A magyar történelem röviden

A magyar történelem röviden
Legendai idő - Az Özönvíz utáni világban uralkodó Nimród (Ménróth), aki részt vett Bábel tornyának építésében, az egyik 13. századi krónika szerint Perzsiában telepedett le, itt nemzette két fiát, Hunort és Magort, akiktől a hunok és magyarok származnak. A Csodaszarvas legendája szerint Hunor és Magor vadászni indult a Don folyó mentén, és egy szarvast vett üldözőbe. A szép vad, hol eltűnt, hol újra felbukkant, így csalogatta a vadászokat „Szittya földre”.
Kr. e. 13-8. század - A rómaiak elfoglalják Dunántúlt, melyet az ott élő pannonokról Pannóniának neveznek el. Az új római tartományban kövezett utak épülnek; a legfontosabb „borostyánút”-szakasz az Aquincum-Poetevio rész, mely átlósan szelte át a tartományt. Az utak menti kereskedővárosok, katonai támaszpontok közül a legfontosabb a Kr. u. 106-ban Alsó Pannónia központjává váló Aquincum (Óbuda). Az északi részen elterülő polgárvárosból és a déli táborvárosból álló római kori hely maradványait, emlékeit két múzeum (Budapesti Történeti Múzeum és Aquincumi Múzeum) is őrzi Budapesten.
Kr. e. 1000 - Ázsiából származó, törzsközösségben élő lovasnomád őseink hosszú vándorlás után a Volga és Káma folyó vidékén, Baskíriában időznek ekkor. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak.
Kr. e. 5. század - A Kárpát-medencét - mely a Kr. u. 9. században válik őseink lakóhelyévé, s már az őskőkorban lakott terület volt - ebben az időszakban kulturális és etnikai sokszínűség jellemzi. A Dunántúl vaskori lakosságát az illír népcsort alkotja. Velük állnak rokonságban azok a pannon törzsek, melyekről a rómaiak a Duna mentén meghódított tartományt (Pannónia) nevezték el. A
következő 3 évszázadban kelta, iráni törzsek harcolnak a Kárpát-medence bizonyos területeiért, a dákoknak pedig egységes államalakulatot is sikerül létrehozniuk.
Kr. u. 5. század - Az ekkor meginduló népvándorlási hullám következtében a magyarok nyugatra vonulnak és a Don folyó menti Levédiában élnek. Folyamatosan érintkeznek más népcsoportokkal (hunok, avarok), s azok birodalmának részét képezik.
Kr. u. 7-9. század - A magyar törzsek a Kazár Birodalom szövetségeseiként Etelközben telepednek le. Ezt követően alapítanak önálló birodalmat, ahol más népek felett uralkodnak. Eközben zsákmányszerző hadjáratokon vesznek részt a törzsek. Ilyenkor különböző európai uralkodók meghívására erősítik más népek táborát csapataikkal. Íjhasználatban és lovaglásban, hadrendük fegyelmezettségében mindenkit felülmúlnak.
Kr. u. 9. század vége - A keleti sztyeppéről érkező besenyők gyakori támadása miatt a magyarok elhagyják Etelközt. A 7 törzset (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) tömörítő szövetség vezére Árpád és Álmos vezetésével lezajlik a honfoglalás; a magyarok letelepednek a Kárpát-medencében.
Kr. u. 10. század - Kalandozó hadjáratok időszaka.
Kr. u. 11. század - Géza fejedelem hittérítőket hív a Német-Római Birodalomból, megkezdve a keresztény állammá formálás munkáját.
1000. - Géza fejedelem fia, István - pogány nevén Vajk - koronát kap II. Szilveszter pápától. Megalakul a Magyar Királyság.
1055. - A Balaton északi partján épült Tihanyi apátság alapító levele a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlék.
11. század vége - I. (Szent) László, a lovagkirály megerősíti a keresztény magyar államot, lecsendesítve a pogánylázadásokat és véget vetve a folytonos trónviszályoknak. László erős hitű, bátor harcos volt - megvédi az országot a kun támadástól - , számos freskó és festmény őrzi képét. Lászlót Könyves Kálmán követte a trónon, aki terjeszkedő politikája eredményeképp a Magyar Királysághoz csatolja „Horvátországot”.
1222. - II. András kiadja az Aranybullát - aranypecsétes szabadságlevelet - mely a magyar törvényalkotás mérföldkövének tekinthető. Az Aranybulla megerősíti I. István államalapító rendeleteit, s azt kiegészítve rögzíti a „szerviensek” (későbbi köznemesség alapját képező társadalmi réteg) jogkörét, legitimizálja a törvénytipró uralkodó támadhatóságát, korlátozza a külföldiek politikai befolyását. A rendeletgyűjteményt egészen 1916-ig - az utolsó magyar király uralkodásáig - minden koronázáskor az uralkodó hitelesítette.
1241-1242. - A Mongol Birodalom terjeszkedésének köszönhetően tatár hordák pusztítanak Batu kán vezetésével a Magyar Királyságban. A „tatárjárás” miatt az ország fele romokban hevert, rengeteg ember elpusztult. IV. Béla, a „második honalapító” az invázió megszűnte után kővárakat építtet - ekkor épül föl a középkori budai vár is - és betelepítésekkel pótolja a megfogyatkozott lakosságot.
1301. - Az Árpád-ház kihalása. Ezt követően hatalmi harcok sora zajlik a trónért, melyből az Anjou dinasztia kerül ki győztesen. Károly Róbert (1307-1342) az első Anjou uralkodó gazdasági intézkedéseivel - pl. állandó értékű ezüst dénár és arany forint bevezetése - erős országot hagy fiára.
1342-1382. - I. (Nagy) Lajos lengyel-magyar király Dalmácia és Nápoly elfoglalásával az országot közép-európai nagyhatalommá tette. Udvarában a lovagi kultúra virágkorát éli.
1395. - Az óbudai rövid életű egyetem megalakítása.
15. század - Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király uralkodásának időszaka, melyet a magyar kultúra legfényesebb időszakának tartanak. Luxemburgi Zsigmond, német, magyar, cseh királyként és német-római császárként korának legtekintélyesebb európai uralkodója. Belpolitikája fő irányvonalának az egyház hatalmának korlátozása és a szabad királyi városok támogatása tekinthető, mely utóbbi következményeként kezdetét vette a polgári réteg kialakulása. Székhelyét Budára teszi, ahol nagyszabású palotaépítés indul meg; Buda európai központtá nő. Udvarában humanista tudósok működnek. Zsigmond uralkodása alatt kell szembesülnie az országnak a török veszéllyel. A sikeres török támadások miatt az ország védekező helyzetbe kényszerül.
1456. júl. 22. - Nándorfehérvári győzelem. A török az 1456-os esztendőben megtámadja az ország déli kapujának számító Nándorfehérvárt (ma Belgrád). A Hunyadi János kormányzó és Kapisztrán János, ferences szerzetes által vezetett egyesült magyar hadak világra szóló győzelmet aratnak II. Mehmed óriási túlerőben lévő seregével szemben. E csata emlékét őrzi Európa szerte a déli harangszó.
1458-1490. - Corvin Mátyás uralkodása. „Mátyás, az igazságos” néven ismerik legtöbben, így őrizte meg az emlékezet számos mesében és irodalmi alkotásban. Keménykezű uralkodóként leszámol minden belvillongással az első magyar zsoldossereg, a Fekete sereg megszervezésével. Az ország gazdasági helyzetét hatalmas adók kivetésével hozza egyensúlyba. A török elleni küzdelem végigkíséri uralkodását. Aragóniai Beatrixszal kötött második
házassága tovább erősíti az itáliai reneszánsz magyarországi terjedését, mellyel a budai és visegrádi királyi udvar európai hírű kulturális központoknak számítanak. Könyvtára a Bibliotheca Corviniana Európa egyik legnagyobb humanista gyűjteménye volt.
1514. - Dózsa György vezette parasztfelkelés. Bakócz Tamás érsek, hercegprímás által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezére Dózsa György lovaskapitány lesz, aki a megmozdulást tiltó királyi intézkedés okán lázadást szít nemesi udvarokat támadva. A parasztvezér büntetése középkori kegyetlenséggel zajlik: testét tüzes trónon égetik meg.
1526. aug. 29. - Mohácsi csata. I. Szulejmán szultán török serege győzelmet arat a magyar nemesi sereg felett. A csatában II. Lajos magyar király és a nemesség színe-java elesik. A középkori magyar királyság végét jelenti a mohácsi síkon elszenvedett vereség.
1541. - A török csellel beveszi az ország fővárosának számító Budát, s így a Mohács után kettévált Magyar Királyság három részre szakad: legnagyobb, középső részét elfoglalja a török, nyugaton és a mai Szlovákia területén - a Királyi Magyarországnak nevezett részen - osztrák Habsburg irányítás alá kerül a magyarság, az Erdélyi Fejedelemség pedig hol függetlenül, hol török befolyás alatt érvényesíti akaratát. Ez az állapot 150 évig fennáll.
1566. aug. 6. - szept. 8. - Szigetvár ostroma. Az egyik leghősiesebb küzdelm a török ellen vívott végvári csaták közül. Zrínyi Miklós és a várvédők mind elesnek, de a török nem ér Bécs alá, vezérük, II. Szulejmán szultán is életét veszti.
1571-1586. - Bocskai István kormányozza az erdélyi fejedelemséget. Lengyelország királyi címét megszerezve létrehozza a lengyel-magyar
perszonáluniót. Politikájának lényege a Habsburg és török nagyhatalom kettős szorításában megőrizni az Erdélyi Fejedelemség autonómiáját, semlegességét.
1613-1629. - Bethlen Gábor erdélyi fejedelemként a szabad vallásgyakorlat ösztönzője. A harmincéves háborúban - melyben Európa minden nagyhatalma részt vett - az angolok, dánok, hollandok és svédek szövetségeseként protestáns oldalon küzd. Erdély nagyhatalmi tényezővé válik Európában.
1635. - Pázmány Péter jezsuita szerzetes, esztergomi érsek és bíboros Nagyszombaton egyetemet alapít, mely Magyarország leghosszabb életű felsőoktatási intézménye, Eötvös Loránd Tudományegyetem néven mai napig működő intézmény Budapesten.
1686. - Buda visszafoglalása. Sobieski János lengyel király irányításával az egyesített lengyel-bajor-osztrák-magyar haderő kiűzi Budáról a törököt. (A magyarság újra Európához tartozik a Habsburg Birodalom részeként.)
1703 - 1711. - II. Rákóczi Ferenc magyar - erdélyi fejedelem vezette Habsburg uralom megtörését célzó szabadságharc. A harcokat, miután Rákóczi kuruc csapata fegyverletételre kényszerül, a szatmári béke zárja, mely a nemességnek viszonylagos szabadaságot ad, viszont a Habsburg befolyást erősíti.
1741. - A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek „életüket és vérüket” ajánlják Mária Teréziának a magyar és cseh korona birtokosának, valamint Ausztria főhercegnőjének. Az uralkodónő a felvilágosult abszolutizmus jegyében iktatja ki a magyar országgyűlés működését, oktatási reformot hoz (Ratio Educationis) és könnyít a jobbágyterheken.
1784. - II. József, a kalapos király - nem koronáztatja meg magát a magyar koronával - erőszakos németesítő törekvése részeként elrendeli a német nyelv hivatalossá tételét Magyarországon.
1825. - Az első reformországgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Kezdetét veszi a magyar liberális reformmozgalom.
1842. - A Pestet és Budát összekötő Lánchíd alapkőletétele.
1848. márc. 15. - A "márciusi ifjak" (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór) elhatározták, hogy utcai tüntetéssel nyomatékosítják követeléseiket. Pesten kitör a forradalom. 12 pontban megfogalmazzák azokat a követeléseket (pl. sajtószabadság, felelős magyar minisztérium megalakulása, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség), melyek a magyar alkotmány alapköveivé válnak. Megalakul Batthyány Lajos vezetésével a független magyar kormány. Kimondják a Habsburg ház trónfosztását, Magyarország független állammá válik.
1848. ápr. 11. - Az országgyűlés által hozott új törvényeket, melyek a rendet és békét kívánták megteremteni, V. Ferdinánd is jóváhagyta. Az áprilisi törvények megszüntették a jobbágyságot és a nemesi kiváltságokat.
1848. szept. 11. - Jelačić horvát bán megtámadja Magyarországot. A támadás hátterében Bécs buzdítása áll. Kezdetét veszi a magyar szabadságharc.
1849. aug. 13. - A világosi fegyverletétel. A Görgey Artúr vezette magyar sereg megadja magát az osztrákok oldalán harcoló orosz cári csapatoknak.
1867. - Deák Ferenc - államférfi, politikus - vezetésével megtörténik az Ausztriával való kiegyezés, mely nyomán a Magyar Királyság az Osztrák-Magyar Monarchia társországává válik. A királyi hatalom mellett a társadalom szűk rétegére korlátozódó parlamenti demokrácia születik.
1867-1916. - Ferenc József uralkodása, mely egybeesik a dualizmus időszakával. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar és osztrák külügy, hadügy és pénzügy közös, a többi tárca elkülönül.
1873. - Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest. A főváros egyre erőteljesebb szerephez jut a Monarchia politikai, társadalmi, kulturális életében.
1914-1918. - Magyarország az I. világháborúban Ausztria és Németország oldalán harcol az olasz és orosz fronton óriási emberáldozatot hozva.
1920. jún. 4. - A trianoni béke. Az I. világháborút Magyarország és az Antant - Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - között lezáró békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz kerül.
1940. - Magyarország a Tengelyhatalmak - Németország, Olaszország, Japán - oldalán belép a II. világháborúba, ahol a Szovjetunió ellen vezetett hadjáratokhoz adja katonáit.
1944-45. - Magyarországon is átvonul a háborús front, a szovjet csapatok kiűzik a németeket és megszállják az országot. A háború félmillió polgári és
katonai áldozata mellett a legjelentősebb veszteség, hogy az ország infrastruktúrája romokban hever.
1948. - A Szociáldemokrata és Munkáspárt egyesítésével megalakul a Magyar Dolgozók Pártja. Ezzel kezdetét veszi a sztálinizmus mintáját követő totális diktatúra, melynek kulcsfigurája Rákosi Mátyás lesz.
1956. - Forradalom és szabadságharc veszi kezdetét a Rákosi diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A megmozdulás békés diáktüntetésekkel indul Budapesten, később fegyveres felkelők is csatlakoznak. Nagy Imre rövid életű miniszterelnöksége alatt visszaállítják a többpártrendszert, szakítanak a Varsói Szerződéssel és kimondják Magyarország semlegességét. orradalmat s Feláll a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és társait 2 év múlva kivégzik.
1962. - Vértesszőlősön feltárják a legrégebbi magyarországi telephelyet. Az őskőkori lakóhelyről kőeszközök és egy 25-28 éves férfi nyakszirtcsontja kerül elő. A leletek korát kb. 400 ezer évesre becsülik.
1973. - Az olajválság és az olajrobbanás felerősíti a magyar gazdaság egyre mélyülő válságát.
1987-89. - Sorozatos tömegdemonstrációk zajlanak a demokratikus átalakulásért.
1989. okt. 23. - Az 1956-os forradalom első szabad megünneplése, és a Magyar Köztársaság kikiáltása; rendszerváltás Magyarországon.
1999. - Magyarország tagja lesz a NATO-nak.
2004. máj. 1. - Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz.