
Es felhasznalva e tudast Menes, Egyiptom alapitoja, a feladat magaslatara
emelkedett, es hozza fogott rendet teremteni a z.rzavarbol.
VEGSZO
Hogy mi tortent tulajdonkeppen bolygonkon az emberi esemenyek
korai szakaszain, ketsegkivul parazs vitak targya marad tovabbra is az
el.ttunk allo evekben. A tortenelem el.tti m.szaki talalekonysag csaknem
hihetetlen vivmanyairol szolo beszamolok sem konnyitik meg szamunkra,
hogy teljesen megertsuk .kezdetlegesh el.deink kimagaslo teljesitmenyeit.
Megis, ha elgondolkozva szemugyre vesszuk, amit a Fold
azert .rzott meg szamunkra, hogy vissza tudjunk tekinteni a fel nem
jegyzett tortenelem koraiba es megmentsuk az aprolekos reszleteket, melyek
nemcsak tudasunkat novelik, hanem csodalatunkat is, es serkentik
bennunk a kivancsisagot, hogy tobbet es tobbet, es meg tobbet tudjunk
meg roluk.
Maskepp is lehetne magyarazni a tortenelmet - az elhelyezhetetlen
leletek bizonyitjak azt. Ma mar komolyan kerd.re vonhatjuk a vaskalapos
torteneszek legf.bb feltetelezeset - azt, hogy m.vel.desunk kezdetlegesb.l
valo fokozatos fejl.des gyumolcse. Az elhelyezhetetlen leletek
a Biblia tortenelme, a regeszet, a geologia, a paleontologia es a hetkoznapi
jozan gondolkodas - mind ebbe az iranyba terelnek minket.
Naponta novekszik a bizonyitekok sulya - annak bizonyiteka, hogy
korai .seink a mienket minden teruleten tulszarnyalo tarsadalmat teremtettek
meg. Ne becsuljuk le azzal az emberiseget, hogy a vilag.rb.l jott
lenyek allitolagos latogatasaival probaljuk osszekapcsolni az .si m.szaki
tudast azzal, hogy mas bolygokrol jott lenyeknek tulajdonitsuk azt, ami
nem mas, mint az emberek hallatlanul magas m.veltsegenek a fejl.desben
felhalmozodo osszhatasa.
A tortenelem el.tti korszakrol alkotott velemenyunk szuntelen valtozason
megy at a regeszet es a paleontologia leleteinek hatasara, es igy
170
id.vel az el.z.leg elfogadott, s.t a most kialakulo tortenelem keret jelent.s
resze idejet multta valhat es modositasra szorul. A tortenelem ertelmezesenek
alig kapartuk meg a feluletet. Meg ezeken a lapokon osszegy.jtott
tenyeket is csak eszkoznek kell tekintenunk arra, hogy melyebb
es reszletesebb kutatasra serkentsenek minket.
A tortenelemszemlelet, mely most elenk tarul, talan sulyos burkolt
celzasokat tartalmaz a jov.nket illet.en, mivel a vilag mar eddig is atesett
nehany fontos valtozason es most is tovabbi valtozas el.tt all. Bar
nem tudjuk pontosan megallapitani a mult tortenelme nevezetes esemenyeinek
id.pontjait, megis az az uralkodo velemeny, hogy Kr.e. 1500 es
220 kozott atmeneti id.szak volt az O- es Ujvilag csaknem valamennyi
m.velt tarsadalma szamara. Ekkor suppedt Egyiptom els. uralkodohaza
a benito hanyatlasba: ekkor rohantak le Sumeriat es Indiat a barbar hoditok;
ekkor szenvedett el Kina es a Tavol-Kelet tobbi resze pusztito aradast.
Amerikaban pedig az ugynevezett kezdetleges tarsadalmak kovettek
hirtelen a fejlettebbeket. Sok esetben az osszeesett es elt.nt tarsadalmakat
ilyen, vagy olyan tortenelmi kotelek f.zte az elveszett legfejlettebb
tarsadalom szetszorodott maradekaihoz, mely viszont a babeli vilagkozpont
kozvetitesevel az ozonviz el.tti vilaggal fuggott ossze. Tortenelmileg
megmagyarazhatatlan, hogy az ismert tarsadalmak kezdeti
lepcs.fokai miert hullottak szet egymas utan aranylag rovid id.n belul a
Krisztus el.tti harmadik evezred vegen. Nem tudunk egyetlen mindent
magaba foglalo indokot felhozni hirtelen hanyatlasukra. Az els. es az
egesz Foldre kiterjed. rend a pusztito ozonviz hullamaiban t.nt el, az
ujjaeledt vilagrend pedig Babelnel omlott ossze. Mindket szerencsetlenseg
szetzilalta a rendet, de nem semmisitette meg annak a m.szaki tudasnak
az elmeleti ismeretet, amit valamikor az .si emberek elveztek.
Erintetlenul maradtak a remit. eszkozok, amelyekkel az elnyomo hatalom
valamikor megszilarditotta a hatalmat. Azok kozul nehanyan, akikre
rabiztak e felelmetes tudas meg.rzeset, vegul is arra hasznaltak azt,
hogy atomhaborukkal pusztitsak el egymast. Akik tuleltek a nagy tudas
titkainak .rz.it, vegul is beleolvadtak a kovetkez. m.velt tarsadalmakba.
Ezek a civilizaciok a Kr.e. harmadik evezred vegeig tartottak es lehet,
hogy eleg eszkozeik maradtak arra, hogy lehet.seget adjanak az ujabb
vilaghatosagnak, hogy atomhaboruval fenyegessenek, de tul sok id. telt
el es addigra kihalt az emberekb.l a vilagrendre valo vagyakozas.
Kr.e. 2000 utan az osszes keleti m.velt tarsadalmak rovid ideig tarto
feleledesnek orvendtek, a korabbi fejlett m.szaki tudas toredekei ujra a
felszinre jottek, bar igen megcsappantan. A jelek szerint mind Egyiptom,
mind Babilonia meg.rzott nehany valasztekos feljegyzest es termeket az
171
el.z. m.veltsegekb.l. A Kr.e. 250 es a keresztenyseg hajnala kozott azokat
a villanyelemeket gyumolcsozte, melyeket Irakban hasznaltak a
partiai id.szak alatt, a kis szamitogep naptart, amelyet Gorogorszagban
epitettek Kr. e. 80 korul, es a vitorlazogepek modelljeit, melyekkel a Nilus
partjan kiserleteztek a Ptolemaiosziak uralkodasanak idejen.
A romaiaknak a Kozel-Keletre tortent allatias betorese a Kr.e. az els.
szazadban kioltottak az ujjaeledes e szikrait. A romaiak durva kegyetlensege
szerves resze volt a pusztitas fektelen, indokolatlan hullamanak,
mely Kr.e. erte a karthagoi konyvtarat, hamuva egetve a potolhatatlan
felmillio kotetet. Kes.bb KisAzsiaban, Pergamonban tovabbi 200.000
kezirat esett aldozatul a keresztenyek tombolasanak, mely kotetekben a
rank maradt hirek szerint benne volt az okkult tudas es talan az ozonviz
el.tti es Babel el.tti okkult er.k ismerete - langok martaleka lett. A legmegsemmisit.bb
csapast azonban Julius Caesar sujtotta, mikor leegette
az alexandriai konyvtart, a regi vilag legbecsesebb tudomanyos ertekezesenek
700.000 kotetet.
A titkos tarsulatok feltekenyen .rizgettek a nehany megmaradt feljegyzest.
Fokozatosan azonban ezek is elt.ntek az ismeretlenseg homalyaba
a faradhatatlan uldozesek es a tornyosulo tudatlansag kovetkezteben,
amint e titkos tarsulatok kihaltak, elvesztek veluk a titkok is, vagy
pedig eldugtak azokat, hogy soha tobbe meg ne talaljak .ket.
Ma ismet tanui vagyunk a tudomany es m.szaki fejlettseg ujjaszuletesenek,
ez azonban a tortenelmi fejlemenyekt.l nagyreszt fuggetlen jelenseg.
Az uj tudomanyos el.retores els. jelei nyugaton t.ntek fel, els.sorban
Europaban es vegul az ipari forradalomban ertek el feln.tt korukat.
Amint mai fejl.desunk egyre bonyolultabba es mereszebbe valik,
hozzafogtunk ahhoz, hogy ujraertekeljuk a multrol rank maradt maradvanyokat
meg keszitmenyeket es felismerjuk bennuk a tudas olyan fennsikjat,
amelyet mi magunk csak most kezdunk elerni.
Csodalhatjuk a mult vivmanyainak e lelegzetelallito felfedezeset, de
figyelmeztetesul is kell annak szolgalnia. A tudomany most ujra at kezd
nyulni a valaszvonalon, mely elkuloniti a termeszettudomanyokat a
termeszetfeletti mesterkedesekt.l, es most ujra kezdunk belepni az okkult
veszedelmes berkeibe, ahova az ozonviz el.ttiek es az epit.ik oly
szemtelenul hatoltak be. Ujra kozeledunk talan a veszelyes ponthoz?
Valaki mondta, hogy a tortenelemnek az a furcsa es megmagyarazhatatlan
tulajdonsaga van, hogy megismetli onmagat.
Meg akarjuk adni neki a lenduletet, hogy megtortenjen - ujra?
***
172
I. Fejezet
1. Johhanes Riem, Die Sintflut in Sage und Wissenschaft, Hamburg:
Agentur des Rauhen Hauses, 1925. 7. oldal
2. Hugh Miller, The Testimony of the Rocks, New York: John B. Alden,
1892. 284. oldal
3. Dr. Aaron Smith idezete utan, maganiratok.
4. Lowell Thomas, Hungry Waters . The Story of the Great Flood, Philadelphia:
John C. Winston Co. 1937. 184.o.
5. I.S. Barlett, Hystory of Wyoming, 1. kotet. Chicago: S.J. Clarke 1918.
62. oldal.
6. Alexander H. Burr, Mythology of All Races. X. New York: Cooper
Square Kiadok, 222. oldal.
7. Alfred M. Rehwinkel, The Flood, St. Louis: Concordia Kiadohaz,
1951. 128. oldal.
8. Ugyanott, 162. oldal.
9. Harold G. Coffin, Creation . Accident or Design? Washington, D.C.:
Review & Herald Kiado, 1969. 65. oldal.
10. Immanuel Velikovsky, Earth in Upheaval, Garden City, N.Y.:
Doubleday, 1955. 222. oldal.
11. Miller. The Old Red Sandstone, Boston: Gould & Lincoln, 1857. 221.
oldal.
12. Harry S. Ladd, Ecology, Paleontology and Stratigraphy, Science 129.
evf. 1959. Januar 9. 72. oldal.
13. Edwin H. Colbert, The Age of Reptiles, New York: McGraw-Hill, 1951.
191. oldal.
14. Carl Dunbar idezete a Historical Geology-ban, New York, John
Wiley, 1969. 426. oldal.
15. Coffin, 73., 74. oldal.
16. Ugyanott, 76. oldal.
17. S. N. Kramer, .The Sumeriansh, Scientific American. 197. evfolyam,
1957. 70-83. oldal.
18. H.R. Hall, .Archeologyh Enciclopaedia Britannica, 1959. kiadas, 8. kotet,
37. oldal.
19. E. Wallis Budge, The Book of the Dead: Papyrus of Ani, New York: Dover,
1967. 6. oldal.
20. Ugyanott, 7. oldal.
21. Rene Noorbergen, Maganiratok.
173
22. Hans Selye, .Is Aging Curable?h Science Digest 46. evfolyam, 1959.
December. 1. oldal.
23. .Population Growthh, Science, 129. evfolyam, 1959. Aprilis 3. 882.
oldal.
24. William R. Vis, .Medical Science and the Bibleh, Modern Science and
the Christian Faith. 2. kiadas. Wheaton, III.: Van Kampen Nyomda,
1950. 242. oldal
25. Ifj. John C. Whitcomb es Henry M. Morris, The Genesis Flood, Philadelphia:
Presbyterian & Reformed Kiadotarsulat, 1961. 27. old.
26. Andrew Thomas, We Are Not the First, London: Souvenir Nyomda,
1971. 162. oldal.
27. Campbell, The Masks of God, New York: Viking Nyomda, 228. oldal.
28. Harry M. Orlinsky, Ancient Israel, Ithaca N.Y.: Cornell University
Nyomda, 1960. 6-8. oldal.
29. F. W. Albright, Recent Discoveries in Bible Lands, New York: Funk &
Wagnalls Tarsulat, 1955. 4. oldal.
30. A. J. White, .Radio Carbon Datingh. Creation Research Society
Quarterly, 1972. December. 156-158. oldal.
31. Robert Charroux, Forgotten Worlds, New York: Walker & Co, 1943.
64-65. oldal.
32. Allen es Sally Landsburg, In Search of Ancient Mysteries, New York:
Bantam konyvek, 1974. 24. oldal.
33. Louis Pauwels, The Eternal Man, New York, Avon, 1972. 62-63. oldal.
34. Tomas, 8. oldal.
35. Charles Berlitz, Myteries of Forgotten Worlds, New York, Dell kiado,
1972. 35-36. oldal.
36. Tomas, 8. oldal.
3. Fejezet
1. Albirght, 70. oldal.
2. John Philip Cohane, The Key, New York: Crown Kiadok, 1970.
3. Ugyanott.
4. John Michel, The View over Atlantis, New York: Ballantine Konyvek,
1972. 69. oldal.
5. Ugyanott, 129. oldal.
5. Fejezet
1. Allan es Sally Landsburg idezete nyoman, In Search of Ancient
Myteries.b.l, New York: Bantam konyvek. 1974. 161. oldal.
174
2. R. C. Majimdar, The Vedic Age, London: George Allen and Unwin
Tarsulat folyoirata, 1951. 268. oldal
3. Erich von Fange, Strange Fire on the Earth, Creation Research Society
Quarterly, 1975. December. 132. old.
4. Richard E. Mooney, Colony Earth, Greenwich, Connecticut: Fawcett
Kiado, 1974. 242-243. old.
5. Van der Veer es P. Moerman, Hidden Worlds, New York: Bantam
konyvek, 1973.
6. Fejezet
1. Bjorn Kurten, Not from the Apes, New York: Pantheon Books, 1972. 4-
5. oldal.
2. Ifj. William L. Strauss es A. J. A. Cave, .Pathology and the Posture of
the Neanderthal Manh, Quarterly Review of Biology, 1957, 32: 348-63.
oldal.
3. Robert Silverberg, Man Before Adam, Philadelphia: Macrae Smith
Company, 1964. 191. oldal.
4. William Dick es Henry Gris, .Delicate Head Surgery Was Performed
3,500 Years Agoh, National Enquirer, 1972. Szeptember 10. 30. oldal.
7. Fejezet
1. Gerald S. Hawkins, Beyond Stonehenge, New York: Harper and Row,
1973. 113. oldal.
2. Alexander Thoms, Megalithic Lunar Observations, Oxford: Clarendon
nyomda, 1971, 115-116. oldal.
3. Ugyanott.
175
KONYVEK JEGYZEKE
Bailey, James, The God-Kings and the Titans. New York: St.Martin nyomda,
1973.
Baldwin John, Tortenelem el.tti nemzetek. New York: Harper es Fiverei,
1869.
Baring-Gould, A Patriarkak es profetak regei. New York: Regnery Henry
Tarsulat, 1872.
Bergier Jacques, Foldontuli beavatkozas. A bizonyitek. Chicago: Regnery
Henry Tarsulat, 1947.
- Foldontuli latogatasok a tortenelem el.tti id.kb.l napjainkig. New
York: Uj amerikai Konyvtar, 1974.
Berlitz Charles, A Bermuda-haromszog. Garden City: N.Y. Doubleday es
Tarsa, 1974.
- Az elfelejtett vilagok titkai. New York: Dell Kiado, 1974.
Binder Otto, Emberiseg - a csillagok telepulese. New York: Tower kiadvanyok.
- A mult megfejthetetlen titkai. New York: Tower kiadvanyok, 1970.
Braidwood Robert, Tortenelem el.tti ember. New York: Morrow
William, 1967.
Charroux Robert, Elfelejtett vilagok. New York: Walker es Tarsa, 1973.
- Az ismeretlen istenek. New York: Barkeley Kiado, 1974.
- Az istenek hagyateka. New York: Barkeley Kiado, 1974.
De Camp Sprague es Chaterine, .sregi romok es regeszet. Garden City:
Doubleday, 1962.
Dick William es Gris Henry, 3500 evvel ezel.tt kenyes fejm.teteket vegeztek.
Nemzeti Kutato.
Darke Raymond, Az .si kelet istenei es .rhajosai. New York: Uj Amerikai
Konyvtar, 1973.
- Az .si nyugat istenei es .rhajosai. New York: Uj Amerikai Konyvtar,
1974.
- Villanyelemek 2000 evvel ezel.tt. Felfedezes folyoirat, 1939. marcius.
Eskridge Robert, Mangareva; Az elfelejtett szigetek. Indianapolis. A
Bobbs Merril Tarsulat, 1931.
Filby Frederick, Az ozonviz ujraertekelese. Grand Rapids, Michigan:
Zondervan Kiado, 1971.
Garvin Richard, A kristaly-koponya. Garden City, N.Y. Doubleday, 1973.
Gauquelin Michel, A vilag.r orai. New York: Regnery Henry, 1967.
Goodvage, Csillagjoslas: Az .rhajozas koranak tudomanya. New York.
Uj Amerikai Konyvtar, 1966.
176
Hapgood Charles, Az .si tengeri kiralyok terkepei. Philadelphia: Chilton
Konyvek, 1966.
Hawkins Gerald, Stonehengen tul. New York: Harper es Row, 1973.
- Stonehenge megfejtese. New York: Dell Kiado, 1971.
- Munka es Tudomany, Ot perc a Bibliaval es tudomannyal, 1973.
marcius-aprilis.
Keel John, Kisertetjarta bolygonk. New York: Fawcett kiadvanyok, 1971.
Kingsley Errol, Atomok es istenek. Portland, Oregon: Kingsley, 1973.
Kolosimo Peter, Nem e vilagbol. New York: Bantam konyvek, 1973.
- Id.tlen Fold. New York: Bantam konyvek, 1973.
Bjorn Kurten, A jegkor. New York: Putnam es Fiai, 1972 Landsburg Alan
es Sally, az .si titok nyoman. New York: Bantam konyvek, 1974.
Lauf er B. A tortenelem el.tti repules. Chicago: A termeszet tortenetenek
szabadteri muzeuma, 1928.
Lisner Ivan, A hallgatag mult. New York: Putnam Fiai, 1962.
Manning Alan G. Dolgozna-e erted is a piramiser.? Okkult (folyoirat),
1973. oktober.
Marshack Alexander, A m.vel.des gyokerei. New York: McGraw-Hill
kiado, 1972.
Maziere Francis, Husvet-sziget titkai. New York: Tower kiadvanyok,
1965.
Mertz Henriette, Tavol-keleti istenek. New York: Balantine konyvek,
1972.
Montgomery John, Kutatas Noe barkaja utan. Minneapolis: Bethany Tarsulat,
1972.
Mooney Richard, Fold, telepules. Greenwich, Connecticut: Fawcett kiadvanyok,
1974.
Norman Eric, Istenek, demonok es ismeretlen repul. targyak. New York:
Lancer konyvek, 1970.
Ostrander Sheila es Schroeder Lynn, A pszi leletek kezikonyve. New
York: Putnam es Fiai, 1974.
Pauwels Louis, Az orok ember. New York: Avon konyvek, 1972.
- Lehetetlen lehet.segek. New York: Stein es Day kiadok, 1971.
- A varazslok hajnala. New York: Avon konyvek, 1968.
Peet Eric, Faragatlan k.emlekm.vek es epit.ik. London: Harper es fiverei.
Price Derek J. deSolla, .si gorog szamologep. Tudomanyos Amerikai,
1969. junius.
Rand Howard, A vilag, ami akkor volt. Merrimac, Massachusetts:
Destiny Kiadok, 1954.
177
Roe Derek, tortenelem el.tti id.k. Barkely, Kaliforniai Egyetemi Nyomda,
1970.
Salm W. Babiloni villanyelem. Nepszer. villamossag, 1964.
Sanderson Ivan, A megmagyarazhatatlan nyomozasa. Englewood Cliffs.
N.J. Prentice-Hall, 1972.
- Lathatatlan lakok. New York: The World Kiadotar.
- Ez a repules tobb mint ezer eves. Argony, 1969. november
Silverberg Robert, Adam el.tti ember. Philadelphia: Macrae Smith, 1964.
Spence Lewis, Atlantisz tortenete. New York: University konyvek, 1968.
Stiger Brad, Atlantisz kiemelkedik. New York: Dell kiado.
- Az id. es a vilag.r titkai. Englewood Cliffs N.J.: Prentice-Hall,
1974.
Stern Philip van Doren, Tortenelem el.tti Europa. New York: Norton es
Tarsa, 1969.
Taylor John, A nagy piramis. London: Longman, Green, Longman es
Roberts, 1859.
Thorns A. Az .skori oriask. epiteszet idejenek holdmegfigyelesei. Oxford:
Clarendon Nyomda, 1971.
- K.korszakbeli asatasok Nagy-Britanniaban. Oxford
Thomas Andrew, Nem mi vagyunk az els.k. New York: Bantam konyvek,
1973.
Tompkins Peter, A nagy piramis titkai. New York: Harper es row, 1974.
Van der Veer es Moerman P. Elrejtett vilagok. New York: Bantam konyvek,
1973.
Velikovsky Immanuel, A Fold megrazkodtatasa. New York: Dell Kiadvanyok,
1955.
Erich von Daniken, Az istenek szerekei? New York: Bantam Konyvek,
1971.
- Az istenek aranya. New York: Bantam Konyvek, 1974.
- Kutatas az .si istenek utan. New York: Putnam Fiai, 1974.
Eric von Fange, Furcsa t.z a Foldon. Teremtes Kutato Tarsulat, 1975. december.
Watson Lyell, Fenseges termeszet. Gorden City, N.Y. Anchor, 1973.
Wenick Robert, Kiscivilizacio viragzasa Egyiptom es Kina el.tt.
Smithsonian /folyoirat/ 1975 marcius
Wilxon Clifford, A szekerek osszezuzodnak. New York: Lancer, 1972.