Várak a Balaton közelében
Szigliget
Katonai szempontból a legjelentősebb szerepe a szigligeti várnak volt. A tatárjárás után 1260-62 között a pannonhalmi apát építette. Számos birtokosváltást követően II. Lajos a Tóti Lengyel családnak adta, akik egészen 1702-ig birtokolták, amikor is a várat lerombolták. A török megszállás alatt a győri főkapitánysághoz tartozott, innen ellenőrizték sajkásokkal (fedélzet nélküli, kis, nyílt vízi jármű, amit evezővel hajtanak) a Balatonban húzódó országhatárt.
A szigligeti vár
Csobánc
A Gyulaffy család építtette saját birtokaik védelmére a tatárjárás után. 1491-ben, Mátyás halála után az osztrákok megtámadták a dunántúli várakat, így Csobáncot megerősítették. Komoly katonai szerepet a törökök ideje alatt kapott, amikor a győri főkapitánysághoz csatolták és végvár lett. Legismertebb kapitánya Gyulaffy László volt. Csobánc várában kezdte pályafutását Béri Balogh Ádám, a későbbi kuruc hadvezér. A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1707-ben, a kurucok megvédték a várat ostromló Rabutin generális (lovassági tábornok, az erdélyi császári haderő parancsnoka) ellen. Később a várat elhagyták és lerombolták. 
Csobánc vára
Csobánc vára
Rezi vár
A rezi vár a Balatontól északnyugatra, Rezi település határában található. A várat a XIV. századi feudális belháború korszakában építette a Péc nembeli Apor báró, hogy az elsajátított földbirtokokat, és a vár alatt elhaladó főutat ellenőrizni tudja. Később Nagy Lajos király a Lackfi testvéreknek adományozta a várat. Azonban a Laczkfi fivéreket Luxemburgi Zsigmond hívei 1397-ben megölték, vagyonukat elkobozták. A várat 1433-ban Gersei Pethő nemesi család kezébe adta a király. Ők egészen 1589-ig birtokolták, amikor a Haditanács engedélyével, Tátika várával együtt lerombolták.
A rezi vár
Tátika vár
A XIII. században épített Tátika vár a Keszthelyi-hegység bazaltvidékén található és feltehetően Magyarország legrégebben épült magánvára. A Budáról Itáliába vezető utat ellenőrizték innen. A tatárjárás előtt a Tátika nemzetség építette, majd tőlük Károly Róbert elkobozta és a veszprémi püspöknek adta, aki a felső hegyen új várat épített. Nagy Lajos uralkodása alatt ez a vár is a Lackfi testvérekhez került, de haláluk után előbb királyi birtok, majd szintén a Gersei Pethő családé lett. Az elhanyagolt várat 1538-ban a veszprémi püspök, 1589-ben pedig a törökök foglalták el, majd Rezi várával együtt a haditanács leromboltatta.
Tátika vár
Kereki vár (Fehérkő)
Fehérkő vára, azaz a kereki katonavár Somogy megyében, Kerek községben a Balatonföldvári kistérségben található. A nevét onnan kapta, hogy a téglából épült várat fehérre meszelték. Legfőbb szerepe az útvonalak ellenőrzése volt. Valószínűleg a XIV. század elején építették, hogy a Szlavóniából (mai Horvátország) a tihanyi réven át a Győrbe vezető utat biztosítja. 1396-ban Luxemburgi Zsigmond a várat Marcali Miklósnak adományozta. 1474-ben a Marcaliak birtokait Báthoriak örökölték, így a várat is, amely ekkor már elég romos volt. 1543-ban Székesfehérvárt elfoglalták a törökök, és ekkor robbantották fel a Kereki vár maradványait is.
Fehérkő vára
Zádorvár
A balaton-felvidéki, Pécsely közelében épült Zádorvárnak nem igazán volt katonai szerepe. 1370 után a Szalók nemzetség tagja Benedek bán kezdte építtetni. A veszprémi káptalan (a katolikus egyházigazgatás testületi szerve) a hegy tulajdonjoga miatt beperelte, ami miatt az építkezés évekig állt, és végül soha nem fejezték be azt.
Zádorvár
Kinizsi vár (Nagyvázsony)
A Kinizsi várat a Vezsenyi család építette a XV. század elején, hogy innen tudják ellenőrizni a Budáról Itália felé vezető főutat. 1472-ben a várat Kinizsi Pál kapta meg, aki átépíttette és korszerűsítette. A XVI. és XVII. században végvár volt és, a győri főkapitánysághoz tartozott. 1649-ben Zichy István győri vice-generális birtoka lett. Lakótornyában uradalmi börtön és lakás volt.
A Kinizsi vár
Hegyesdi vár
Szintén a Balaton-felvidéken, Hegyesd község határában található a Hegyesdi vár, ami egy 281 méter magas vulkáni kúpon helyezkedik el. Korai története nem ismert, feltételezhető azonban, hogy a tatárjárás után épült. A különben „jelentéktelen” magánvár - amely a Pölöskei, Herczeg és végül a Rozgonyi család birtokában is volt - katonai szerepét 1561 áprilisában bizonyította. A Veszprémet 1552 óta birtokló törökök egy váratlan rajtaütéssel elfoglalták a Hegyesdi várat, majd 1562 tavaszán a Gyulaffy László vezette csapatok visszafoglalták azt. Ekkor Salm győri főkapitány tüzérségét és a sorkatonaságot is bevetették, akik az elfoglalt várat földig rombolták.
A Hegyesdi vár
Essegvár
A XIII. században épült Essegvár romjai Bánd községben találhatóak.1309-től adományozás révén a Lőrinte családé lett, akik a várról Essegvárinak nevezték el magukat. 1401-ben a Zsigmond elleni összeesküvés miatt elvesztették birtokaikat. Később az Újlakiaké lett, akik az Essegváriakra és a veszprémi káptalanra hagyták. Az elhanyagolt várat 1552-ben - amikor a török bevették Veszprémet - a környező várak kapitányai felrobbantották, maradványait pedig a környékbeli lakosság hordta el lakóházaik újjáépítéséhez.
Essegvár
Sümegi vár
IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően, a tatárjárás után készült el a Sümegi vár. Mátyás király halála után egy rövid ideig a német-római császár, Habsburg Miksa kezébe került. Ugyanis a Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak elég hamar sikerült a német betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorítani. A török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várral együtt Sümeg is végvárrá alakult. 1705-ben a Rákóczi-szabadságharc idején, fontos bázisnak bizonyultak a vár falai, ahol még lőport is gyártottak a harcoló katonaság részére. 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén a császári parancsnokság felgyújtotta a várat.
A Sümegi vár
Forrás : honvedelem.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése