A tíz legkegyetlenebb uralkodónő
Nemcsak háborúk voltak kegyetlenek és véresek, hanem egyes uralkodónők „intézkedései” is. Kezükhöz rengeteg vér tapadt, amit az idő sem tudott lemosni. Van, akiről csak a legenda járja, hogy szadista volt, másról ez köztudott. Egy biztos, ők tízen felírták nevüket a legkegyetlenebb nők listájára.
1. A szolgasorsból kiemelkedő Fredegund frank királynő I. Chliperik király szeretője volt, aki miután „megszabadult” az uralkodó két feleségétől, hozzáment a királyhoz. Mikor egy járványban meghalt két fia, megölette férje első feleségét is, ráadásul még a saját lányát is megerőszakoltatta. A királyt, vagyis a férjét pedig azzal a férfivel ölette meg, aki a szeretője volt. Mindezek mellett rengeteg nőt kínzott halálra a boszorkányság vádja miatt. Szadizmusátjól jelzi, hogy ezeket a kínzásokat ő maga vezette.
Fredegund (kb. 545-597)
2. Kína császárnője mindössze 13 éves volt, mikor az akkori császár, Tai-tsung ágyasa lett. Azonban az éjszakákat leginkább a trónörökössel, Li Zhivel töltötte, így amikor a császár 649-ben meghalt, az új uralkodó ágyasa lett. Vágyait azonban ez nem elégítette ki, hiszen Wu-hou császárné szeretett volna lenni, és ennek érdekében mindent el is követett. Elsőként megfojtotta saját újszülött gyermekét, s a gyilkosságot úgy állította be, mintha azt a gyermektelen császárné követte volna el féltékenységből. Terve sikerült: Wu-hou 655-ben végül császárné lett, és a hatalom szép lassan átkerült a kezébe a betegeskedő férjétől. Nem mindenkinek tetszettek uralkodói módszerei, de ellenfeleit sorra megölette. Erős szadista hajlama volt, így rendszeresen kínozta, csonkította azokat, akik szembeszálltak vele. Mikor Li Zhi meghalt, közös gyermekük került a trónra, ám őt anyja hamar száműzette, így a hatalom végül a másodszülött fiúra, Jui-tsung-ra szállt, ám ő is csak anyja felügyelete mellett uralkodhatott. Hat év után ezt is megunta, fiát eltávolította a trónról, és tizenhárom évig saját maga irányította az országot. Kormányzása alatt több lázadás tört ki, melyeket rendre kegyetlen módon vert le. Végül 82 éves korában halt meg.
Wu-hou (624−705)
3. Szent Olga, I. Igor kijevi fejedelem felesége volt. 945-ben Igort megölték a drevljánok (régi szláv nép), mert túl sok adót akart tőlük beszedni, így − mivel fia még kiskorú volt − Olga irányította a Kijevi Nagyfejedelemséget. Az özvegy bosszút állt férje gyilkosain, leforráztatta őket, és követőiket mind megölette. 957-ben felvette a kereszténységet, melyet uralkodása idején igyekezett terjeszteni.
Szent Olga kijevi fejedelemasszony (881−969)
4. Isabella, IV. (Szép) Fülöp francia király lánya 1308-ban hozzáment II. Eduárd angol királyhoz. Az angol királyné, „Franciaország nőstényfarkasa” hamar rájött, hogy férje homoszexuális, és hogy szerelmes lett egy másik férfibe, ám ennek ellenére Izabella szült neki még két fiút és két lányt. Mikor II. Eduárd két újabb kegyencet szerzett, feleségénél betelt a pohár, és ő is kerített magának egy szeretőt. A királyné meg akarta bosszulni férje tettét, ezért hadsereget toborzott Franciaországban, és nem sokkal később le is győzte Eduárdot. Miután a királyt brutális módon megölték, a trónra Izabella 14 éves fia, III. Eduárd került.
Franciaországi Izabella (1292−1358)
5. Az I. Izabella néven is emlegetett spanyol királynő és II. Ferdinánd aragóniai király az 1480-as években vezették be a spanyol inkvizíciót. Ennek során nemcsak a keresztényeket, hanem a muzulmánokat és a zsidókat is üldözték. A történészek szerint az inkvizíció megalakításának másik oka az volt, hogy Ferdinánd és Izabella meg akarta védeni a megtérteket, az új keresztényeket, akik áldozatul estek az előítéleteknek, a félelmeknek és az irigységnek. Az inkvizíciónak csak a megkereszteltek felett volt hatalma. Származásuk miatt több mint 100 ezer embert ítéltek el, tízezreket vetettek máglyára, és közel kétszázezren kényszerültek elhagyni a hazájukat. Ezt az időszakot sokszor kis holokausztként emlegetik a történelemkönyvek.
Kasztíliai Izabella (1451−1504)
6. I. Mária, vagy a közismertebb nevén Bloody Mary angol királynő VIII. Henrik legidősebb gyermeke volt. Öccse, VI. Eduárd fiatalon meghalt, így 1553-ban Mária lépett a trónra. Nehéz gyerekkora volt: miután szülei – VIII. Henrik és Aragóniai Katalin – elváltak, törvénytelen gyermeknek nyilvánították. Aragóniai Katalin nem sokkal a válás után meghalt, sokak szerint azért, mert nem tudta feldolgozni azt. Lányát ez még jobban megviselte. Mária későbbi kegyetlen tetteihez a rendkívül szigorú katolikus neveltetés is hozzájárult. Sanyarú sorsát tovább fokozta azzal, hogy beleszeretett a tőle 11 évvel fiatalabb II. Fülöpbe, későbbi férjébe, aki sosem szerette feleségét, csak politikai és vallási okokból ment hozzá. Mária ráadásul többször teherbe esett, de mindig elvetélt, így sosem született gyermeke. Amikor trónra került, már Anglia jelentős részén az anglikán egyház uralkodott. Ezt a vallást VIII. Henrik csak azért alapította, hogy el tudjon válni feleségétől, Aragóniai Katalintól, ezzel kikerülve a pápa fennhatóságát. Mária ötéves uralkodása alatt mindennapossá váltak a kivégzések, mert az angol királynő be akarta szüntetni az anglikán vallást, és helyette vissza akarta téríteni a népet a katolicizmus útjára. A vallásüldözésnek több ezer áldozata lett − akit eretnekséggel vádoltak, azonnal máglyára küldték. Amikor Véres Mária 42 évesen meghalt, népe fellélegzett.
Véres Mária (1516−1558)
7. Erdély grófnőjéről kegyetlen legendák terjengtek. Állítólag nagyon félt az öregedéstől, és mikor egy szolgáló a vérgrófnő haját fésülés közben véletlenül meghúzta, Erzsébet úgy megütötte, hogy a szolgálólány egy csepp vére a grófnő kezére esett. Báthory észrevette, hogy azon a helyen megszépült a bőre. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később a szűzlányokat az udvarán megkorbácsolta, megkínozta, majd lábuknál fogva felakasztotta őket és elvette a vérüket, hogy utána abban tudjon fürdeni. A kegyetlenségeit többen megkérdőjelezik, hiszen nincs rá bizonyíték.
Báthory Erzsébet (1560−1614)
8. Madame LaLaurie, Ő ugyan nem tartozott az uralkodók közé, de gazdag férjével együtt az előkelőségek táborát gyarapították. New Orleansban laktak, ahol Delphine LaLaurie fényűző társasági életet élt. Olyan legendák keringtek az asszonyról, hogy kegyetlenül bánt a rabszolgáival, bár egészen 1834-ig semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy büntetné a rabszolgákat. Ekkor azonban tűz ütött ki a házában, amely után felfedezték titkos kínzókamráját. A rendőrök betörték az ajtót, kimenekítették a rabszolgákat, és több megcsonkított, fej nélküli tetemre leltek. A hír hallatára a helyiek fellázadtak és a házat teljesen lerombolták. Madame LaLaurie elmenekült és később Párizsban halt meg.
Madame LaLaurie (1775−1842)
9. Ranavalona a későbbi madagaszkári királynő a szerencsének köszönheti koronáját, mivel gyerekkorában az akkori király örökbe fogadta, majd a trónörökös Radama herceghez adta feleségül. E házasság már kevésbé volt szerencsés, hiszen Radamát jobban lekötötték háremei, mint a saját felesége, így Ranavalona egy szerető karjaiban lelt menedéket. Amúgy is voltak nézeteltéréseik, mert amíg Radama a modernitást támogatta, felesége a hagyományokat akarta megőrizni Madagaszkáron. 1838-ban, mikor a férje meghalt, eljött Ranavalona ideje: mivel nem volt gyermekük, ő került a trónra. Az új királynő első lépésként kiirtatta férje teljes vérvonalát, hogy ne legyen több trónkövetelő. Mindennapossá váltak a keresztre feszítések és a lefejezések is. A királynő üldözte a külföldieket, a modernitás híveit és a keresztényeket. Harminchárom évig tartó borzalmas uralkodása alatt többeket élve megfőzött, vagy éppen lassan ölő mérget adott be áldozatainak. Madagaszkár népének egyharmada nem élte túl az ország legsötétebb korszakát.
Ranavalona (1828−1861)
10. Ce-hszi az özvegy kínai anyacsászárné már fia helyett is régensként uralkodott. Fia 18 évesen rejtélyes körülmények között meghalt, így Ce-hszi a saját négyéves unokaöccsét ültette a trónra, de előtte örökbe fogadta, majd szintén régensként kormányzott. 1898-ban Kuang-hszü, az unokaöcs megpróbálta érvényesíteni uralkodói jogait, amit az anyacsászárné nem nézett jó szemmel, ezért puccsot hajtott végre és bezáratta Kuang-hszüt a palotába. Életét csak külföldi hatalmak erélyes fellépéssel tudták megmenteni.
Ce-hszi (1835−1908)
Forrás: honvédelem.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése